Gáspár Gyula
Gáspár Gyula

2024. március 29. Péntek

Gáspár Gyula

jogász, ügyész, bíró

Névváltozatok

Glas Gyula;  Glass Gyula 

Születési adatok

1925. szeptember 12.

Budapest

Halálozási adatok

2010. szeptember 29.

Budapest


Család

Sz: Gáspár Mihály (= Glas [Glass] Miksa, 1891), Goldstein Ilona. F: Papp Piroska (1921–).

Iskola

Budapesten négy elemi iskolát (1931–1934) és négy gimnáziumot (1935–1939), a II. világháború után kétéves közigazgatási tanfolyamot (1945–1947), Bírói és Ügyészi Akadémiát (1949–1950) és hathetes hadbírói tanfolyamot (1950), MLEE általános tagozatát (1958), az MSZMP KB Politikai Főiskola három hónapos vezető-továbbképző tanfolyamán végzett (1973).

Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1952).

Életút

Fehér Oszkár budapesti kesztyűkészítő műhelyében kesztyűs tanonc (1939–1942), Neufeld Andor üzemének kesztyűs segéde (1942–1944). Az ország német megszállása után előbb Kistarcsára internálták, majd Auschwitzba, a wüstegierdorfi és a dörnhaui koncentrációs táborba deportálták (a szovjet hadsereg 1945. máj. 9-én szabadította fel; kéthavi kórházi kezelés után 1945. júl. 14-én tért haza Budapestre). Budapesten ismét szakmájában helyezkedett el (1945. júl.–1945. dec.), majd a Szakszervezeti Tanács ajánlására a Rendőrségre került nyomozótisztnek (1945. dec.–1950; 1950. okt. 1-jétől főhadnagyi rendfokozatban).

 

A Szegedi Katonai Ügyészség mb. politikai tisztje (1950–1952), katonai ügyésze (1950–1953), a budapesti Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya beosztott ügyésze (1953. szept. 23.–1954. jún. 2.), önálló csportvezető ügyésze (1954. jún. 2.–1955. aug. 16.). A Legfelsőbb Bíróságon a gyorsított eljárásban büntetőügyeket tárgyaló III. tanács előadó bírája (1955. aug. 16.–1957. aug. 10.), őrnagyi rendfokozatban a Katonai Bíróság elnökhelyettese (1957. aug. 10.–1958. máj. 31.). Az Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztálya ún. felügyeleti vezetője (1958. jún. 1.–1962. okt. 31.), osztályvezető-helyettese (1962. nov. 1.–1963. ápr. 30.), osztályvezető-helyettese és a Katonai Főosztály mb. vezetője (1963. máj. 1.–1964. márc. 31.), kinevezett vezetője (1964. ápr. 1.–1980. nov. 30.), nyugállományba helyezték (1980. dec. 1-jétől). A Belügyi Akadémia és a JATE ÁJTK előadója. C. egy. docens.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után részt vett a megtorlásokban: Molnár Imre elsőfokú pere (1957. júl. 18.–1957. júl. 26.), Pálinkás Antal és társai elsőfokú pere (1957. szept. 2.–1957. szept. 16.), Renner Péter és társai elsőfokú pere (1957. okt. 14.–1957. okt. 31.) és Ábrahám József és társai elsőfokú pere (1958. márc. 27.) tanácsvezető bírájaként öt halálos ítéletet hozott.

 

Jogtudósként katonai joggal és hadijoggal foglalkozott. A Katonai büntetőjogi döntvénytár (1973) társszerkesztője, illetve szakdolgozatai katonai büntetőjogi folyóiratokban, mindenekelőtt a Katonai Jog és Igazságszolgáltatás (a Katonai Igazságügyi Szervek belső kiadványa) c. lapban jelentek meg.

Elismerés

Közbiztonsági Érem (bronz, 1951), az Igazságügy Kiváló Dolgozója (1952), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1960), a Haza Szolgálatáért Emlékérem (arany, 1961), Szolgálati Érdemérem (15 év után, 1964; 20 év után 1969; 25 év után 1974; 30 év után, 1975; 35 év után 1980), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Kiváló Szolgálatért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Vörös Csillag Érdemrend (1974), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980). 

 

30 éves a Bolgár Néphadsereg Emlékérem (1975), 

Főbb művei

F. m.: Büntető ítélkezési gyakorlat. 2. pótlás. Szerk. Sömjén Gyulával. Szabadlapos kiadvány. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. Vál., szerk. Sömjén Györggyel és Szíjártó Károllyal. (Bp., Táncsics Kiadó, 1973)
Magyar büntetőjog. Általános rész. Szerk. Király Tibor. Írta Békés Imrével, Földvári Józseffel és Tokaji Gézával. (Bp., BM Könyvkiadó, 1980)
Magyar büntető jog. Különös rész. Többekkel. (Bp., BM Könyvkiadó, 1981).

Irodalom

Irod.: Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. (Bp., 2001)
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ’56 után. (A Kúria és elnöke. III. köt. Szerk. Bódiné Beliznai Kinga. Bp., 2015).

 

 

neten:

 

 

https://perek56.hu/ords/f?p=1051:4:13902454649814::NO:RP,4:P4_SZEMELY_ID,P4_SZEMELY_CIMKE_KOD:76136,BIRO

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője