Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Berend Miklós

    orvos, gyermekgyógyász

    Bleuer Miklós


    Született: 1870. június 18. Nagykálló
    Meghalt: 1919. június 24. Budapest

    Család

    Római katolikus hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Bleuer Miklós (1817–1900) orvos, a forradalom és szabadságharc idején a nyíregyházi honvédkórház főorvosa, Lang Mária. Testvére: Berend László (1884–1933) orvos, nyíregyházi főorvos. F: 1904-től Kilényi Júlia (1887–1956) írónő. Fia: Berend Miklós, ifj. (1908–1944) orvos, belgyógyász. Leánya: Kürthy Sándorné Berend Júlia.

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1892), Párizsban, Berlinben, Lipcsében és Prágában állami ösztöndíjjal tanulmányozta a csecsemővédelmet (1896), a gyermekgyógyászat tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1903).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1892–1893), a Stefánia Gyermekkórház segédorvosa (1893–1908). A budapesti tudományegyetem tanársegéde (1893–1908) és magántanára (1903–1919); egyúttal a Fehérkereszt Gyermekkórház főorvosa (1908–1919).

    A magyarországi anya- és csecsemővédelem kimagasló alakja. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az újszülött- és a csecsemőkór élettani és kórtani sajátosságaival foglalkozott, különösen értékesek a gyermekkori tüdőbetegségekkel kapcsolatos megfigyelései. Később érdeklődése a csecsemővédelem és az ezzel összefüggő szociális kérdések felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a csecsemőhalandóság vizsgálata terén, a gyermekhigiénés kutatások egyik magyarországi elindítója, kezdeményezte a Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület megalakítását, valamint más speciális csecsemő- és gyermekvédelmi egyesületek létrehozását. Elsők között javasolta, hogy a munkásnők és egyéb dolgozónők a gyáron belül, ill. munkahelyükön helyezhessék el gyermekeiket, kezdeményezte speciális munkahelyi gyermekhelységek felállítását. Írásaiban, népszerű dolgozataiban és publicisztikáiban egy korszerű anyaság fogalom mellett érvelt: a csecsemőkori bélbajokat véleménye szerint elsősorban az újszülöttek helytelen táplálása és a szoptatás gyakori elmaradása okozza. Az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített, frontélményeit harctéri naplójában örökítette meg.

    Lakása és rendelője a budapesti belvárosi (= IV. kerület) Eskü tér 8. sz. (ma: V. kerület Március 15. tér) alatt volt. A monitorlázadás idején, a Duna parton sétált, amikor elővette zsebkendőjét. Az ott tartózkodó egyik vöröskatona úgy vélte, hogy ezzel a mozdulattal Berend Miklós a monitoroknak akart jelt adni: ezért agyonlőtte a Mária Valéria utca (ma: Apáczai Csere János utca) és az Eskü tér sarkán (1919. jún. 24-én). Vagyontárgyaitól megfosztott holttestét a Dunába dobták. Felesége pár nap múlva, a Szvetenay utcai (Ferencváros, IX. kerület) halottasházban találta meg és azonosította. Júl. elején a budapesti munkásasszonyok kisebb tüntetéseket szerveztek emlékére. Értelmetlen halála a Tanácsköztársaság kegyetlenségeinek szimbólumává vált, miképpen fia brutális meggyilkolása a nyilas barbárságot leplezte le. Kilényi Júlia férje és fia emlékét is megörökítette a Ne ölj! c. regényében (1946).

    Emlékezet

    A Stefánia Szövetség (= Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére) alapítója tagja (Juba Adolffal, Madzsar Józseffel, 1917).

    Szerkesztés

    Írásai elsősorban a Gyógyászatban (1893–1900), az Orvosi Hetilapban (1893–1912), a Magyar Orvosi Archivumban (1896–1897), a Klinikai Füzetekben (1897), a Közegészségügyi Kalauzban (1899), az Orvosok Lapjában (1900–1903), a Magyar Orvosok Lapjában (1902), a Stomatologiai Közlönyben (1902), Az Ujságban (1904–1918), A Gyermek c. lapban (1909), a Gyermekvédelemben (1910), az Orvosképzésben (1912), a Magyar Figyelőben (1913–1916), a Világban (1916) és a Pester Lloydban jelentek meg (1916–1917).

    Főbb művei

    F. m.: A rostonyás tüdőlob intermittáló lázmenetű alakjairól. (Orvosi Hetilap, 1893)
    Gyermekek vérének lúgossága, különös tekintettel azok fertőző betegségeire. (Orvosi Hetilap, 1896)
    Szemelvények a budapesti Stefánia Szegénygyermekkórház casuistikájából. Preisich Kornéllal. (Orvosi Hetilap, 1897)
    Symmetricus gangräna – Raynaud-féle kór – esete gyermeknél. – Bélinvaginatio spontan gyógyult esete. Kisebb közlések a budapesti Stefánia Gyermekkórházból. (Orvosi Hetilap, 1899. 1.)
    A gyermekgyógyászat kompendiuma. Gyakorló orvosok és orvosnövendékek számára. Preisich Kornéllal. Az előszót írta Bókay János. 4 táblával. (Bp., 1899; 2. kiad. 1909)
    Adatok a csecsemőkori táplálás kérdéséhez. (Gyógyászat, 1900)
    Gyermek-therapia, szakok szerint csoportosítva. Szerk. Többekkel. (Bp., 1902)
    Adatok az újszülöttek és csecsemők szájbántalmainak tanához. Közlemény a budapesti egyetem II. sz. Szülészeti és Nőbeteg Kórodájából. A stomatológusok 1902. szept. nagygyűlésén előadta B. M. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
    Adatok az újszülöttek köldökkezelésének és fürösztésének kérdéséhez. Közlemény a budapesti egyetem II. sz. Szülészeti és Nőbeteg Kórodájából. Rácz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1903)
    A csecsemők védelme tuberculosis ellen. Magántanári próbaelőadás. (Orvosi Hetilap, 1904. 2–3.)
    A csecsemőbetegségek orvoslása. Monográfia. (Therapia a gyógyító tudományok köréből. Bp., 1907)
    A szoptatás, a mesterséges táplálás és a csecsemőkori bélbajok. (Az Egészség Könyvtára. 7. Bp., 1908)
    A csecsemőhalálozás „magyar” okai. A csecsemővédelem eddigi eredménye és útja a jövőben. Közlemény a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórház Belosztályáról. (Bp., 1910)
    A gyermek egészsége. Többekkel. (Bp., 1912)
    Säuglingsfürsorge. Többekkel. (Berlin, 1912)
    Az exsudativ diathesis a gyermekkorban. (Orvosképzés, 1912)
    Mesterséges táplálás és bélhurutok. (A Gyermek Egészsége. 3. Bp., 1912)
    Magyarország csecsemőhalálozási statisztikája és a nemzeti szempontok. (Magyar Figyelő, 1913 és külön: Bp., 1913)
    A csecsemőhalandóság elleni küzdelem és a háború. (Bp., 1916)
    B. M. harctéri naplója. Adatok a magyar honvédség, főképp az 5. huszárezred történetéből. Senyei József honvéd tüzér főhadnagy rajzaival. (Bp., 1916)
    Csecsemővédelmi actiónk következő legsürgősebb lépéseinek előkészítése. Közlemény a budapesti Fehér Kereszt Gyermekkórházból. (Orvosi Hetilap, 1917)
    Német és magyar anya- és csecsemővédelmi intézmények a háború előtt és azóta. (Az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére Kiadványai. 14. Bp., 1917)
    A tanítás szerepe a csecsemővédelemben és egy javaslat a dajkakérdés megoldásáról. (Az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére Kiadványai. 15. Bp., 1917)
    B. M. harctéri naplója. Adatok a magyar honvédség, főképp az 5. huszárezred történetéből. Senyei József honvéd tüzér főhadnagy rajzaival. Hasonmás kiad. Keménytáblás, egyedi könyvkötői kötésben. (A Históriaantik Könyvkiadó reprint sorozata. Bp., 2012).

    Irodalom

    Irod.: Bókay János: A gyermekorvostan története. (Bp., 1917)
    Bókay János: B. M. (Orvosi Hetilap, 1919)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
    Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. (Bp., 1950)
    Szállási Árpád: Pro memoria Nicolaus Berend. (Orvosi Hetilap, 1990. 4.)
    Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
    Magyar prágaiak – prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. (Prága, 2002)
    Forrai Márta: A tehetséges Klein–Kilényi család. (Remény, 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu