Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Kéki Béla

    művelődéstörténész, könyvtáros

    Kekel Béla 


    Született: 1907. december 30. Petrozsény, Hunyad vármegye
    Meghalt: 1993. április 5. Budapest
    Temetés: 1993. április 29. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Sz: Kekel József (1877–1943) tanító, igazgató. 

    Iskola

    A marosvásárhelyi r. k. főgimnáziumban éretts. 1926), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1926–1927), a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen magyar–pedagógia–esztétika szakon végbizonyítványt szerzett (1929). 

    Életút

    A kolozsvári Piarista Líceumi Könyvtár gyakornoka (1929–1936), a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, ill. az Erdélyi Irodalmi Szemle (1936–1940), a Hitel c. lap munkatársa (1940–1944), egyúttal a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár titkára és a Folyóirattár, ill. a Hírlaptár vezetője (1940–1944). A II. világháború végén, a keleti fronton harcolt, majd szovjet hadifogságban volt (1944–1946).

     

    A II. világháború után Budapesten telepedett le (1946), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1946–1952), főigazgató-helyettese (1949–1952), a BME Központi Könyvtára osztályvezetője (1952–1958), igazgatóhelyettese (1958–1968). A Budapesti Pedagógiai Főiskolán (1952–1955), az ELTE BTK-n, ill. az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar Könyvtár Tanszékén az írás- és a könyvtörténet előadó tanára (1952–1956). 



    A 20. század egyik jelentős könyvtáros személyisége. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgató-helyetteseként számos újítást vezetett be a magyar nemzeti könyvtárban: nevéhez fűződik a folyóirat-olvasóterem megnyitása, a kétpéldányos (muzeális + használati) gyűjtés meghonosítása (1949-től). Bővítette a könyvtár vasállványzatos raktártermeit és lényegesen egyszerűsítette az OSZK raktári jelzetrendszerét. A BME Központi Könyvtárában korszerűsítette az olvasó- és tájékoztató szolgáltatást, bővítette a könyvtár gyűjtőkörét, nagy súly helyezett a folyóirat-gyűjtemény kiegészítésére és állandó frissítésére. Mint az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) könyvtárépítési és berendezési szakbizottságának elnöke jelentős szerepet játszott az OSZK új helyére, a budai várba való költözésében.

     

    Tudósként könyv- és írástörténettel foglalkozott, Az írás története (1971) c. munkája a magyarországi népszerű művelődéstörténeti irodalom többször kiadott, több nyelvre lefordított klasszikusa, könyv-, könyvtár- és írástörténeti jegyzeteiből évtizedekig tanultak könyvtáros generációk. Vizsgálta továbbá a magyarországi könyvművészet történetét, a hazai tipográfia klasszikusainak (pl.: Kner család, Kozma Lajos, Lengyel Lajos stb.) munkásságát. Az 1930-as években, zenekritikáiban sokat tett Bartók Béla (1881–1945) és Kodály Zoltán (1882–1967) művészetének erdélyi elismertetéséért, Erdélyben Reményik Sándor (1890–1941) baráti köréhez tartozott. 

    Emlékezet

    Budapesten (XI. kerület Budafoki út 45.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

    Elismertség

    A Szabó Ervin Kör, a későbbi Magyar Könyvtárosok Egyesülete titkára, majd főtitkára (1956–1961). 

    Elismerés

    A Magyar Köztársasági Érdemrend (tisztikeresztje, 1993).

     

    Szabó Ervin-emlékérem (1988). 

    Szerkesztés

    A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Évkönyvei szerkesztője (I–V. Bp., 1967–1988). A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Évkönyve szerkesztője (1973. Bp., 1975). 

    Főbb művei

    F. m.: A hatvan éves Kodály Zoltán. (Erdélyi Múzeum, 1942)
    Nyomdászati eljárások. Tanfolyami jegyz. (Könyvtáros és dokumentáló tanfolyam. 13. Az Országos Könyvtári Központ kiadványa. Bp., 1951)
    Könyvtörténet. Pedagógiai főiskolai jegyz. I–IV. köt. (Bp., 1952–1954)
    Könyvtártörténet. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara jegyzete. (Bp., 1954 és utánnyomások: 1955–1956)
    A könyv története a legrégibb időktől az első világháborúig. (Könyvterjesztők kézikönyve. Szerk. Párczer Ferenc és Zala Imre. Bp., 1956)
    A Kner Nyomda és a magyar könyvművészet. Ill. Kner Imre és Kozma Lajos. (A Magyar Grafika melléklete. Bp., 1957)
    A magyar könyv története 1711-ig. Fitz Józseffel. (Bp., 1959)
    Átépítés, korszerűsítés a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1962)
    Az oktatási reform hatása a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának fejlesztési terveire. Héberger Károllyal. (Felsőoktatási Szemle, 1964)
    Időszerű könyvtárpolitikai kérdések. Héberger Károllyal. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
    Az írás története. Ill. és a képeket vál. Köpeczi Bócz István. Fűzött kemény papírkötés. (Bp., 1971)
    A mai magyar könyvművészet kibontakozása. (Előadások a nemzetközi könyvév debreceni ünnepén. 1972. szept. 12–13. Szerk. Csűry István. Debrecen, 1973)
    A magyar könyvnyomtatás ötszáz éve. K. B. irodalmi előadásai. (A TIT kiadványa. Bp., 1973)
    Szenczi Kertész Ábrahám a magyar puritánus mozgalom szolgálatában. (Magyar Grafika, 1973)
    Stílusirányzatok századunk magyar könyvművészetében. (A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Évkönyve, 1973. Bp., 1975)
    Az írás története. Ill. és a képeket vál. Köpeczi Bócz István. Ragasztott papírkötés. (Gondolat Zsebkönyvek. 2. átd. kiad. Bp., 1975; németül: Leipzig–Jena–Bp., 1976; 2. német kiad. 1977; cseh nyelven: Praha, 1978)
    Jean, Georges: Az írás az emberiség emlékezete. Ford. Lukács Katalin, magyar vonatkozásokkal kieg. K. B. (Kréta Könyvek. Bp., 1991)
    A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta. Sajtó alá rend. és az illusztrációkat vál. Somkuti Gabriella. 8 táblával. (Bölcsész Könyvek. Miskolc, 1994)
    Az írás története. A bevezetést írta Somkuti Gabriella. Az 1975. évi kiadás hasonmás változata. (Bölcsész Könyvek. 7. Miskolc, 1996)
    Reményik Sándor a szerkesztőségben. (R. S.-emlékkönyv. Kolozsvár, 1998)
    Az írás története. A kezdetektől a nyomdabetűig. K. B. Az írás története és A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta c. műveinek jav. és átd. kiadása. A szómagyarázatokat és a bibliográfiát összeáll. Sarbak Gábor. (Bp., 2003)

     

    szerk.: Mai román líra. Műfordításgyűjtemény. Sajtó alá rend. K. B., a bevezetést írta Kolozsvári Grandpierre Emil. (Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézete kiadványa. Bp., 1947)
    Eminescu válogatott versei. Szerk. Gáldi Lászlóval, a bevezetést írta Jékely Zoltán. (Officina Könyvtár. 93–94. Bp., 1947). 

    Irodalom

    Irod.: Vértesy Miklós: K. B.: Az írás története. (Magyar Könyvszemle, 1971)
    Végh Ferenc: Petrozsénytől Budapestig. (Könyvtáros, 1973)
    Végh Ferenc: K. B. nyolcvan éves. (Magyar Nemzet, 1988. 9.)
    Somkuti Gabriella: K. B. (Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1991. Bp., 1993 és Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993)
    Kókay György: K. B. (Magyar Könyvszemle, 1993)
    Gábor Dénes: Elment a nyomtatott betű karmestere. (Helikon, 1993)
    Végh Ferenc: K. B.: A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996)
    Csiszár Miklós: K. B.: Az írás története. (Iskolakönyvtáros, 2003). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu