Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kondor Imre

    filozófus, író, könyvtáros


    Született: 1911. január 3. Érmihályfalva, Bihar vármegye
    Meghalt: 1990. július 19. Budapest

    Család

    Református családból származott. Sz: Kondor Imre (1885–1967) kovácsmester, majd gépfelvigyázó, Szabó Erzsébet (1888–1961). Apját, a Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium tagja, az összeomlás után, a román hatóságok elől Budapestre menekült. Testvére: Kondor Erzsébet (1909–1986) varrónő, Kondor Lajos (1914-1988) és Kondor Katalin (1919–) tisztviselők. F: 1. 1941–1956: Koréh Erzsébet (1914–1996). Elvált. Felesége, válásuk után, Svájcban telepedett le. Fia: Kondor Imre (1943–) fizikus, egyetemi tanár, az MTA doktora és Kondor András (1945. ápr. 3.–1994) fizikus. 2. Ziegler Éva (1930–) könyvtáros. Fia: Kondor Ádám (1964–) zeneszerző. 

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában és Debrecenben végezte, a Református Kollégiumban éretts. (1929). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin–filozófia szakos középiskolai tanári okl. (1933) és bölcsészdoktori okl. (1934), az újkori filozófiatörténet rendszertani vonatkozásai tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941). Debrecenben könyvtáros vizsgát is tett (1937). 

    Életút

    A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a Debreceni Egyetemi Könyvtár ingyenes könyvtári gyakornoka (1932. szept. 1.–1935. dec. 15.), ÁDOB-gyakornoka (1935. dec. 15.–1940. ápr. 4.), a Könyvtárhoz beosztott gimnáziumi tanár (1940. ápr. 4.–1942. jan. 24.), könyvtári gyakornoka (1942. jan. 24. –1942. dec. 31.), könyvtári segédőre (1943. jan. 1.–1943. febr. 12.), könyvtári őre (1945. febr. 12.–1945. márc. 26.), mb. igazgatója (1945. márc. 26.–1946. márc. 28.), igazgatója (1946. márc. 28.–1947. szept. 10.). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1941–1947), a Debreceni Tudományegyetem Filozófiai Tanszéke ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1947–1949). A Kassai Állami és Városi Könyvtár igazgatója (1943. febr. 1.–1945. febr. 1.). A BME Központi Könyvtára tud. munkatársa (1949–1951), igazgatója (1951–1957); a forradalomban való részvétele miatt elbocsátották állásából (1957. nov. 30.). Az Országos Pedagógiai Könyvtár segédkönyvtárosa, szakozója, majd tud. osztályvezetője (1958–1976), a Pedagógiai Múzeum nyugdíjas teremőre (1976–1986). 



    A debreceni városi nemzeti bizottság és az igazolóbizottság tagja (1945–1946), a B-listázások Hajdú vármegyei kormánybiztosa (1946). A Nemzeti Parasztpárt (NPP) Ideiglenes Intézőbizottságának tagja (1945. dec.–1946), az NPP Politikai Bizottságának (PB) tagja (1945–1947), az NPP nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselője (Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen törvényhatósági jogú várossal, 1945–1949). A forradalom alatt a Petőfi Párt Ideiglenes Intézőbizottságának tagja (1956. okt.–nov.). 



    Részt vett a falukutató mozgalomban, kapcsolatba került Móricz Zsigmonddal, egy kiskunhalasi szociológiai felmérésen megismerkedett Erdei Ferenccel (1941). Az ország megszállása után a nemzeti ellenállás résztvevője, hamis papírokkal jelentős szerepet vállalt zsidók megmentésében, üldözötteket alkalmazott a kassai könyvtár rendezésében. Kutatóként filozófiatörténettel, esztétikával, metafizikai kérdésekkel foglalkozott. Könyvtárosként értékes tevékenységet fejtett ki a BME Könyvtárának fejlesztésében, különösen fontos bibliográfusi tevékenysége; az első magyarországi műszaki bibliográfia társszerkesztője (1959–1962). Politikusként, a II. világháború utáni években, Erdei Ferenc baráti körének tagjaként, a debreceni közélet egyik meghatározó személyisége. Országgyűlési képviselőként – többek között – a bevett vallásfelekezetekkel szemben és az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről szóló törvény előadója. 1949-ben, a debreceni újságokban, hecckampány indult ellene, ezért családjával Budapestre költözött. A BME Könyvtára igazgatói kinevezése után visszavonult a közélettől, csak szakmai kérdések kapcsán szólalt meg. A forradalom idején ismét szerepet vállalt az újjáalakult Petőfi Pártban, több írásában és interjújában élesen bírálta a korábbi évek felsőoktatási politikáját. Fegyelmi eljárással elbocsátották, hónapokig munkanélküli volt, majd az Országos Pedagógiai Könyvtárban helyezkedhetett el, mint segédkönyvtáros. 

    Emlékezet

    Lexikonok adataival szemben Érmihályfalván (Bihar vármegye) és nem Érdmihályfalván született, kisgyermekkorában került Debrecenbe. Tevékenysége Debrecenhez és Budapesthez kötődik, a fővárosban hunyt el. 

    Elismertség

    A debreceni Ady Társaság titkára (1939–1942). A debreceni Bethlen Gábor Kör és a Tisza István Tudományos Társaság tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Előtanulmányok a tragikum metafizikájához. Egy. doktori értek. (A Bethlen Gábor Kör kiadványa. Debrecen, 1934)
    Pauler Ákos. (Válasz, 1934)
    Történelem és politika. K. I. előadása a Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának ülésén, 1936. febr. 23-án. (Szellem és Élet, 1936 és külön: A Szellem és Élet Könyvtára. Kecskemét, 1936)
    Az európai filozófia problémáinak története. Monográfia. Az utószót írta Tankó Béla. (Debrecen, 1938)
    Kant. A problémák új rendszere. (Csokonai Könyvtár. 5. Új Debrecen. Fiatal költők és írók anthológiája. Szerk. Csobán Endre. Debrecen, 1938)
    A filozófia történetisége. (Szellem és Élet, 1938)
    A humanizmus korlátai. (A másik ember felé. Az Exodus almanachja. Debrecen, 1940)
    Az Ady-kérdés és egy kis filozófia. (A másik ember felé. Az Exodus Munkaközösség dolgozatai. Debrecen, 1942)
    A közművelődési kölcsönkönyvtár címjegyzéke. Összeáll. (A Kassai Állami és Városi Könyvtár kiadványa. Kassa, 1943)
    A Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára. (Az Országos Könyvtári Központ könyvtáros tanfolyama. Előadások. 11. Bp., 1951)
    Tudományismeret. Pedagógiai főiskolai jegyzet. (Bp., 1952)
    Műszaki bibliográfia. I. köt. 1900–1955. Szerk. Bélley Pállal és Jánszky Lajossal. (Bp., 1959)
    II. köt. 1956–1960. Szerk. Bélley Pállal és Jánszky Lajossal. (Bp., 1962)
    Az Országos Pedagógiai Könyvtár Évkönyve. 1962. Szerk. Orbán Magdával és Waldapfel Eszterrel. (Bp., 1964)
    Időszaki kiadványok a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban. (Gyorstájékoztató a külföldi könyvtártudományi irodalomról. Az OSZK–KMK kiadványa. Bp., 1968)
    Comenius Magyarországon kiadott műveinek lelőhely-bibliográfiája. – Bibliographia operum Comenii in Hungaria typis mandatorum ad loca ubi asservantur composita. Szerk. K. I. Az anyagot gyűjtötte Berlász Piroska és ifj. Horánszky Nándor. (Neveléstörténeti bibliográfiák. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1970)
    Korabeli képes dokumentumok Comenius munkásságához. (Pedagógiai Szemle, 1970)
    A neveléstörténeti kutatómunka lehetőségei az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. (Bevezetés a neveléstörténeti kutatómunkába. Szerk. Ködöböcz József. Bp., 1976)
    Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum három hagyományos különgyűjteménye: az iskolai értesítők, évkönyvek, a tankönyvek és a gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjteménye. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Évkönyve. 1988. Szerk. Balázs Mihály. Bp., 1988). 

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 31.)
    Tóth Pál Péter: A magyar értelmiség két világháború közötti történetéhez. Interjú K. I.-vel. (Bp., 1983)
    Donáth László: Egy mai halotti beszéd. K. I. temetésén. (Élet és Irodalom, 1990. 35.)
    Futala Tibor: K. I. (Könyvtáros, 1990)
    K. I. (Műszaki Egyetemi Könyvtáros, 1990)
    Az 1945. évi Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1999)
    Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
    Mudrák József: A Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselői névsora és lexikona életrajzi és irodalmi adatokkal. 1. 1916–1949. (Könyv és Könyvtár, 2008). 

    Megjegyzések

    MÉL IV.: téves születési hely: Érdmihályfalva! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu