Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Nyáry Pál, nyáregyházi
    Schodelné Klein Rozália
    Teleki Blanka, honpolgár
    Teleki Blanka, széki gr.
    Vasvári Pál honférfiú

    Supka Géza emlékezete

    Az első könyvhét

    Közismert tény, hogy a világon az első könyvhetet Magyarországon rendezték meg, 1929. május 13–20. között; Supka Géza, a Literatura című irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőjének kezdeményezésére. A neves régész és művészettörténész, a Károlyi-kormány prágai követe, polgári radikális gondolkodó, 1927-ben, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) pünkösdvasárnapi (!) miskolctapolcai közgyűlésen javasolta először, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évente egy könyvnap „tartassék“.

     

     

    Valójában az első könyvnapot nem Magyarországon, hanem Finnországban – pontosabban az Orosz Birodalmon belüli autonóm finn nagyhercegségben – rendezték meg, 1908-ban. A sorrendben a második helyezett Spanyolország, ahol 1926. október 7-én tartották meg a spanyol könyv nemzeti ünnepét. Supka Géza tervezett könyvünnepére a legnagyobb hatást azonban az Olaszországban, 1927. május 17-én megrendezett festa del libro (azaz szintén könyvünnep) gyakorolta. Supka Géza lapjában, a Literaturában, 1927 májusában – azaz követlenül javaslata megtétele előtt – részletesen beszámolt az olasz könyv „propagandanapjáról“. Ezen a napon minden olasz embert eltöltött az olasz könyv szeretete: könyvkiállításokat rendeztek, könyvkirakatversenyeket tartottak, irodalmi előadásokat szerveztek, reklámfilmeket mutattak be és még számtalan egyéb eseményt is lebonyolítottak, amelyek jövedelme kizárólag az olasz könyvkiadásra „fordíttatott“. Egészen megdöbbentő, hogy a kiváló helyi szerzők, különös sátorformájú termekben, a nyílt utcán, kedvezményesen árulták könyves portékáikat, továbbá az utcán lottériát és rulettet is rendeztek, ahol a szerencsés fogadók gyönyörű díszköteteket nyerhettek.

     

     

    Valójában az első könyvnapot Magyarországon Supka Géza olaszországi tapasztalatai alapján javasolta (a tervezet szintén a Literatura 1927-es egyik mellékletében jelent meg, ezt nyújtotta be az MKKE közgyűlésén). Az igen részletes tervezet még könyvnapról szólt, ám rögtön megemlítette azt is, hogy a kizárólag magyar könyveket árusító napot megelőző héten a magyar színházak csakis magyar szerzők darabjait tűzzék műsorukra, valamint szintén a könyvnapot megelőző héten, az ország kisebb játszóhelyein, kulturházaiban és jelentősebb előadótermeiben csakis kortárs szerzők műveiből tartsanak felolvasásokat. Az események csúcspontja természetesen maga a könyvnap lenne, ahol az erre az alkalomra felállított kioszkokban, bódékban vagy „ponyvasátorokban“ magyar szerzők 10% kedvezménnyel árusítanák és dedikálnák legfrisebb munkáikat, valamint a fővárosban és vidéken a könyv népszerűsítése érdekében „lottó sorsjáték és karikadobás rendezendő“.

     

     

    Valójában nem véletlen, hogy az első könyvnap tervezetét Supka Géza 1927 pünkösdvasárnap (azaz június 5-én), olaszországi tapasztalatai alapján nyújtotta be. Már említett tervezetében leírta, hogy a könyvnapot megelőző héten minden könyvesbolt, könyvet áruló alkalmi kioszk, bódé és „ponyvasátor“ labarum zászlót is köteles kitűzni az aktuális könyvnap dátumával. A labarum (népies nevén labaram vagy labórium) zászló a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsúk egyik fő szimbóluma, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvénye volt. Az I. világháború után, az új román állam kezdetben nem engedte a búcsújárást, így az első búcsúra csak 1921-ben kerülhetett sor. Az 1922-ben tartott ún. kikerülésen (azaz a nagymise utáni körmeneten) viszont már közel 25 000 ember vett részt, a két világháború között a búcsú nemzeti jellege tovább erősödött. Supka Géza nem titkolt célja a könyvnappal a magyarság nemzeti összetartozásának erősítése volt, amelyet leginkább a nemzeti könyvek, a nemzeti irodalom fejezett ki. A könyvnap a könyv ünnepéről, azaz a könyv „pünkösdi királyságáról“ szólt, Supka Géza ugyanis úgy gondolta, hogy a könyvünnepet minden évben a pünkösdi „kétnapig“ tartsák meg. (Az újabb hagyomány szerint a könyvhét csütörtökön nyílik, ám a könyvhét utolsó két napja most is vasárnapra és hétfőre esik!)

     

     

    Közismert tény, hogy a világon az első könyvhetet Magyarországon rendezték meg, 1929. május 13–20. között. Jóllehet ez így nem igaz – ám mégis így van. Hisz a fent említett országokban évente egy-egy könyvnapot tartottak–tartanak. Magyarországon viszont ma is közel egy egész héten át tart az ünnepségsorozat. Kevéssé ismert tény azonban, hogy az első magyarországi könyvhét két utolsó napja 1929. május 19-én és május 20-án volt.

     

     

    Pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn…

     

     

    A Névpont ezúttal – pünkösd után – a kilencvenéves első könyvhétre és Supka Gézára emlékezett.

     

     

    Kék virág Supka Géza emlékének.

     

     

    A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Supka Gézáról és a könyvhétről:

     

    http://www.nevpont.hu/view/7244

    http://www.nevpont.hu/view/12144

     

     

    A kép az egyik első könyvhéten készült, a kép forrása:

     

     

    http://www.fortepan.hu

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (931), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu