Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Bethlen János, ifj., bethleni gr.

    politikus, nagybirtokos


    Született: 1811. október 18. Kisbun, Kis-Küküllő vármegye
    Meghalt: 1879. szeptember 2. Kolozsvár

    Család

    Sz: Bethlen Sándor (1777–1863), magyargyerőmonostori br. Kemény Mária (1781–1854). F: 1835-től széki gr. Teleki Zsófia (1815– 1852). Fia: Bethlen Géza (1838–1911) Torda-Aranyos vm. főispánja, Bethlen Domokos (1839–1875), Bethlen János (1843–1881) és Bethlen Sándor (1850–1910). Unokája: Bethlen Balázs (1864–1946) politikus, mérnök, nagybirtokos.

    Iskola

    Iskoláit Nagyenyeden végezte, majd Marosvásárhelyen jogi vizsgát tett (1833).

    Életút

    Udvarhelyszék követe az erdélyi országgyűléseken (1841–1848) és az első népképviseleti országgyűlésen (1848–1849; a debreceni országgyűlésen az ún. Békepárthoz csatlakozott), egyúttal Vay Miklós királyi biztos mellett erdélyi kormánybiztos is (1848. szept.– nov.). A szabadságharc leverése után három hónapig bujdosott (1849. aug.–okt.), majd kegyelmet kapott. Pesten (1849–1853), Kolozsvárott élt (1853-tól). A kiegyezést előkészítő országgyűlésen ismét Udvarhelyszék országgyűlési képviselője (1865–1866).

    Az erdélyi reformellenzék egyik jelentős képviselőjeként politikai pályafutását a helyi törvényhatóságokban megjelent ún. vándor patrióták mozgalmában kezdte (az 1830-as évek elején országgyűlés nem lévén, a mozgalom tagjai megyegyűlésről megyegyűlésre jártak, és kifejtették véleményüket napi politikai kérdésekről). Udvarhelyszéken azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül kivetett adót a megye utasítsa el, ill. tagadja meg (legelső nyilvános szereplésén, 1834-ben). Fellépése miatt perbe fogták, a közvélemény nyomására azonban szabadon engedték. Udvarhelyszék követeként az erdélyi országgyűlésen támogatta a Magyarországgal történő uniót (1848), utóbb az agyagfalvi székely gyűlésen (1849. okt. 16.) a székelység egyik vezetőjeként szólalt fel. Felesége halála után Kolozsvárra költözött, s elsősorban kulturális és művelődési törekvéseivel tűnt ki. Sokat tett a kolozsvári állandó Nemzeti Színház megalapításáért (harmadmagával a színház felügyeletét is elvállalta 1855-ben), ill. jelentős szerepet játszott az Erdélyi Múzeum létesítésében. Az októberi diploma kibocsátása után az országos politikai életbe is bekapcsolódott.

    Emlékezet

    Kolozsvárott hunyt el, a Házsongárdi Temetőben nyugszik.

    Szerkesztés

    A Kolozsvári Közlöny (1856–1860), a Korunk (1860–1864) és a Kelet c. lapok alapító szerkesztője (1870-től). Az erdélyi unió ügyéről a Társalkodó c. lapban (1848), Erdély gazdasági viszonyairól a Kolozsvári Hetilapban (1854) és az Erdészeti Lapokban írt (1862); sportcikkei a Vadász- és Versenylapban (1857), zenebírálatai a Nefelejtsben jelentek meg (1859–1860). Korabeli arcképét a Magyarország és a Nagyvilág (1865), az Országgyűlési Emlékkönyv (1867) és a Vasárnapi Ujság közölte (1879).

    Irodalom

    Irod.: B. J. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1879. 38.)
    Jakab Elek: B. J. (Ellenőr, 1879)
    Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. (Bp., 1927).

    Megjegyzések

    A reformkori Erdélyben két gr. Bethlen János szerepelt (csak távoli unokatestvérek voltak), a kortársak megkülönböztetésül az id. és az ifj. rövidítést tették nemesi előnevük elé!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu