Család

Régi katolikus családból származott. Nagyszülei: Bognár György (†1897. júl. 25. Zirc. Temetés: 1897. júl. 27. Zirc) kasznár, Reiter Mária. Sz: dr. Bognár Dénes (1862. szept. 2. Szépalma, Veszprém vm.–1940. Budapest) középiskolai tanár, dr. Spötl Berta. Apja, Bognár Dénes, Bognár Teofil néven belépett a bencés rendbe (1878), pappá szentelték (1885), a rend soproni gimnáziumában tanított (1885–1900), miután kilépett a rendből, a budapesti I. kerületi leányiskola, ill. leánygimnázium r. tanára volt. F: Fodor Katalin.

Iskola

A budapesti III. kerületi (óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1937).

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1958. nov. 28.).

Életút

A Posta Kísérleti Állomás kutatómérnöke, osztályvezetője (1938–1949), a Távközlési Kutató Intézet (TKI) igazgatóhelyettese (1950–1970), tudományos igazgatója (1970–1977).

Az MTA titkára (megbízott: 1955. máj. 28.–1956. máj. 30.; megválasztott: 1956. máj. 30.–1960. ápr. 14.), főtitkárhelyettese (1960. ápr. 14.–1964. ápr. 24.), az MTA elnökségi tagja (1964. ápr. 24.–1967. máj. 5.). Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya titkára (1964. jún. 26.–1970. febr. 4.), osztályelnöke (1970. febr. 5.–1973. jún. 19. és 1976. máj. 18.–1980. máj. 13.). Az MTA alelnöke (1973. máj. 11. – 1976. máj. 7.).

Az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága és a Távközlési Rendszerek Bizottsága tagja.

Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1975. márc. 22.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja (1962-től), elnökségi tagja. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács (1962-től), valamint az Állami- és Kossuth-díj Bizottság tagja (1963–1984), a Műszaki Kutatásokat Koordináló Tanács tagja, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja.

Kutatóként híradástechnikával, elsősorban mikrohullámú átviteltechnikával, rádiótechnikai mérőműszerek tervezésével foglalkozott. Rádiótechnikai méréseivel elősegítette a rádiólétesítmények II. világháború utáni újjáépítését és fejlesztését. Nevéhez fűződik a mikrohullámú sokcsatornás rádióösszeköttetések magyarországi elméleti és kísérleti megalapozása, valamint gyártásba való bevezetése. Megalkotta a tizenkét csatornás átviteli rendszert, megtervezte a mikrohullámú rádió-összeköttetések rendszertechnikáját. Irányításával fejlesztették ki a 4, 6, 8 GHz frekvenciatartományban működő berendezéscsaládokat, valamint munkatársaival elkészítette az első magyar távolbalátó és radar demonstrációs konstrukciót. Kidolgozta az időosztású sokcsatornás berendezés tervét; összefoglalta a radarberendezések tervezésének különböző módozatait.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja (1979).

Az International Union of Radio Science (URSI) magyar nemzeti bizottságának elnöke (1966–1987).

Elismerés

Magyar Munka Érdemrend (bronz, 1948; ezüst, 1949), Munka Érdemrend (1958, 1960; arany, 1969), Honvédelmi Érdemérem (1966, 1971), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, 1969), Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1979).

Kossuth-díj (ezüst, 1949 és Willoner Gedeonnal, 1956), Puskás Tivadar-emlékérem (1971 és 1975), Akadémiai Aranyérem (1976).

Szerkesztés

A Problems of Control and Information Theory c. nemzetközi folyóirat szerkesztője.