Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Kovács Ferenc

    állatorvos


    Született: 1921. november 28. Tótszentpál, Somogy vármegye
    Meghalt: 2015. május 10. Budapest
    Temetés: 2015. június 2. Budapest
    Temetési hely: Páduai Szent Antal-templom

    Család

    Nagyszülei uradalmi cselédek, szülei aratómunkások voltak. Sz: Kovács István (†1949), Hosszú Terézia. F: 1953-tól Horváth Piroska tanítónő. Leánya: Kovács Ágnes (1955–) és Kovács Melinda (1959–) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. 

    Iskola

    Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után mezőgazdasági munkát végzett, középiskoláit csak 1945 után kezdhette meg. A II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, angol hadifogságban volt (1945. máj.–1945. szept.; hazatért: 1945. okt. 5-én). Polgári iskoláit Marcaliban végezte, a sümegi Kisfaludy Gimnáziumban éretts. (magánúton, 1948), az Állatorvos-tudományi Főiskolán állatorvosi okl. szerzett (1952), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1960), doktora (1971), az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.). 

    Életút

    Az Állatorvos-tudományi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) Belgyógyászati Tanszék és Klinika egy. tanársegéde (1952–1955), egy. adjunktusa (1955–1957), a Belgyógyászati Diagnosztikai Tanszék és Rendelőintézete egy. adjunktusa (1957–1961), egy. docense (1961–1962). Az Állathigiéniai Tanszék alapító tanszékvezető egy. docense (1962–1964), tanszékvezető egy. tanára (1964. aug. 1.–1990. dec. 31.). A Főiskola tud. igazgatóhelyettese (1961–1962), az ÁOTE rektorhelyettese (1963–1972 és 1978–1982), rektora (1973–1978 és 1985–1990). A PATE Kaposvári Kar Állattenyésztési és Higiéniai Kutatócsoport egy. tanára (1990–1992), kutatóprofesszora (1993-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1960). 



    Tudományos pályafutásának kezdetén szarvasmarha- és sertésbetegségekkel foglalkozott, elsősorban a háziállatok faszciolózisát (= májmételykór) vizsgálta. Munkássága alapján fejlesztették ki a Distocain nevű, májmételykór elleni gyógyszert (az izomba fecskendezett injekciójára szabadalmi oltalmat nyert, 1959-ben). Később érdeklődése az állattartás, az állategészségügy, a takarmányozás, az állathigiéné és az élelmiszer-biztonság komplex kutatása felé fordult: nevéhez fűződik az Állathigiéniai Tanszék megszervezése, a tantárgy egyetemi oktatásának bevezetése, a szaktudomány első tanterveinek összeállítása, jegyzeteinek, egyéb segédkönyveinek szerkesztése. A hazai állatorvos-továbbképzés és szakállatorvos-képzés szervezője és irányítója.  



    Alapvetően új eredményeket ért el a nagyüzemi állattartással összefüggő, tömegesen jelentkező betegségek és megelőzésük, gyógykezelésük, diagnosztikai és terápiás kérdéseik vizsgálata terén. Későbbi munkásságából különösen értékes a stresszállapot és az aktív védekező mechanizmusok összefüggéseinek feltárása, a multifaktoriális betegségek oktanának megismerése. Munkatársaival a világon elsőként mutatta ki a nehézfémek, a nitrátok és a mikotoxinok vertikális mozgásának dinamikáját a talaj–növény–állat–ember-lánc kapcsolatában. 

    Elismertség

    Az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese (1990–1996), elnöke (1996–1999). Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja (1967-től), Állathigiéniai Albizottsága elnöke (1970-től). Az Országos Állat-egészségügyi Tanács elnöke (1978–1982), társelnöke (2000-től). A Magyar Állathigiéniai és Etológiai Társaság tb. elnöke.

     

    Az Orosz Mezőgazdasági Akadémia külföldi (1991-től), a Német Állatorvosok Társasága t. tagja. A Nemzetközi Állathigiéniai Társaság elnöke (1970-től), majd t. tagja. 

    Elismerés

    Somogyszentpál díszpolgára (2011).

     

    Munka Érdemrend (ezüst, 1964; arany, 1978), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1987), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996) és középkeresztje a csillaggal (2012).

     

    Kiváló Feltaláló (arany, 1960), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1972), Pavel Adami-emlékérem (1972), Eötvös Loránd-díj (1974), Mócsy János-emlékérem (1975), Marek József-emlékérem (1979), Tessedik Sámuel-emlékérem (1981), Állami Díj (1983), Oskar Röhrer-emlékérem (1987), Semmelweis Ignác-emlékérem és -jutalomdíj (1987), Szkrjabin-emlékérem (1989), az Arany János Közalapítvány Nagydíja (1999), Deák Ferenc-díj (a Pro Renovanda Cultura Hungariae díja, 2001), Köves-díj (2002), Tolnay Sándor-díj (2006), a Soros-alapítvány Életműdíjas (2008).

     

    A Hannoveri (1978), a Kassai Állatorvosi Főiskola (1984), a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem (1985), a PATE (1995), az ÁOTE (1998), a Nyugat-magyarországi Egyetem díszdoktora (2003). 

    Szerkesztés

    Az MTA Agrártudományok Osztálya Tájékoztatója főszerkesztője (1992-től). Az Acta Veterinaria szerkesztőbizottságának tagja (1968-tól). 

    Főbb művei

    F. m.: Effect of Exercise on the Electrocardiogram of Horses with Special Reference to Chronic Alveolar Emphysema. (Acta Veterinaria, 1956)
    Die Behandlung der Leberegelkrankheit von Schweinen durch intramuskuläre Verabreichung von Tetrachlorkohlenstoff. – Investigations Concerning the Therapeutic Use of Fulvic Acid with Special Regard to Its Capacity to Protect the Liver. (Acta Veterinaria, 1958)
    Zur Therapie der Leberegelkrankheit von Eindern mit intramuskulär verabreichtem Tetrachlorkohlenstoff. – The Effect of Carbon Tetrachloride on the Milk and Milk Products of Cattle. (Acta Veterinaria, 1959)
    Szarvasmarhák fasciolosisának orvoslása parenterálisan adott széntetrakloriddal. Kand. értek. (Bp., 1960)
    Neuere Ergebnisse und Erfahrungen bei der Behandlung der Fasciolosis von Rindern mit Tetrachlorkohlenstoff. (Acta Veterinaria, 1963)
    Az állatszállások és az állategészségügy összefüggései. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    A sertésistállók építésének és azok üzemeltetésének szerepe a gazdaságos termelésben. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1964)
    Állategészségügyi tennivalók a téli időszakban. (Magyar Mezőgazdaság, 1964)
    Környezeti tényezők szerepe a sertéstartás eredményességének fokozásában. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1965)
    A sertésistállók építésének és üzemeltetésének kérdései. Témadokumentáció. (Bp., 1966)
    A legelők használatának higiéniai szempontjai. – A nagyüzemi sertéstartás egészségügyi igényeinek kielégítése és a gazdaságos termelési feltételek összefüggései. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1966)
    Állathigiénia. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1966; 2. kiad. 1969)
    Egyes környezeti tényezők szerepe a sertések légző- és emésztőszervi betegségeinek kialakulásában. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1967)
    Egyes környezeti tényezők hatása a sertés termelésére és egészségére. (Állattenyésztés, 1967)
    A gazdaságos sertéstartás állategészségügyi tennivalói. (Magyar Mezőgazdaság melléklet, 1968)
    Sertésveszteségek megelőzésének főbb higiéniai szempontjai. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1968)
    Egyes környezeti tényezők hatása az újszülött és a fiatal malacok szervezetére. (Kísérletügyi Közlemények. Állattenyésztés, 1968)
    Az iparszerű sertéstartás állategészségügyi feltételei. (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1969)
    Erfahrungen bei der Kälberaufzucht in Grossbetrieben. (Tierärztliche Monatsschrift, 1969)
    Egyes hatóanyagok szerepe a betegségek megelőzésében. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970)
    Az iparszerű sertéstartás fontosabb környezet-élettani kérdéseinek vizsgálata. Doktori értek. (Bp., 1971)
    Az iparszerű sertéstartás fontosabb környezet-élettani kérdései. (Agrártudományi Közlemények, 1971)
    A nagyüzemi malacnevelés fontosabb környezet-élettani kérdéseinek vizsgálata. Többekkel. – A korszerű nagyüzemi állattartási technológiák kialakításának állategészségügyi feltételei. (Agrártudományi Közlemények, 1972)
    Az iparszerű sertéstartás élettani kérdései. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1972)
    A technológiai rendszer és a higiénia kapcsolata. (Állattenyésztés, 1972)
    Újszerű, indirekt anyagcsere-vizsgáló elrendezés ismertetése. Rafai Pállal. (Kísérletügyi Közlemények. Állattenyésztés, 1972)
    The Gut Bacterial Flora of Healthy Early Weaned Piglets with Special Regard to Factors Influencing Its Composition. Nagy Bélával és Sinkovics Györggyel. (Acta Veterinaria, 1972)
    A nagyüzemi állattartás alapvető környezethigiéniai kérdései. – A nagyüzemi szarvasmarhatartás fejlesztésének alapvető higiéniai feltételei. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1973)
    Az állathigiénia szerepe és jelentősége a modern állattartásban. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1974)
    A nagyüzemi állattartás környezetvédelmi vonatkozásai. (Állattenyésztés, 1975)
    Az iparszerű állattartás környezetvédelmi vonatkozásai. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1975)
    Data on Determination of Toxin F2 by High Pressure Liquid-, Gas- and Thin-Layer Chromatography. Palyusik Mátyással és Szathmáry Csabával. (Acta Veterinaria, 1975)
    Állathigiénia. Monográfia és egy. és főisk. tankönyv. (Bp., 1975; 2. átd. kiad. 1980; 3. átd. és bőv. kiad. 1990)
    Az állathigiénia szerepe a nagyüzemi állattartásban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. febr. 8.)
    A mikroklíma-tényezők szerepe a nagyüzemi nyúlhústermelésben. 1–2. Papp Zoltánnal és Rafai Pállal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1981)
    Az állathigiénia szerepe az állati eredetű élelmiszerek termelésében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. dec. 3.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
    Takarmánytermesztés, takarmánygazdálkodás, állati eredetű élelmiszer-termelés. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1984)
    Sertéstenyésztők kézikönyve. Írta és szerk. (Bp., 1985)
    Az élelmiszerek termelése és a környezetvédelem. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1988)
    Általános állathigiéniai ismeretek. (A PATE Kaposvári Állattenyésztési Kara kiadványa. Kaposvár, 1990 és utánnyomás évenként: 1991–1998)
    Penészgombák – gombatoxinok – élelmiszer-minőség – közegészségügy. Ványi Andrással. (Élelmezési Ipar, 1993)
    Egyes toxikus anyagok a táplálékláncban. Brydl Endrével és Ványi Andrással. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1994)
    Az állati szervezet biometeorológiai kérdései. (Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Szerk. Szász Gábor és Tőkei László. Bp., 1997)
    Az agrártermelés tudományos alapozása. Összeáll. (Magyarország az ezredfordulón. II. Az agrárium helyzete és jövője. Bp., 1998)
    Mikotoxinok a táplálékláncban. Szerk. (Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1998)
    Életminőség és a mikotoxinok egészségügyi vonatkozásai. 1–2. Többekkel. – A kadmium mozgása a talaj–növény–állat–ember biológiai láncban. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1998)
    A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya 50 éve. 1949–1999. Szerk. Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1999)
    A mezőgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztésében. Szerk. Dimény Imrével és Szűcs Istvánnal. (Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1999)
    Penészgombák. Mikotoxinok a táplálékláncban. Szerk. (Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 2001)
    Élelmiszer-biztonság az EU-szabályozás függvényében. Szerk. Bíró Gézával. (Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 2002)
    Marek József. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2002. szept. 27.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006)
    Takarmányok mikotoxin-tartalma és az élelmiszer-biztonság. Többekkel. – Fumonizin-analógok Fusarium verticilloides gombatenyészet szájon át való adagolását követő eloszlása a sertés szervezetében és eliminációjuk. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2006)

     

    írásai a Magyar Állatorvosok Lapjában: Adatok a szarvasmarhák haemoglobinuriájának oktanához. Horváth Zoltánnal és Lami Gyulával. (1953)
    Adatok a szarvasmarhák mellkasának vizsgálatához kopogtatással és hallgatódzással. (1954)
    Szervi szívhiba érdekes esete lóban. Bokori Józseffel. – Lovak egynyári szélfű mérgezése. Bokori Józseffel és Haraszti Edével. – Lovak terheléses EKG-ja, különös tekintettel az idült, légsejtes tüdőtágulatra. Csek Jánossal. (1955)
    Lovak kísérleti etetése a kompaktban leggyakrabban előforduló gyommagvakkal. 1–2. Bokori Józseffel és Haraszti Edével. – Szoptatós kocák hyostrongylosisa. Boray Józseffel. (1956)
    Vizsgálatok a fulvósav terápiás alkalmazásáról, különös tekintettel májvédő hatására. Többekkel. – Szarvasmarhák májmételykórjának gyógykezelése parenterálisan adott széntetrakloriddal. Kotlán Sándorral. – Szarvasmarhák májmételykórjának gyógykezelése bőr alá adott széntetrakloriddal. – Sertések májmételykórjának gyógykezelése intramusculárisan adott széntetrakloriddal. Nemeséri Lászlóval. (1957)
    Szarvasmarhák májmételykórjának orvoslása izomba fecskendezett széntetrakloriddal. – Szarvasmarhák széntetrakloridos kezelésének hatása a tejre és a tejtermékekre. Cieleszky Vilmossal. – Adatok a ló részleges szívblokkjához – intermissio cordis vera. Csek Jánossal. – Distocain. Új gyógyszerkészítmény a szarvasmarhák májmételykórjának orvoslására. (1958)
    A Lidocain, mint jól bevált helyi érzéstelenítő alkalmazása az állatorvosi sebészetben. Lehoczki Zoltánnal és Tóth Lászlóval. (1959)
    Az izomba fecskendezett széntetraklorid hatása a vérkalciumra és a vércukorszintre. Tölgyesi Györggyel. (1960)
    A tartási feltételek és az állategészségügy összefüggése. – A szarvasmarha fasciolosis széntetrakloriddal történő orvoslásának újabb eredményei és tapasztalatai. – A szabadtartásos istállórendszer állategészségügyi értékelése. (1963)
    A sertésszállások építésének és üzemeltetésének állategészségügyi szempontjai. 1–3. Haraszti Edével és Sallai Józsefnével. (1964–1966)
    Parenterálisan alkalmazott széntetraklorid súlygyarapodást fokozó hatásáról. (1966)
    Egyes környezeti tényezők hatása a sertés termelésére és egészségére. 1–4. Többekkel. (1967–1969)
    A sertésveszteségek ökonómiai kihatásainak állategészségügyi vonatkozásai. – Adatok a Germicid-lámpa sugárhatásához. Többekkel. – A járványügyi nyomozás jelentőségéről. (1968)
    A koncentrált, iparszerűen termelő szarvasmarha- és sertéstelepek létesítésének, üzemeltetésének állategészségügyi szempontjai. – Iparszerűen termelő szarvasmarhatartó telepek technológiájának állathigiéniai értékelése. Többekkel. – Az állatorvosok továbbképzésének alakulása és a szakállatorvos-képzés. (1970)
    A különféle technológiai rendszerek és az állategészségügy kapcsolata az iparszerű sertéstartásban. (1971)
    A kocatartás kapcsolata a malacnevelés és hizlalás eredményeivel. Sallai Józsefnével. – Adatok a korán elválasztott malacok bélflórájának alakulásához. Nagy Bélával és Sinkovics Györggyel. – A technológiai rendszer és a higiénia kapcsolata a nagyüzemi szarvasmarhatartásban. – A korszerű nagyüzemi állattartási technológiák kialakításának állategészségügyi feltételei. (1972)
    Aerob spórás baktériumok felhasználása egyes emésztőszervi rendellenességek kezelésére. Sinkovics Györggyel. – A fehér hússertés malacok hőtartó képességének fejlődése a születés után. Rafai Pállal és Sallai Józsefnével. – Az állathigiénia szerepe és jelentősége a modern állattartásban. – A malacnevelés korai választási technológiájában alkalmazott „baby starter” tápok összehasonlító vizsgálata. Barócsai Györggyel és Sinkovics Györggyel. – A légmozgás hatása az újszülött és a fiatal malacok szervezetére. Rafai Pállal. – Az újszülött és a fiatal malacok anyagcseréjének vizsgálata. Rafai Pállal. (1973)
    A választott malacok különböző hőmérséklethez való alkalmazkodásának vizsgálata. Pethes Györggyel és Rafai Pállal. (1974)
    Adatok az F2 toxin nagynyomású folyadék-, gáz- és vékonyréteg-kromatográfiás meghatározásához. Palyusik Mátyással és Szathmáry Csabával. – Az iparszerűen üzemelő sertéstelepeken alkalmazható gyógykezelési módok. – Az Állatorvos-tudományi Egyetem 30 éves fejlődése, oktató-nevelő és kutató munkája. B. Kovács Andrással és Várnagy Lászlóval. – Az ammónia-keletkezés feltételeinek vizsgálata az alom nélküli sertéstartásban. (1975)
    Az állattartási rendszerek higiéniai kérdései. – A nagyüzemi állattartás műszaki fejlesztésének kapcsolata az állathigiéniával. – A takarmányokat szennyező saprophyta baktériumok hatásmechanizmusának vizsgálata. Bokori Józseffel és Tenk Istvánnal. Egyes környezeti tényezők hatása a malacok bélflórájára. Rafai Pállal és Sinkovics Györggyel. – Mócsy János. (1976)
    A hígtrágya kezelésének állategészségügyi szempontjai. 1–4. Tamási Gézával. (1977)
    A nagyüzemi állatállományok takarmányozásának anyagforgalmi vonatkozásai Magyarországon. – Állathigiéniai szempontok az élelmiszerek minőségének javításában. – Különböző szaporodásbiológiai állapotban lévő nőstény nyulak bélflóra- és glükokortikoid változása. Fodor Évával és Tenk Istvánnal. (1980)
    A szemes kukorica nedves – erjesztéses – tartósításával kapcsolatos vizsgálatok és javaslatok. Bokori Józseffel. – Az állatok egészségének hatása az élelmiszerek minőségére. (1981)
    A mesterséges környezethez való alkalmazkodás hatása a sertés mellékvesekéreg működésére. Fodor Évával és Rafai Pállal. (1983)
    A nedvesen erjesztve tartósított kukorica tárolásának és takarmányértékének komplex vizsgálata. Többekkel. – Aeroszolos immunizálás baromfipestis ellen, hazai gyártmányú készülékkel. Többekkel. (1984)
    A magyar állatorvosképzés fejlesztési programja az ezredfordulóig. – F2 toxin – zearalenon – nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás meghatározása takarmányokban és egyéb biológiai mintákban. Csokán Péterrel. (1987)
    A hígtrágya elhelyezésének közegészségügyi vonatkozásai. Tamási Gézával. (1988)
    Az állattartó telepek rekonstrukciójának egyes állategészségügyi vonatkozásai. (1990)
    Egyes nehézfémek, a nitrátok és a mikotoxinok mozgása a táplálékláncban. (1993)
    A T2 toxin hatása a lúd tojástermelésére. Bata Árpáddal és Ványi Andrással. (1994)
    Agrártermelés az ezredforduló Magyarországán. Az agrártermelés tudományos alapozása. (1997)
    Élelmiszer-minőség – népegészségügy. – Állomány-egészségügy és gazdaságos termelés a szarvasmarhatartásban. (1999)
    A Fusarium moniliforme fumonizin-B1 toxinjának tolerálható határértékére és a perinatális toxikózist előidéző hatására vonatkozó vizsgálatok sertésben. Többekkel. – Darányi az agrártudományért és -szakoktatásért. (2000)
    Állatorvos-tudomány és állatorvoslás a jövő igényével. – Mócsy János. Emlékezés M. J. professzorra, halálának 25. évfordulója alkalmából. (2001)
    Állategészségügyi prevenció, élelmiszer-termelés, élelmiszer-biztonság. – 50 éve halt meg Marek József. Emlékbeszéd halálának 50. évfordulóján. (2002)
    A stresszelmélet az állathigiéniai kutatásokban. Rafai Pállal. – A fumonizin B1 metabolizmusának in vivo és in vitro vizsgálata. Többekkel. (2007)
    A T2 toxin és a fermentált búzacsíra kivonatának hatása választott malacok immunválaszára. Többekkel. (2009)
    Adatok a szarvasmarhák kiújuló tőgygyulladásának hazai előfordulásáról és a gyógykezelés lehetőségeiről. Szemerédi Gyulával. (2011). 

    Irodalom

    Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
    Dohy János–Szakály Sándor: K. F. életútja. (Tejgazdaság, 1997)
    Ferenc Kovács’s Life Story. (The Journal of the Academy of Hungary, 1997)
    Dohy János–Vetési Ferenc: K. F. professzor 75 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
    Gundel János: K. F. akadémikus 75 éves. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1997)
    Rafai Pál: K. F. honoris causa doktor. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
    Solti László: K. F. professzor 80 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2001)
    A modern állathigiéniáért. Hat évtized az agrár-felsőoktatás szolgálatában. Emlékkönyv K. F. akadémikus 90. születésnapja tiszteletére. Szerk. Brydl Endre és Kovács Melinda. (A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara kiadványa. Bp., 2011)
    Brydl Endre–Rafai Pál: K. F., professzor emeritusz, akadémikus 90 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2011)
    K. F. akadémikus 90 éves. (A sertés [folyóirat], 2011). 

    Megjegyzések

    Szülőhelye, Somogyszentpál csak 1929-ben jött létre két község Tótszentpál és Vajaskér egyesüléséből. Kovács Ferenc valószínűleg Tótszentpálon született… 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu