Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Aba-Novák Vilmos

    festőművész, grafikus

    1912-ig Novák Vilmos; 1938-tól vitéz


    Született: 1894. március 15. Budapest
    Meghalt: 1941. szeptember 29. Budapest
    Temetés: 1941. október 1. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Dédapja: Ritter Eduárd ismert népélet- és történeti képfestő. Nagyszülők: Novák Mátyás és Hoffmann Júlia; ill. Waginger Mihály és Ritter Róza. Nagynénje: Waginger Helén – Kerékjártó Gyula hegedűművész felesége – amatőr festő volt. Sz: Novák Gyula vasúti mérnök, Waginger Róza bécsi polgárleány. Két testvére: Novák Gyula és Novák Mária. F: Vulkovics Katalin (†1959). Leánya: Aba-Novák Judit (1928–2003) művészettörténész. 1912-től művésznévként használt Aba előneve, vitézzé avatásával hivatalos neve lett (1938-tól). 

    Iskola

    A budapesti Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1912), az Országos Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre és Pécsi-Pilch Dezső tanítványaként közép- és felsőfokú rajztanári okl. szerzett (1918); közben az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918).

    Életút

    A József Műegyetem Rajz Tanszékének kisegítő tanára (1918–1919), Berény Róbert budapesti Városmajor utcai műtermében dolgozott (Korb Erzsébettel és Patkó Károllyal, 1919), ill. nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszőlősön alkotott (1920–1922), egyúttal az Országos Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor növendékeként utótanulmányokat folytatott (1921–1922). Rómában ösztöndíjas (1928–1930), majd hazatérése után képzőművészeti magániskolát vezetett (1930–1937), az Országos Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz ny. r. tanára (1938–1941). A Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára (1930-tól).



    Művészi pályafutása kezdetén Fényes Adolf (1867–1945) mellett Nagybányán alkotott (1921–1923); fiatalkori művei Szőnyi István (1894–1960) korai képeinek szerkezetes stílusát követik. Eredetileg grafikusnak készült, első sikereit rézkarcaival alkotta (Mene tekel, 1924; Savonarola, 1925). Nyolc rézkarcát füzet formájában sokszorosítva Budapesten (1923-ban), 24 képet tartalmazó mappáját Gyomán jelentette meg (1932-ben). A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként (1928–1930) elsősorban temperaképeket festett, amelyeket a Velencei Biennálén (1930) és az Ernst Múzeumban állított ki (1931). Festményeinek gyakori témája a népélet, a vásárok, a cirkusz világa. Az 1930-as évektől a trecento monumentális falfestményei hatottak rá. A jászszentandrási r. k. templom freskóit (Chiovini Ferenccel, 1933), a szegedi Hősök Kapuja freskóit (1936), a városmajori templom mennyezet- és szentélyfestményeit (1938), a székesfehérvári Szent István-mauzóleum freskóit (1938–1939) és a pannonhalmi millenniumi emlékmű freskóit festette meg (1939). Táblaképeit, freskóit a színek ereje, a tiszta színfoltok erőteljes kontrasztjai, ill. gyakran ezek groteszkségig fokozott túltengése határozta meg. Monumentális műveivel alkalmassá vált az 1930-as évek hivatalos művészeti politikájának közvetítésére; freskói közül többeket részben erre hivatkozva 1945 után lemeszelték. Helyreállításuk 1990 óta folyamatban van (legutóbb, a szegedi Hősök Kapuját állították helyre, 2008-ban).

    Emlékezet

    A család a budai Pálya utca 4. számú házban lakott, 1898-ban átköltöztek a Pauler utca 15-be, majd a Logodi utca 61-ben laktak. 1932 és 1939 között a Krisztinavárosban élt és itt alkotta legjelentősebb műveit. Halála után, 1942-ben a XXIII. Velencei Biennálén a magyar kormány külön emléktermet rendezett be tiszteletére. A szegedi Hősök Kapuja freskóján önarcképét is megörökítette. Síremlékét a Farkasréti temetőben egyik mozaikképe díszíti (a síremlék Percz Jenő József alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Budapesti, krisztinavárosi otthonán emlékszobrát és -tábláját helyezték el (I. kerület Zsolt utca 7.; Paulikovics Iván alkotása, 2004). Jászszentandráson utca őrzi emlékét, itt látható a Chiovini Ferenccel közösen illusztrált r. k. templom. A templomon Kő Pál domborműves Aba-Novák emlékműve is megtekinthető (kék anyagból színezett bronz, 1991). Szolnok város önkormányzata róla nevezte el a városi művelődési és zenei központot (Aba-Novák Kulturális Központ, 2006. szept.-től), a város továbbá tiszteletére Aba-Novák-díjat is alapított. Unokája, Kováts Kristóf Leányfalun létrehozta az Aba-Novák Galériát (2009-ben), amely elsősorban kortárs művészek alkotásait mutatja be. Legutóbb a debreceni MODEM-ben Aba-Novák, a barbár zseni címmel rendezték meg életmű-kiállítását (2008. ápr. 21.–júl. 26.). Egyik fontos alkotása, a Nagy vurstli 85 millió forintért – rekord összegért – kelt el (Virág Judit karácsonyi aukcióján, 2009. dec. 19-én). Művészetével Supka Magdolna, ill. az utóbbi években Molnos Péter foglalkozott.

    Elismertség

    A Magyar Rézkarcolók Egyesülete tagja (1923-tól), a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja (1924-től), a Szinyei Merse Pál Társaság tagja (1928-tól), a Munkácsy Céh alapító tagja (1928-tól).

    Elismerés

    Szinyei Grafikai Díj (1926), a Szinyei Merse Társaság Nagydíja (1928), a Padovai Egyházművészeti Kiállítás Aranyérme (1932), Vindobona Érem (Bécs, 1936), a budapesti Nemzeti Kiállítás Állami Kisaranyérme (1936, 1937), F. Blayr Prize (Chicago, USA, 1936), a Velencei Biennále Nagydíja (1940).

     

    Budapest székesfőváros Jubileumi Nagydíja (1932), Budapest székesfőváros Ferenc József Jubileumi Nagydíja (1932), a budapesti Szent István Emlékkiállítás I. díja (1938). 

     

    Corvin-koszorú (1939), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2006).

    Kiállítások

    F. kiállításai: egyéni: A-N. V. grafikái. Ernst Múzeum (Budapest, 1922)
    A-N. V. festményei. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
    A-N. V. gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1931)
    Carnegie Institute. (Pittsburgh, 1931)
    Milánó–Genova–Bergamo–Trieszt (Iványi-Grünwald Bélával, Szőnyi Istvánnal, 1931–1932, 1932–1933)
    Knoedler Gallery (London, 1934)
    Silberman Gallery (gyűjteményes, Iványi-Grünwald Bélával, New York, 1935)
    Zsögöd (1935)
    Művésztelep. (Szolnok, 1935)
    Székely népéletképek. Fränkel Galéria (Budapest, 1936)
    Modern Museum (Chicago, 1936)

     

    emlékkiállításai: Nemzeti Szalon (Budapest, 1942)
    MNG– Damjanich János Múzeum (Budapest–Szolnok, 1962)
    Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 1986)
    Centenáriumi emlékkiállítása. Móra Ferenc Múzeum–MNG (Szeged–Budapest, 1994; Szolnok–Nagykanizsa–Tapolca, 1994)
    Róma (1998)
    Szombathely (1999)
    Szakrális témák A-N. V. festészetében. Keresztény Múzeum (Esztergom, 2001)
    Volksbank Galéria. (Budapest, 2004)
    Lélegző életmű. Aba-Novák Kulturális Központ (Szolnok, 2006)
    A-N., a barbár zseni. MODEM (Debrecen, 2008)
    Északi kanonok sor (Esztergom, 2009)

     

    csoportos: A KÚT első kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
    a Munkácsy Céh bemutatkozó kiállítása. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1928)
    Velencei Biennálé (1928–1940: évente)
    Római magyar ösztöndíjasok. Nemzeti Szalon. (Budapest, 1931)
    Magyar kiállítás. Székely népéletképek. (Bécs, 1936)
    Milánói Triennále (1936)
    16. Nemzetközi Akvarell Kiállítás. (Chicago, 1937)
    Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1936 és 1937)
    Szent István Emlékkiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1938)
    Magyar mesterművek magángyűjteményekben Nagybányától napjainkig. Tamás Galéria (Budapest, 1941).

    F. m.: tollrajzai: Női akttanulmány. (1921)
    Fürdőzők. (1922)
    Álló női akt. (1922)
    Mene tekel. (1924)
    Savonarola. (1925)

     

    temperafestményei: Kubikosok. (1932)
    Korsóvásár. (1934)
    Székely falu. (1936)

     

    olajfestményei: Fésülködés. (1925)
    Kettős arckép. (1925)
    Önarckép korsóval. (1926)
    Cséplés. (1928)
    Kalapos önarckép. (1930)
    Cirkuszbódé. (1931)
    Ebéd. (1931)
    Vándorcirkusz. (1932)
    Körhinta. (1932)
    Székely vásár. (1935)
    Felsőbányai körmenet. (1939)
    Lacikonyha. (1939)
    Vásáron. (1940)
    Cirkusz. (1941)
    Golgotha. (vázlat, 1941)

     

    albumai: A-N. V. nyolc rézkarca. (Bp., 1923)
    Huszonnégy kép. Venti quattro quadri. Twenty-four Pictures. (Gyoma, 1932)

     

    írása: Vallomás. Ars poetica. (Művészet, 1931).

    Irodalom

    Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    A-N. V. és Pátzay Pál gyűjteményes kiállítása. A kiállítást rendezték Ernst Lajos és Lázár Béla. (Bp., 1931)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
    A-N. V. gyűjteményes kiállítása. (Bp., 1936)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar frontharcos mozgalom. Írta és szerk. Mándoky Sádor és Faragó László. (Bp., 1938)
    A-N. V. emlékkiállítása. (Bp., 1942)
    Vinkler László: A-N. V. (Délvidéki Szemle, 1942, hasonmás kiad.: Szeged [folyóirat], 1993. febr.)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. festészetének nemzeti sajátosságairól. (A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1960)
    B. Supka Magdolna: Szolnok szerepe A-N. V. festészetében. (Jászkunság 1962)
    Pogány Ö. Gábor: Az A-N. V. emlékkiállításról. (Művészet, 1962)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. emlékkiállítás. Kat. (Szolnok, 1962)
    Maksay László: A-N. V. a művészet hivatásáról. (Művészet 1963)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. Monográfia. (Bp., 1966; 2. kiad. 1971)
    B. Supka Magdolna: A-N. V. (Acta Historiae Artium, 1968)
    P. Szűcs Julianna: Közösség hiánya, álközösség csapdája. Pályaképvázlat A-N. V.-ról. (Világosság. 1982)
    Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
    Konráth Sándor–Sipos István: A jászszentandrási templom festésének története. (Rajztanítás, 1988)
    Szilágyi Ferenc: A-N. V. (Nyelvünk és Kultúránk, 1989)
    Tóth Attila: Mit rejt a vakolat? A Hősök Kapuja freskóiról. (Szeged [folyóirat], 1993)
    Aba-Novák Judit: A-N. V. (Magyar Nemzet, 1994. 73.)
    P. Szabó Ernő: A Szent Korona és a Szent Jobb története. Falképek újjászületés előtt. (Új Magyarország, 1994. 194)
    P. Szűcs Julianna: Aba-Novák típusa. (Népszabadság, 1994. 65.)
    Szatmári Gizella: Száz éve született A-N. V. (Magyar Világlap, 1994)
    Bajkay Éva: A-N. V. Amerikában. (Új Művészet, 1994)
    Szabó Ákos–Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
    Supka Magdolna: Elnémított örökség. Az A-N. pannó hányattatásai. (Hitel, 2001)
    Sasvári Edit: A-N. V. romkerti faliképei. (Magyar múzeumok, 2001)
    Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. (Bp., 2002)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    A-N. V. tevékenységére vonatkozó iratok a Magyar Országos Levéltárban. Közreadta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta D. Tóth Béla. (Ars Hungarica, 2002)
    Farkas Adrienne: Hogy lehet megalázni egy festőzseint? (Demokrata, 2002. 7.)
    Molnos Péter: Aba-Novák. Monográfia. (Népszabadság Könyvek. Bp., 2006)
    B. Supka Magdolna: A pannó. A-N. V. monumentális alkotása. Szerk. Bényi Eszter. (Bp., 2008)
    Aba-Novák, a barbár zseni. A debreceni MODEM-ben 2008. ápr. 21.–júl. 26. között rendezett „Aba-Novák, a barbár zseni” című életmű-kiállítás katalógusa. Írta, a képeket vál. Molnos Péter. (Népszabadság Könyvek. Debrecen, 2008)
    A szegedi A-N. freskó kálváriája: vakarási kísérlet. (HVG, 2008. 18.)
    Wagner István: Zarándoklás A-N. képeihez. – Molnos Péter: A-N. V.: Cirkuszi kikiáltó. (Múzeumcafé, 2008)
    Zalán Tibor: Testek A-tól Z-ig. Szövegvázlatok korai A-N. akttanulmányokhoz. (Tiszatáj, 2008)
    P. Szabó Ernő: Vásznain árad az élet. A-N. V. életműve. (Magyar Nemzet, 2008. máj. 10.)
    Vitéz Ferenc: „A barbár zseni”. A-N. V. életmű-kiállítása a Modem-ben. (Nézőpont, 2008)
    Eisler János: A-N. V.művészetéről debreceni kiállítása kapcsán. (Debreceni Szemle, 2009)
    Diamant Lívia– Szirányi Laura: A-N. ritkaságok – vendégségben. (Műértő, 2009)
    P. Szabó Ernő: A-N. V. Nagy vurstlija. (Magyar Nemzet, 2009. dec. 12.)
    Bizzer István: A-N. V. (Metró Könyvtár. A magyar festészet mesterei. 17. Bp., 2009)
    Andrási Erika: Végítélet a Végítélet felett. A-N. V. jászszentandrási freskóinak keletkezéstörténete és utóélete. (Régi-új magyar építőművészet, 2011)
    Molnos Péter: Egy festő diplomáciai szolgálatban. Aba-Novák „politikus“ képei. (Rubicon, 2013).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu