Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen Farkas, nemes
    Kisfaludy Károly emlékezete
    Szekfű Gyula és Szabó Dezső

    Chudy József

    zeneszerző, karmester, feltaláló


    Született: 1753. június 14. Pozsony
    Meghalt: 1813. március Pest
    Temetés: 1813. március 4. Pest

    Életút

    Életéről mindössze annyi ismert, hogy gr. Erdődy János pozsonyi német színházánál működött, mint karmester (1785–1787), majd a Kelemen László által alapított első magyar színjátszó társaság zeneszerzőjeként tevékenykedett (1790–1794), a társaság feloszlása után a pest-budai német színházhoz szerződött (1795–1801). 



    Kelemen László (1762–1814) 1790-ben hozta létre az első, magyar nyelven játszó színházat, az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot, majd néhány évvel később úgy döntött, hogy társulatával egy magyar nyelvű operát fog előadni. Chudy József nevéhez fűződik az első magyar nyelvű énekesjáték („szomorú-vígopera”) komponálása (Szalkay Antal szövegére, Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi címen, bemutató: Buda, 1793. máj. 6.). Az opera Philipp Haffner (1735–1764) Prinz Schnudi und Prinzessin Evakathel c. német nyelvű operájának Szalkay által „honosított“ szövegén alapult: a színlapon csak Sz. A. kezdőbetű szerepelt, zenetudósok korábban a műfordítót Szerelemhegyi Andrással azonosították! A művet, a bemutatón maga Chudy József vezényelte 25 tagból álló zenekara élén, az egyik mellékszereplőben Kelemen László direktor is színpadra lépett.

     

    Az opera mai fogalma ‘dalmű, zenedráma‘ nem azonos a 18. század végén ismert meghatározással. A Pikkó Hertzeg olyan énekesjáték volt, amely prózai dialógusokban bonyolította a cselekményt, amelyet gyakran megszakítottak zenés betétek: áriák, duettek. A történet szerint Pikkó „kalmuk“ herceg halálosan beleszeret Gömböcz tatár kán leányába, Jutka Perzsibe. A sikertelen leánykérés után Pikkó herceg megrohamozza a kán székhelyét, Ypsilon várát, és lefejezi az apósjelöltet. Jutka Perzsi hiába viszonozza a herceg érzelmeit – a csata után mégsem mehet férjhez apja gyilkosához. Jutka Perzsi kétségbeesésében öngyilkos lesz, a két ember haláláért is felelős Pikkó herceg a történet végén magával is végez: halálra eszi magát cukrozott mandulával. Az énekesjáték mégsem szomorú: a végén színre lépő Xixaxoverox varázsló – őt alakította a direktor – feltámaszt mindenkit és így minden jóra fordul…

     

    A főhős neve, a pikkó szó egyes nyelvjárásokban ‘pityókás, részeges férfit, ügyetlen embert‘ jelent, a Perzsi egyes nyelvjárásokban az Erzsébet beceneve. Az eredeti német nyelvű szövegből Szalkay Antal sajátos népies nyelven írt magyar történetet fabrikált – gyakran használt tájnyelvi és köznyelvi utalásokat (pl. nyomorult, eblelkű kótyomfitty, lófejű tatár stb.), vaskos tréfákat, már-már kuplét idéző vicces párbeszédeket. Az első magyar operának zenéje nem maradt fenn, a szövegkönyv utasításaiból arra lehet következtetni, hogy Chudy József szívesen élt a Bécsben népszerű zenés műfajok mellett a magyar verbunkossal és a valcerrel is, valamint a dalműben vélhetően felcsendült egy-egy népdal, népies sirató és népies műdal is. A Pikkó Hertzeg c. „szomorú-víg opera két felvonásokban“ forradalmi jelentőségű a magyar zenetörténetben. Az opera elsőként bizonyította a kortársak előtt, hogy a nehézkesnek hirdetett magyar nyelv is alkalmas könnyed, zenei formákra. Az opera 1793-ban, az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság legtöbbet játszott darabja lett, s műsoron maradt 1794-ben is. A mű jelentős hatást gyakorolt Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) komédiáira (mindenek előtt Az özvegy Karnyóné című „énekes bohózatra“). Az „Én gyilkosa Gömböcznek“ kezdetű áriát Csokonai maga is szívesen énekelte, sőt e „búcsú-ária“ előadása egyik vádpont lett később, a költő debreceni kollégiumi megvádoltatása idején. 



    Chudy József műszaki kérdésekkel is foglalkozott. Pozsonyban egy szellemes távírószerkezet tervezett (1787-ben; leírása megjelent: Beschreibung eines Telegraphs, welcher im Jahr 1787 zu Pressburg in Ungarn ist entdeckt worden címmel, 1792-ben). A mindössze 15 oldalas füzet két fejezetből állt, az egyikben az optikai, a másikban az akusztikai távjelzőt írta le. Az optikai telegráf tulajdonképpen egy szekrény, amelynek falába egy sorban, egymástól egyenlő távolságban öt, redőnnyel zárható-nyitható kerek ablak volt vágva. Mindegyik ablakban egy-egy fényforrást helyeztek el. A redőnyökkel a fényt láthatóvá lehetett tenni vagy el lehetett zárni, így összesen 32-féle variáció alakítható ki. Az abc minden egyes betűjét az öt elem egy-egy kombinációja jelöli. A telegráffal, ugyanezen elv alapján számokat és írásjeleket is meg lehetett jeleníteni. Az akusztikai jelzőrendszernek Chudy két típusát is kidolgozta. Az elsőben egy mély és egy magasabb hangú dob adta a jelzéseket. Az optikai rendszerrel analóg módon a kivilágított ablaknak magas hang, a sötétnek pedig mély hang felelt meg. A második akusztikus távjelző készüléknél egy harangot alkalmazott: itt a sötét ablaknak egy, a világosnak kettő harangütés felelt meg. Chudy József találmányát különböző főrangú személyek, még a porosz király előtt is bemutatta, és bár állítólag tetszést aratott, ennek ellenére megvalósítására sohasem került sor (néhány évvel később viszont a Claude Chappe-féle, hasonló elven működő távírórendszer terjedt el a Chudy-féle helyett). Pedig Chudy még operát is írt találmányárólDer Telegraph oder die Fernschreibmaschine címmel, melyet Budán (1796. jan. 3.) és Pesten (1796. jan. 4.) is bemutattak.

    Emlékezet

    Pozsonyban vagy Pozsony környékén született, tevékenysége Pozsonyhoz és Pest-Budához kötődik, Pesten hunyt el, a budapesti belvárosi (IV. kerületi) római katolikus plébánia anyakönyve szerint 1813. márc. 4-én temették. el. Életrajzi adatait Major Ervin zenetörténész, az első magyar opera keletkezési körülményeit Pukánszkyné Kádár Jolán színháztörténész derítette ki. A Pikkó herceget a 20. században is előadták (Békés István átdolgozásában, Psota Irén főszereplésével, a Szentendrei Teátrumban, 1969-ben). Jóllehet az opera zenéje elveszett, a szövegkönyv alapján, néhány éve, Orbán György zeneszerző mégis megzenésítette a Pikkó Hertzeget (a Kolozsvári Nemzeti Színházban, 2003-ban). 

    Irodalom

    Irod.: Lugosi Döme: Az első magyar színjátszó társaság zenekara és ennek fizetése. (Zenevilág, 1906)
    Fabó Bertalan: Pozsonyi zeneemlékek és zenészek. (Zeneközlöny, 1909)
    Major Ervin: Ch. J. (Zenei Szemle, 1928 és M. E.: Fejezetek a magyar zene történetéből. Sajtó alá rend. Bónis Ferenc és Várnai Péter. Bp., 1967)
    Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése. (Bp., 1926)
    Lósy-Schmidt Ede: Ch. J. optikai és akusztikai távírója, a mai írógéprendszerű gyorstávíró őse a XVIII. század végéről. (Magyar Posta [folyóirat], 1932)
    Pukánszkyné Kádár Jolán: Az első magyar énekesjáték: Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi. (Zenetudományi tanulmányok. 9. Az opera történetéből. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Bp., 1961). 


     

    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Brockhaus–Riemann: Zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. (Bp., 2000). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu