Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Boldizsár István

    festőművész, grafikus


    Született: 1897. július 29. Orosháza, Békés vármegye
    Meghalt: 1984. november 20. Budapest

    Család

    Sz: Boldizsár Mihály (†1911) fűszerkereskedő, Zsíros Szabó Katalin.

    Iskola

    Gyermekkorát, elemi és polgári iskoláit Orosházán végezte, majd rövid ideig a debreceni tanítóképzőben és a zilahi középiskolában tanult. Az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített, a harctéren készült rajzaival sikeresen pályázott a főiskolára. Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke (1917–1918), majd Thorma Jánosnál tanult a nagybányai művésztelepen (1918–1919), ill. Iványi Grünwald Béla mellett a kecskeméti művésztelepen alkotott (1919). Nemes Marcell támogatásával Münchenben tanult, ahol Kubinyi Sándor magániskolájában elsajátította a rézkarcolás technikáját (1920–1923), amelyet később Szőnyi István hatására fejlesztett tovább. Művészi tudását Párizsban és Rómában fejlesztette tovább (1924).

    Életút

    Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ill. a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Thorma János tanársegéde (1932–1933), majd a festészet és alakrajz r. tanára (1941–1949).

    A nagybányai iskola által képviselt természetelvű festészet harmadik generációjának egyik utolsó, kiemelkedő tehetségű tagja. Alkotásainak nagy része tájkép, amelyet Nagybánya, a Balaton és Mindszent környéke ihletett, de festett virágcsendéleteket is. Mindvégig megőrizte a Nagybányán elsajátított színes festésmódot, amely egyre inkább líraivá és impresszionisztikus könnyedségűvé vált. Képei ragyogó színhatását úgy érte el, hogy az olajfestéket, a temperát és a velencei terpentinkeveréket együtt alkalmazta. Dinamikus ecsetkezeléssel, s ezzel az intenzív, jellegzetes olaj–tempera keverési telt színekkel festette tanyákat ábrázoló képeit, amelyekre leginkább Koszta János művészete hatott. Tájképek mellett rézkarcokat készített: Ferenczy Valérral és Patkó Károllyal együtt honosította meg Nagybányán a rézkarc-technikát. Rézkarcaira először egy római magyar kiállításon figyeltek fel (1928-ban); ezen új nagybányai technikával készült alkotásai vállaltan dokumentatív jellegűek. Egy kihalófélben levő, s az óta már szinte teljesen eltűnt népi kultúra, valamint az átalakulóban levő alföldi tanyák rekvizitumai. Később, már ismert festőként egyre több állami portrémegrendelést kapott (Horthy Miklós kilenc képéhez ült modellt!), de legszívesebben művészbarátait örökítette meg. Egyik leghíresebb portréját Iványi Grünwald Béláról festette. A közvetlenül a művész halála előtt készült alkotás nagyon karakterisztikus, a lelki mélységet és a személyiséget is éreztetni képes arckép egyik századunk legismertebb festő-portréinak. Arcképeket rézkarccal is készített (a Semmelweis Ignácot alkalmazó rézkarcportréja talán a legjelentősebb.) – Orosházán nevelkedett, anyai ágon Tornyai János festőművész rokona. Még főiskolai növendékként került le Nagybányára (1917-ben), s ez az élmény egész életére, munkásságára döntő hatást gyakorolt. Jóllehet tanulmányai befejezése után Budapesten telepedett le (1924), nyaranta azonban rendszeresen látogatta a nagybányai művésztelepet is. Főiskolai tanárként a nyári gyakorlatokat Veszprémben tartotta, ekkortól festette híres balatoni képeit, amelyeket később alföldi témájú művekkel egészített ki. Élete végén, Mindszenten bérelt műtermet.

    Emlékezet

    Egész életében szorgosan ápolta kapcsolatait szülővárosával. Halála előtt néhány évvel (1978-ban) úgy döntött, hogy egy nagyobb kollekciót – 36 reprezentatív olajfestmény – ajándékoz Orosházának. Képeiből nyílt meg az Orosházi Városi Galéria (1979. ápr. 1-jén; végrendeletében további 25 festményét, több személyes tárgyát és dokumentumait adta az időközben róla elnevezett Boldizsár István Városi Képtárnak). Orosházán kívül még a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) is őrzi festményeit (kb. 30 képét). A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, síremléke Varga József szobrászművész alkotása. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után Orosházán megalakult a Boldizsár István Baráti Kör, amely emléktáblát helyezett el egykori lakhelyén (Budapesten, a Nagymező utcai műteremház falán, 1997-ben).

    Elismertség

    A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja (1938-tól).

    Elismerés

    A Barcelonai Világkiállítás bronzérme (1929), a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály Grafikai Díja (rézkarcaiért, 1930), a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíja (Gyümölcsszedő nők c. festményéért, 1931).

    Kiállítások

    F. kiállításai: egyéni és gyűjteményes: Ernst Múzeum. Iványi Grünwald Bélával (Budapest, 1926)
    Csók Galéria (Budapest, 1960)
    B. I. rézkarcai (Orosháza, 1974)
    B. I. Városi Képtár (Orosháza, 1979)
    Pápai vízimalmok. Rézkarc-kiállítás. Helytörténeti Múzeum (Pápa, 1984)
    állandó kiállítása: B. I. Városi Képtár (Orosháza, 1996)
    csoportos: Magyar nemzeti kiállítás. Palazzo dell’Espozizione (rézkarcaival, Róma, 1928)
    Velencei Biennále (1930)
    Ernst Múzeum (Budapest, 1936)
    I. Szabad Nemzeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1945)
    Magyar Képzőművészetért. Ernst Múzeum (Budapest, 1946)
    Magyar művészhetek. Ernst Múzeum (Budapest, 1947)
    Magyar Képzőművészeti Kiállítások. Műcsarnok (Budapest, 1951-től)
    Tavaszi tárlat. Műcsarnok (Budapest, 1952)
    Arcképkiállítás. Ernst Múzeum (Budapest, 1952)
    70 művész. Ernst Múzeum (Budapest, 1957)
    A Balaton a festészetben. Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár, 1959)
    Nagybányai festők. MNG (Budapest, 1962)
    Oltványi Imre emlékkiállítása. Türr István Múzeum (Baja, 1963)
    A 100 éves Nagybánya. MNG (Budapest, 1996).

    Főbb művei

    F. m.: Felsőbányai este (1928)
    Szőnyi István (1951)
    Csók István (1952)
    A lila ruhás nő 100 éves (1954)
    A 92 éves Kunffy festés közben (1961)
    Orosházán: Szamos parti táj tavasszal (1934)
    Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1951)
    Pajtás Ödön (1952)
    az MNG- ben: Zúzómalom Nagybányán (1931)
    Iványi Grünwald Béla (1940).

    Irodalom

    Irod.: Réti István: A nagybányai iskola. (Bp., 1954; 2. kiad. 1994)
    Genthon István: B. I. festőművész kiállítása. Kat. (Csók István Galéria, Bp., 1960 és Művészet, 1961)
    Artner Tivadar: Az utolsó nagybányai. (Élet és Irodalom, 1962. okt. 20.)
    Aradi Nóra: Nagybányáról. (Művészet, 1963)
    Telepy Katalin: B. I. hetven éves. (Művészet, 1967)
    Artner Tivadar: A Balaton művészete. (Műgyűjtő, 1971)
    Barát Endre: B. I.-ról. (Művészet, 1972)
    B. I. rézkarcai. Kat. A katalógust szerk., a kiállítást rendezte Telepy Katalin. (Szeged, 1974)
    Bodnár Éva: B. I. Kismonográfia. (Mai magyar művészet. Bp., 1981)
    Bodnár Éva: B. I. Album. (Bp., 1983)
    Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig. I. (Orosháza, 1994)
    Jobbágyi Zsuzsa: B. I. Kat. és vezető. (Orosházi Képtár, 1996)
    B. I. festőművész életmű-katalógusa. Összeáll. Királyi Ernő. (Bp., 1997)
    Műteremben. B. I. festőművész. Szerkesztő-riporter D. Fehér Zsuzsa. (Bp., 1998)
    B. I. festőművész, az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára levelei. Vál. és kiadta Királyi Ernő. (Bp., 1998).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu