Főbb művei

F. m.: A neveléstörténet kézikönyve, különös tekintettel Magyarországra. (Bp., 1872)
Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez. Aranyozott félvászonkötésben. (Bp., 1874)
A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve, különös tekintettel Magyarországra. (2. jav. kiad. Bp., 1875)
Nevelés- és oktatástan. Öreg Jánossal. (Bp., 1875
2. átd. kiad. 1878
3. kiad. 1887
4. átd. kiad. 1895)
A népiskola módszertana. Dittes Frigyes után szerk. Gyertyánffy Istvánnal. (Bp., 1876
2. átd. kiad. 1882
3. kiad. 1891
4. kiad. 1899
5. kiad. 1901)
Felhívás a Paedagogiai Társaság ügyében. P. Szathmáry Károllyal. (Bp., 1878)
A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve, különös tekintettel a magyar nevelés- és oktatás történetére. (3. kiad. Bp., 1878
4. átd. kiad. 1880
5. átd. kiad. 1892)
A magyar népiskolai tanítás története. 1–2. füz. (Tanítók Könyvtára. 3–4. Bp., 1881–1883)
Rövid nevelés- és oktatástan elemi népiskolai tanítóintézetek számára. (Bp., 1886
2. kiad. 1893
3. kiad. 1900)
A pocsolya-paraszt, vagy az igazi falusi bíró. Elbeszélés. Névtelenül. (Mesemondó. 17. Bp., 1888)
Gyügyei uram, a csikász. Elbeszélés. Névtelenül. (Mesemondó. 21. Bp., 1888)
Gönczy Pál: Tanulmányok. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. Á. (Bp., 1888)
Gönczy Pál életrajza, művei bibliográfiájával. (Különlenyomat az előbbi műből. A bibliográfia még külön is megjelent. Bp., 1888)
Bornemisza Péter élete. (Protestáns Szemle, 1890 és külön: Bp., 1890)
Apró emberek könyve. Szerk. Pósa Lajossal. Kiadói díszkiadásban is. (Bp., 1891)
Magyar gyermekjátékkönyv kis gyermekek számára. Szerk. (Bp., 1891)
Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Illusztrált aranyozott félvászonkötésben. (Bp., 1891
hasonmás kiad. 1984 és 2000)
Játéktanító vezérkönyv a népiskolai történeti tanításhoz. Mayer Miksával. (Bp., 1891)
Játéktanító vezérkönyv az elemi népiskolai tanítók számára. Kún Alajossal. (A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1894)
A polgári iskolai tanító- és tanítónőképzés. Monográfia. Sebestyénné Stetina Ilonával. (Bp., 1896)
Török Pál élete. (Bp., 1904)

ford.: Dittes Frigyes lélektani kézikönyve. Magyar nyelvre ford. K. Á. (Bp., 1874). 

F. m.: írásai: a Néptanítók Lapjában: Egy korszerű vállalat s a hazai nevelési irodalom. – Maróthy, a számtanító. – A képezdei tanárok kiképeztetése. (1872)
A magyar methodika történetéből: Szőnyi Nagy István. – Egy neveléstudományi társaság iránt való jámbor szándék. A neveléstudományi társaság ügyében. – Adatok a népiskolai tanügy történetéhez. – Nevelési irodalmunk megindulása a XVIII. század kezdetén. – Perlaky Dávid paedagogiai író levele gr. Ráday Gedeonhoz, 1793-ból. (1876)
Egy múlt századi népiskolai tankönyv és készítői. – A Ratio Educationis emlékünnepe. – A népiskolai tankönyvek és az ifjúsági iratok irodalomtörténete érdekében. – A régi magyar ábécék Dévaitól Szőnyiig. (1877)
A történettanítás a népiskolában. – Szőnyi Pál és a III. egyetemes tanítógyűlés. – A lakóhely-ismertetés irodalma. (1878)
Három paedagogiai író a század első feléből. Adatok a népiskolai olvasó könyvekről, 1777-től 1850-ig. – Egy kis adalék a magyar methodika történetéhez. (1879)
A népiskolai tanítóegyletek, s általában a tanítóegyleti élet. – A régi népiskolai taneszközök. – A játékok paedagogiai szempontból. (1880)
Az országos tanítói testületről, az I. kerületi tanítóképezde ünnepe. – Az iskolai padokról. – Mikolai Hegedüs János. (1881)
Magyar nyelv-tanítás a más ajkú magyar iskolákban. Az európai államok népoktatásügyi statisztikája. – Az országos könyvkiállítás. – Mit tanítsunk az első osztályban? Az iskolai értesítők. (1882)
Eötvös eszméi a nevelés felől. – A muraközi népiskolák. – A középiskolai törvényjavaslat. A II. országos tanítógyűlés és annak elkészítő bizottsága. – Két régi ábécé. Adalék az olvasás-tanítás történetéhez. A felső nép- és polgári iskolai közlöny ügyében. (1883)
A budapesti rabsegélyző-egylet oktatási bizottsága és a Magyar Könyvtár. – Az ismétlő iskolázás. – Rousseau és magyar ismertetői. – A magyarországi tanítók árvaháza. – Az irkák. A gyermekek olvasmányai. (1884)
Az ifjúsági olvasókönyvek illusztrációi. Defoe és Robinson. Fogalmazás a népiskolában. Az új magyar nyelv-tanítási rendelet. (1885)
A földrajz és a földrajz-tanítás 1700-tól a Kis-tükörig 1771. – Az iskolai utazások. – A kőépítő-játék. – A népiskolai és ifjúsági játékok gyűjtése. (1886)
Az iskolai ünnepek. – Az ismétlések. – A népiskolai könyvekről. (1887)
Jelentés és újabb felhívás a magyar gyermekjátékok ügyében. Gönczy Pál élete. – Bihari Péter. (1888)
Az új ponyvairodalom. Még valami a gyermekújságról. (1890)
Gr. Széchenyi István gondolatai a nevelésügy felől. – A Comenius-ünnep. (1891)
A magyar Comenius-irodalom. (1892)

egyéb írásai: A debreczeni protestáns egyetem. A természetes fejlődés. (Egyházi Reform, 1874)
Abaújmegye műveltségtörténelméből. – Bod Péter három levele. – Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor három levele báró s gróf Ráday Gedeonhoz. (Figyelő, 1876)
Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor levelezéséről. (Figyelő, 1877)
A nőnevelés. (Protestáns Uj Képes Naptár, 1877)
Ángyán János egyházi és paedagogiai író önéletrajza. (Figyelő, 1878)
Megjegyzések és adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához. (Magyar Könyvszemle, 1879)
Révay Miklós tankönyvei. (Havi Szemle, 1879)
Bod Péter levelei Rádai Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben. (Magyar Könyvszemle, 1880)
Bethleni Hári Péter nevelési elvei. (Magyar Paedagogiai Szemle, 1881)
Eöri Fülöp Gábor és a protestáns nemzeti iskolai tankönyvek. (Család és Iskola, 1881)
A magyar neveléstörténeti irodalom és a néptanító. (Magyar Paedagogiai Szemle, 1882)
Péterfi Károly élete és munkái. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
Gönczy Pál. (Paedaogiai Plutarch, 1886)
Régi lakodalmi szokások Tokaj-Hegyaljáról. (Ethnographia, 1891)
Tornyos-páczai babonák. – Porcsalmai babonák. (Ethnographia, 1892)
Bártfa. A zborói vár. (Vasárnapi Ujság, 1895)
Gr. Degenfeld József, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka. (Vasárnapi Ujság, 1896). 

Irodalom

Irod.: Gyulai Ágost: K. Á. emlékezete. (Magyar Paedagogia, 1909 és külön: Bp., 1909)
Vangel Jenő: Emlékbeszéd K. Á. fölött. (Bp., 1909)
Kiss Kálmán: Hegymegi K. Á. emlékezete. (Nagykőrös, 1914)
Árpássy Gyula: K. Á. (A Budapesti Tanítóképző Intézet száz éve. 1869–1969. Bp., 1969)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
K. Á. emlékezete. Szerk., az előszót írta Kriston Vizi József. (A K. Á. Magyar Játék Társság kiadványa. Kecskemét, 1990)
A múlt század kiemelkedő játékpedagógiai eredményei. A K. Á. Magyar Játék Társaság emlékülése. Budapest, 1990. jún. 22. A kiadványt szerk. és az előszót írta Milkó Magdolna. (Bp., 1992)
Kelemen Elemér: „Neveléstörténetünk Liviusa”. Hegymegi K. Á. (A tanító, 1993)
Kelemen Elemér: Hegymegi K. Á. pedagógiai munkássága. – Margócsy József: A két porcsalmai K. Á. (Pedagógiai Műhely, 1995)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczkó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998)
Dombi Alice: A tanítók tanítója. K. Á. (Pedagógiai célkitűzések a XIX. század magyar pedagógiájában. Bp., 2000)
Kriston Vizi József: K. Á. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár kiadványa. Bp., 2002)
Jáki László: K. Á., a tankönyvíró. (Elektronikus Könyv és Nevelés, 2008)
Kriston Vizi József: Szabálykövetés a gyermekjátékokban. A száz évvel ezelőtt elhunyt pedagógus és játékkutató, K. Á. emlékére. (Jogi néprajz – jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Szerk. Mezey Barna és Nagy Janka Teodóra. Bp., 2009).