Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kempelen úr masinája

    Aki az ördöggel cimborált

    I.

    1.

     

     

    Néki törvénytudósnak kellett volna lennie, ám itt keskeny határok közé szoríttatván, más nyíltabb és tágasabb utak után vizsgálódott. Legjobban tetszettek néki a természeti tünemények, amelyeket a physica és a mathematika tudományok keretein belül fejtegetett, a mechanika törvényeinek harmóniájáról és erejökről maga is sokat elmélkedett.

    Kempelen úr egyszer, császári dologban Bécsben járt, ahol aztán a szelíd császárné, Maria Theresia residenciájára invitáltatott, mint esméretes barátja a mechanikai találmányoknak, s hogy lássa és nézze ő is Pelletier úrnak, egy franczia mágnetikus professzornak produkczióit. Kempelen úr a gőgös franczia csudálatos mutatványait jól értette, s mikor szó szót követett, így felelt a Császárnénak: – Ha Felséged kívánja, én még különösebb masinát készítek, amely az előadott mágnetikus dolgoknál is csudálatosabbakra képes. Hanem aztán Maria Theresia azt kívánta tőle, hogy mutassa meg tapasztalhatóan és kézzelfoghatóan mechanikai tálentumát. Kempelen úr ezt a kegyes felkívánást parancsolatnak vette, ahogy Pozsonyba hazatért tüstént nekilátott az ígért masina elkészítéséhez.

     

    Közesmért volt, hogy a párisi királyi és a bécsi császári udvar vetélkedett egymással. A szelíd Maria Theresia császárnő Őfelsége a versailles-i palota mintájára építtette meg schönbrunni nyári lakhelyét, amelyet részben szintén Kempelen úr tervezett. A franczia udvart inzsellérek szorgos serege vette körül, akik a palota kertjében különös mechanikai szerkezetű szökőkutakat terveztek, közéjük tartozott az égi és földi mechanikában jártas Pelletier úr is, aki mágnetikus mulatságaival járta az európai udvarokat.

     

     

    2.

     

     

    Ez a különös masina negyedfél láb hosszúságú, két láb szélességű és harmadfél láb magasságú (azaz 150 cm hosszú, 66 cm széles és 117 cm magas) szekrény volt, de oly’ formában, mint egy íróasztal, vagyis négy mozgó lábakon állott, amelyeken ide-oda lehetett tologatni. E masina mögött, egy fából faragott széken ült egy ember magasságú férfi figura, török köntösbe öltözve. Ezért a gép Töröknek” is neveztetett; a figura egyébként a jobb kezében egy csibukot (azaz hosszú szárú pipát) tartott, a vánkoson heverő bal kezével pedig az előtte lévő bábukat mozgatta.

    A produkczió előtt Kempelen úr kinyitotta a szekrényasztal ajtaját, majd hátulját: a fiókok kitárulván mindenki meggyőződhetett arról, hogy az alkotmány telis tele volt kerekekkel, hengerekkel, emelőkkel, vagyis a masinában élő ember el nem rejtezhetett! A játék közben is újra és újra meg lehetett tekinteni a szerkezetet, kizárván azt is, hogy a megbúvó ember pozícziója esetleg kiderüljön. A masina mozgása úgy történt, hogy karját könnyedén felemelte, a tábla amaz oldala felé irányítván, amelyik bábuval lépni kívánt. Miután keze a bábu fölé érkezett, széttárt ujjaival megragadta a bábut, és a kívánt táblai mezőre lehelyezte. A lépés után visszahúzta karját, s visszatért a vánkosra. Ha a Török” ütni akarta az ellenfél bábuját, akkor két mozdulat következett: felemelte az ellenfél bábuját és a tábla melletti üres helyre tette, majd saját bábuját ragadta meg, s az ellenfél bábuja helyére rakta. A két mozdulat után ismét visszahúzta karját, s visszatért a vánkosra.

     

    A masinát maga Kempelen úr mutatta be a Hofburgban, Őfelségének és száznál is több meghívott előkelőségnek. – A gép bárkivel eljátszik egy partie-t – mondta a feltaláló. Az elhihetetlen közlés után izgatott súgás-búgás futott végig a termen. Végül is az ifjú Johann Ludwig von Cobenzl gróf, Bécs legerősebb sakkjátszója jelentkezett. Az ifjú gróf döbbenten látta, hogy a gép felemeli karját, és megkezdi a játékot. Lépés lépést követett, a szokatlan viadalt végül is a Török” nyerte meg, mert Cobenzl gróf idő múltán oly’ ideges lett, hogy egy bábut elvétett.

     

     

    3.

     

     

    Nemsokára egész Bécs e sakkozó masinériáról beszélt. Az udvari méltóságok után tudósok sora látogatta a gépet, utóbb fejedelmi vendégek vizitálták az udvart, s csodálatosképpen a Török” mindig győzött, holott az ellenfelek a legismertebb sakkjátszók közül kerültek ki. Kempelen úrnak, mint elmés mechanikusnak és magyar inventornak nagy híre kerekedett, ámbátor ő maga a sakkmasináját csak ügyes játékszernek tekintette, s sokszor értetlenül figyelte a gépe körüli tülekedőket.

    Maria Theresia Őfelsége gyászos elhunyta után, a császárné fia, József Őfelsége, Bécsbe kérette Kempelen urat, hogy a fővárosban, incognitus tartózkodó Pál orosz nagyherceg, a cárnő fia és családja előtt a sakkjátszó gépet is megmutassa. A hercegi előkelőségek elámultak az attrakczión, s azt javasolták Őfelségének, hogy Kempelen úr csodamasináját mutassa meg idegen országokban is. Így történt hát, hogy Kempelen Farkas kamarabéli tanácsos úr, Őfelsége kegyelmes engedelmével Francziahonban és Angolországban is bemutathatta sakkjátszó gépét, amely valóságos remeke a mechanikus és magnetikus tudományoknak. Sem gallus, sem ánglius sakkjátszó le nem győzhette a Törököt”, a rejtély fel nem fedeztetett, pedig philosophusok, írók próbálták leleplezni a minden csalárdságot határozottan visszaterelő Kempelent.

    Az 1785. évi lipcsei vásárnak legnagyobb szenzációja Kempelen úr sakkjátszó gépe volt. A masina bámulói között mechanikus professzorok és egyszerű tanáremberek is voltak, mindegyikük értetlenül állt a bemutató előtt, a Török” ugyanis minden partie-t megnyert, majd Kempelen úr abba is beleegyezett, hogy a gépet az összegyűlt tudós emberek és egyszeri vásári látogatók előtt szétszedjék. A szerkezetben nem találtak senkit, aki a bábukat igazgathatta volna, sőt az is megállapíttatott, hogy a szekrénybe nem is fért volna be egy macska sem. A sakkot élettelen figura játssza, amely gépiesen működik.

     

     

    Néki törvénytudósnak kellett volna lennie, ám itt keskeny határok közé szoríttatván, más nyíltabb és tágasabb utak után vizsgálódott. Legjobban tetszettek néki a természeti tünemények, amelyeket a physica és a mathematika tudományok keretein belül fejtegetett, a mechanika törvényeinek harmóniájáról és erejökről maga is sokat elmélkedett. Beszédkeltő gépet és író gépet tervezett, gőzgépet és vízemelő szerkezetet fundált, újjáépíttette a budai várat, poéta és képíró volt. Legkevésb’ értékűnek sakkjátszó gépét tartotta, mégis ezzel vívta ki a világ nagyra becsülését, masinájával oly’ nagy talányt állított fel, amely évszázadokra megfejthetetlennek tűnik.

     

     

    II.

     

     

    Az „ördöggel cimboráló” híres vagy inkább „hírhedett” magyar, Kempelen Farkas, 1804-ben hunyt el Bécsben. Fia, Kempelen Károly, néhány évvel később eladta a sakkautomatát Maelzel Lénárd (azaz Johann Nepomuk Mälzel) német mechanikusnak. Maelzel folytatta Kempelen túráját: ismét megfordult Franciaországban, Angliában és járt a német városokban is. A legismertebb anekdoták ekkor terjedtek el a már hivatalosan is „A Török” néven fellépő gépről. A legendák szerint Napóleon szándékosan is több hibát vétett, mígnem az automata kijött a sodrából, és lesöpörte a figurákat az asztalról. A megismételt játszmát, korrekt lépésekkel, a császár „természetesen” elvesztette, valójában az automata lepleződött le – kiderült, hogy emberi érzelmei vannak. Maelzel és a gép 1826-ban érkezett meg New Yorkba, közel tíz éven át Észak-Amerika nagyvárosaiban „szerepelt”, Edgar Allan Poe, az ismert amerikai író és jónevű sakkozó több mérkőzést is vívott az automatával – valamennyit elvesztette (jóval korábban így járt neves honfitársa, Benjamin Franklin is). Időközben az idős Maelzel eladta a gépet egy amerikai vállalkozónak, majd Mitchell John Kearsley lett a tulajdonos, végül „A Török” a philadelphiai panoptikumba került, ahol az 1854. július 5-ei tűzvészben elégett.

     

     

    Az „ördöggel cimboráló” híres vagy inkább „hírhedett” magyar, Kempelen Farkas ugyan 1804-ben elhunyt, a sakkautomata rejtélye azonban továbbra sem tisztázott. Először Jacques François Mouret sakkozó, a nagy François-André Danican Philidor, kora legnagyobb sakkozójának unokaöccse állította, hogy ő játszott a szekrényben. A Magazin Pittoresque című magazinban közölt nyilatkozatát azonban erősen kétségbe vonta az, hogy nem tudta elmagyarázni, hogy ha tényleg benne volt a szekrényben, akkor hogyan irányította belülről a bábukat? Mouret után több más sakkozó is azt közölte, hogy ő volt az a titokzatos játékos, aki a szekrényben ült – valamennyiükről kiderült, hogy valótlant állítottak, egyikőjük sem ismerte a gépet belülről! A már említett amerikai író Edgar Allan Poe logikai úton bebizonyította, hogy az automatában csakis ember bújhatott el, következtetéseiben azonban önmagának mondott ellent: megfeledkezett arról, hogy „A Török” balkezes volt.

     

     

    Végül, ha elfogadjuk, hogy „A Török” néven elhíresült gépezet szerkezetében minden bizonnyal (?) ember rejtőzött, és az újabb elméletek szerint a kiválóan sakkozó személynek a bábok magnetikus tűkkel jelezték a mozgásukat, akkor már csak néhány problémát kellene megoldani:

    Hogyan sikerült elrejtenie a játékost, hisz a produkció után Kempelen néha darabokra szétszedte a gépet, s a jelenlévők nem találtak senkit és semmit? Hol helyezkedett el az az állítólagos sakkozó? Hogyan látott a gépezet sötétjében üldögélő sakkozó ember?

    Ki ült vagy kik ültek a sakkautomatában? Kempelen halála után még ötven évig működött a gép! Ki lehetett az a zseniális sakkozó, aki elrejtőzött a szekrényben? Az bátran kizárható, hogy évtizedekig ugyanaz a személy rejtőzködött ott. Hogyan lehetséges, hogy a mai napig nem derült ki, hogy ki vagy kik bújtak meg ott? Hogyan lehetséges, hogy az automata gyakorlatilag sohasem veszített (az egy kivétel a már említett Philidor elleni egyik játszma volt, valójában ez sem biztos…)

     

    Ha mégsem ember bújt a szekrénybe, akkor csak egy kérdés maradt. Hogyan működött Kempelen úr masinája?

     

    Az „ördöggel cimboráló” híres vagy inkább „hírhedett” magyar Kempelen Farkas sakkozógépe még sokáig őrzi titkait.

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása, 18. századi beszámolók alapján Kempelen Farkasra és az 1770. április 16-án bemutatott sakkozógépére emlékezett.

     

     

    Kék virág a 18. század egyik legsokoldalúbb magyar tudósa emlékének.

     

     

    Kempelen Farkasról az alábbi linkeken olvashatnak:

     

    http://www.nevpont.hu/view/11960

    http://www.nevpont.hu/view/11961

     

    A képen a fiatal Kempelen Farkas látható, a kép forrása:

     

     

    http://asztahuha.blogger.hu/2014/03/26/a-torok

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu