Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József és az első népautó
    Görgei Artúr utóélete
    Görgey Arthur, görgői és toporczi

    Bókai János, id.

    orvos, sebész, gyermekgyógyász

    1861-ig Bock


    Született: 1822. május 18. Igló
    Meghalt: 1884. október 20. Budapest

    Család

    Szepességi szász (= német) evangélikus családból származott. Sz: Bock Márton (1790–) cipészmester, Scholtz Anna. Öten voltak testvérek. F: Szabó Judith. Fia: Bókay Árpád (1856–1919) orvos, belgyógyász, Bókay János, ifj. (1858–1937) orvos, gyermekgyógyász és Bókay Lajos Moson vm. főmérnöke. Unokája: Bókay János (1892–1961) író, műfordító.

    Iskola

    Középiskoláit Iglón, Rozsnyón, Lőcsén és Eperjesen, német környezetben végezte, magyarul csak tizenhat évesen tanult meg. A pesti (1841–1845) és a bécsi tudományegyetemen tanult (1845–1846), Pesten orvostudori okl. (1847), sebész-szülész- és szemészmesteri okl. (1848), a gyermekgyógyászat tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1861). Valamennyi oklevelét Bock János néven szerezte.

    Életút

    A pesti Szegénygyermek Kórház (= Stefánia Gyermekkórház) gyakornoka, t. segédorvosa (1846–1847), segédorvosa (1847–1852), igazgató főorvosa (1852–1884). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a gyermekgyógyászat magántanára (1861–1867), ny. rk. (1867–1873), ny. r. tanára (1873–1884). Az Országos Központi Védhimlőintézet igazgatója. Kir. tanácsos (1871–1884). Budapest főváros törvényhatósági bizottságának ún. virilista tagja.

    Az Országos Közegészségügyi Tanács alapító tagja (1868-tól). A Fővárosi Orvosegylet elnöke (1868–1874). A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat alelnöke.

    Tudományos pályafutásának kezdetén általános ortopéd és végtagsebészeti kérdésekkel fogl., doktori értekezését a dongalábról írta. A születési végtag-rendellenesség sikeres műtéti megoldásai után érdeklődése a gyermekgyógyászat, ill. a gyermeksebészet felé fordult. A magyarországi gyermeksebészet elindítója, tevékenysége nyomán a pesti gyermekkórház nemzetközileg is elismert intézmény lett, ahol irányítása alatt alapvetően új eredményeket értek el a gyermekkori bélbetegségek, húgy- és ivarszervi megbetegedések gyógyítása terén. Az ún. pesti orvosi iskola meghatározó, igen nagy befolyással rendelkező tagjaként vezető szerepet játszott a magyarországi orvosképzés megújításában, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapjainak kidolgozásában. A magyarországi himlőoltás országos irányítójaként döntő érdemeket szerzett az országos járványok elleni szakmai küzdelem megszervezésében, a felvilágosító munka hatékonyságában.

    Emlékezet

    A Stefánia Gyermekkórház Szegénygyermek Kórház néven 1839-ben létesült Schoepf Merei Ágost kezdeményezésére. Bókai János működésének kezdetén a bp.-i VIII. kerületi Ötpacsirta utcában volt, később az ősz utcában (= Budapest VIII. kerület Szentkirályi utca) is felavattak egy másik kórházépületet. A kórház 1883-ban költözött az Üllői út 72–74. sz.-ba, a közel 150 ággyal rendelkező létesítmény Európa egyik legkorszerűbb egészségügyi intézményének számított. A forradalom és szabadságharc idején (1848–1849-ben) nemzetőr szolgálatot teljesített, a hazafias érzelmű Bock János ekkor vette fel új nevét (a legenda szerint Jókai Mór javasolta a saját nevére hasonló Bókait; hivatalosan azonban csak 1861-ben vette fel ezt a nevet.) Életében a család Bókainak hívta magát, id. Bókai János halála után fiai 1896-ban nemességet kaptak: bókai előnévvel. A szakirodalomban mind a Bókai, mind a Bókay névváltozat elfogadott. A Bókai (= Bókay) család sírboltja a bp.-i Kerepesi úti temetőben van (a síremlék Kiss István szobrászművész alkotása, 1888-ban). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Emlékét őrzi a Bókay János utca (1938-tól). Mindkét Bókay munkássága emlékét őrzi a Bókay János-emlékérem (a Magyar Gyermekorvos Társaság szakmai elismerése, 1954?-től).

    Szerkesztés

    Az Orvosi Hetilap alapító munkatársa (1857–1884). A Zeitschrift für Natur- und Heilkunde (1859-től), a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkunde (1871–1876) és a Pester Medizinische Chirurgische Presse munkatársa (1871–1881).

    Főbb művei

    F. m.: Orvosi értekezés a ferde lábról. Orvostudori értek. (Pest, 1847)
    Oophoritis sinistra. Delirium tremens potatorum cum Colica saturnina. Historiae Morborum. Szülészmesteri értek. Bock János néven. (Pest, 1847)
    A pesti szegénygyermek kórház évkönyve. Összeáll. (Pest, 1852)
    A garatmögötti tályogokról (abscessus retropharyngealis) és a garat mögötti nyirokmirigylobokról (lymphadenitis retropharyngealis) gyermekeknél. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1876; németül: Leipzig, 1876)
    Krankheiten der männlichen Sexualorgane. – Die Krankheiten der Harnblase. – Die Krankheiten des Mastdarms und des Afters. Szerk. is. (Handbuch für Kinderkrankheiten. Tübingen, 1878–1879).

    Irodalom

    Irod.: B. J. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1860)
    Markusovszky János: B. J (Orvosi Hetilap, 1884)
    B. J. Arcképével. (Ország–Világ, 1890)
    Hőgyes Endre: B. J. (Emlékkönyv a bp.-i kir. magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896)
    Varga Lajos: Adatok id. B. J. életrajzához. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
    Varga Lajos: Id. B. J. (Orvosi Hetilap, 1962)
    Gerlóczy Ferenc: A két Bókay. (A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., 1972)
    Szállási Árpád: Bókai János, B. J. jun. és a hazai gyermekgyógyászat. (Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., 1988)
    Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókai János. (Orvosi Hetilap, 1998. 2.)
    Szállási Árpád: Id. B. J. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000).

    Megjegyzések

    Szinnyei: Bock János néven is szerepelteti!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (900), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (670), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu