Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Kiss Ákos

    művészettörténész, régész, muzeológus


    Született: 1919. október 5. Gyergyócsomafalva, Csík vármegye
    Meghalt: 1999. február 9. Budapest

    Család

    Sz: Forró Etelka. F: Gőbel Zsuzsanna (1920–2007) orvos, gyermekgyógyász, kandidátus. Fia: Kiss Ákos orvos, sebész szakorvos. 

    Iskola

    Középiskoláit a pápai és a budapesti – Lónyay utcai – református gimnáziumban végezte (1937-ben éretts.). A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1941), bírói-ügyvédi vizsgát tett (1947), az ELTE BTK-n régész–muzeológus okl. szerzett (1953), doktorált (1963), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1974). 

    Életút

    Budapesten ügyvédjelölt, majd bírósági fogalmazó (1942), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1942–1945). A Kispesti Járásbíróság, ill. a Pestvidéki Törvényszék fogalmazója és a Népbíróságok Országos Tanácsának tanácsjegyzője (1945–1948), a Balassagyarmati Törvényszék törvényszéki bírója (1948–1951), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Jogi Osztálya titkára, majd a Jogitörvény-előkészítő Osztály vezetője (1949–1951). Az Aquincumi Múzeum segédmuzeológusa (1952–1953), a veszprémi Bakony Múzeum muzeológus-régésze (1953–1955), a tatai Kuny Domokos Múzeum vezetője (1955–1957). A budapesti Iparművészeti Múzeum osztályvezetője és uo. a műgyűjtők köre titkára (1957–1963), a Nyilvántartási Osztály és az Adattár vezetője (1965–1984), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Múzeumi Főosztálya műemléki ügyintézője (1963–1965).

    A Veszprémi Műszaki Egyetem (1953–1954), az Iparművészeti Főiskola (1981–1983), a Képzőművészeti Főiskola (1985-től) és a Színház- és Filmművészeti Főiskola előadó tanára (1985–1986). 



     

    Pályáját jogászként kezdte, majd a bírói pályával felhagyva művészettörténeti és régészeti tanulmányokat folytatott. Magyarországi római kori építészettel és mozaikművészettel, a historizmus művészettörténetével, elsősorban az újkori képzőművészeti historizmussal, valamint a magyarországi fajansz- és keménycserép kerámiaművészettel foglalkozott. Elsőként foglalta össze Pannónia magyarországi területének építészeti díszítőelem-kultúráját, kimutatta azok keleti kapcsolatait. Jelentős eredményeket ért el az itáliai reneszánsz kutatása terén is. Fontos szerepet játszott a magyar múzeumi törvény megalkotásában. Részt vett az aquincumi, a soproni és a tüskevári ásatásokban, feldolgozta a mezőszilasi római császárkori katonasírok anyagát.

    Helytörténészként Tinnye és környéke múltjával, művészettörténészként Mattioni Eszter (1902–1993) munkásságával is foglalkozott, valamint több orvostörténeti dolgozatot is közölt. 

    Elismertség

    A Művészettörténeti és Régészeti Társulat választmányi tagja. Az Orvostörténeti Társaság, az Ókortudományi Társaság tagja (1958-tól). A Pulszky Társaság alapító tagja (1990-től).

     

    A Nemzetközi Mozaikkutató Társaság (= Association Internationale pour l’Études Mosaiques Antiques) alapító vezetőségi tagja (1963–1975), tagja (1975–1999). 

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (két alkalommal). 

    Szerkesztés

    Műgyűjtő c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: A bresciai Vespasianus-templom oszlopfői. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1955)
    A balácai római villa. (Természet és Társadalom, 1956)
    A mezőszilasi császárkori halomsírok. (Archaeológiai Értesítő, 1957)
    Római sírkő Szentpéterfáról. (Antik Tanulmányok, 1958)
    The Mosaic Pavements of the Roman Villa at Baláca. 2 táblával. (Acta Archaeologica, 1959 és külön: Bp., 1959)
    Veszprém és Komárom megyei reneszánsz kori kőemlékek. (Művészettörténeti Értesítő, 1959)
    A mozaikkészítés néhány kérdéséről. (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 1959. Bp., 1960)
    Balaton környék római épülettagozatok. (Archaeológiai Értesítő, 1960)
    Kora császárkori oszlopfő a Szépművészeti Múzeumban. (Bulletin du Musée des Beaux Arts, 1961)
    Adatok egy dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban. Doktor Jakab, Kossuth Lajos tinnyei háziorvosa. (Orvostörténeti Közlemények, 1961)
    Aynard várának egykori helye. Ajnát-hegy. (Archaeológiai Értesítő, 1961)
    Az új hímeskőművészet és az építészet kapcsolatairól. (Művészet, 1963)
    A műemlékvédelem néhány kérdéséről. (Múzeumi Közlemények, 1963)
    Az egészségügy helyzete Tinnyén, a XVIII. században. Adatok a Buda környék régebbi egészségügyéhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1963)
    A Bubics Zsigmond-gyűjtemény. (Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1963)
    A balatonfüredi középkori templomrom részletes feltárása. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1964)
    Mattioni Eszter új hímeskövei a Rókus-kápolnában. (Művészet, 1964)
    Vármúzeumaink műemlékvédelmi kérdései. (Múzeumi Közlemények, 1964)
    A holicsi fajanszok jegyeinek kérdéseihez. (Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1965)
    A veszprémi Bakony Múzeum régészeti tevékenysége 1903–1955 között. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965)
    Kósa Ferenc festészetéről. (Művészet, 1965)
    Az 1831. évi kolerajárvány Pest megyében. (Orvostörténeti Közlemények, 1965 és külön: Bp., 1965)
    Barokk fajanszművészet Magyarországon. Holics és Tata. Monográfia. Katona Imrével. 25 táblával. (Bp., 1966; angolul, németül és franciául is)
    Magyarországi fajansz és keménycserép művészet. Kiállításvezető. Katona Imrével. (Bp., Iparművészeti Múzeum, 1966)
    Néhány szó a historizmusról. (Művészet, 1966)
    A tüskevári római telep 1962–1963. évi feltárása. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1967)
    Két római császárkori oszlopfő. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1967)
    Az iparművészeti magángyűjtésről. (Múzeumi Közlemények, 1968)
    A XVII. századi Győr két nevezetes katonája: a két Miskey István. (Arrabona, 1968)
    A judeai Masada feltárásáról. (Antik Tanulmányok, 1969)
    Bubics Zsigmond gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban. Kat. Összeáll. 12 táblával. (Bp., 1969)
    A hisztoricizmus iparművészetének kérdéséhez. (Művészettörténeti Értesítő, 1969 és külön: Bp., 1969)
    Mihalik Sándor. (Ipari Művészet, 1969)
    Kósa Ferenc gyűjteményes kiállítása a tatai Kuny Domokos Múzeumban. (Művészet, 1969)
    Miskey István, Veszprém várának főkapitánya. M. I. leveleivel. Írta és a leveleket közzétette. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970 és külön: Veszprém, 1970)
    A földesúri korcsmáltatási jogok hasznosítása. (A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve, 1970)
    Tatai végvári kapitányok. (A Komárom Megyei Múzeumok Évkönyve, 1970)
    A budai honfoglalás kori sírleletek. (Acta Archaeologica, 1970)
    Graves from the Age of the Hungarian Conquest at Bana. Bartha Antallal. (Acta Archaeologica, 1970)
    A hisztoricizmus budapesti arculata. (Művészet, 1970)
    Hamisítások az ókorban. Hamis ókori műtárgyak. (Műgyűjtő, 1970)
    Tinnye, Uny és Jászfalu közbirtokosságának és népének története a XVIII. században. 7 táblával. (Pest megyei múzeumi füzetek. 5. Bp., 1971)
    Berki Viola Tárnok utcai mozaikműve. (Művészet, 1971)
    Műgyűjtés az ókorban. (Műgyűjtő, 1971)
    Mattioni Eszter művészete. Kismonográfia. A bevezetés írta Pogány Ö. Gábor. 38 táblával. (A Szekszárdi Városi Tanács kiadványa. Szekszárd, 1972)
    Az észak-magyarországi keménycserép művészetről. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1972)
    A hisztoricizmus a magyar iparművészetben. (Művészettörténeti Értesítő, 1972 és külön: Bp., 1972)
    A római építőkultúra emlékei a balatoni tájban. (Műemlékvédelem, 1972)
    A szerelem ábrázolása az antik művészetben. (Műgyűjtő, 1972)
    Roman Mosaics in Hungary. Kismonográfia. 13 táblával. (Fontes Archaeologici Hungariae. Bp., 1973)
    Pannonia magyarországi területe építészetének tagozatai és díszítőelemei. Kand. értek. (Bp., 1973)
    Die Entwicklung der kunstgewerblichen Bewegungen und das Entstehen der Kunstgewerbemuseen. (Ars Decorativa, 1973)
    Landherr András ismeretlen tinnyei építménye. (Műemlékvédelem, 1973)
    A holicsi fajanszok jegyeiről. (Műgyűjtő, 1973)
    Kőpadlók Aquincumtól Savariáig. – Magyarországi szerb ikonok. (Múzsák, 1973)
    A neohellén stílusirányzatról. (Művészettörténeti Értesítő, 1974)
    Kunstgewerbliche Angaben zur neohellenischen Stilrichtungen im 19. Jahrhunderten. (Ars Decorativa, 1974)
    A XIX. századi neobarokk irányzatáról. (Művészettörténeti Értesítő, 1975)
    Művészi értékű védett vendéglátó-ipari berendezések Budapesten. (Műemlékvédelem, 1975)
    A XVII. századi Miskeyek kérdéséhez. (Arrabona, 1975)
    Mattioni Eszter hímeskő padozata. – Az aquincumi helytartói palota művészeti emlékei a Hajógyári szigeten. (Művészet, 1975)
    A Basch–Haller-gyűjtemény kulcsai. (Műgyűjtő, 1975)
    A nagygörbői közbirtokosság múltjából. Adatok egy Tolna megyei török hódoltság kori és feudalizmus alatti közbirtokossághoz. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1975–1976 és külön: Szekszárd, 1977)
    Művészi értékű védett budapesti üzletberendezések. (Műemlékvédelem, 1976)
    Műgyűjtés és műtárgyvédelem a felszabadulás óta eltelt 30 évben. (Múzeumi Közlemények, 1976)
    A XIX. századi neobarokk – rokokó III. – irányzatairól. (Művészettörténeti Értesítő, 1976)
    Tinnye és Uny régebbi története, közbirtokosságának kezdetei. 1526–1711. Monográfia. 9 táblával. (A Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Bp., 1977)
    Adatok Gottgéb Antal tevékenységéhez. (Műemlékvédelem, 1977)
    Egy nemesi közbirtokosság kúriaépítkezései. (Ethnographia, 1979 és külön: Bp., 1979)
    Általános művészettörténeti alapismeretek. A filmgyártási szaktanfolyam jegyzete. 56 táblával. (Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület kiadványa. Bp., 1980)
    Mattioni Eszter művészete. (Confessio, 1980)
    Medizinal-kultische Darstellungen und Hinweise altertümliche Mosaiken. (Communicationes de Historia Artis Medicinae, 1981)
    Tinnye, Uny és Jászfalu története a honfoglalásig. 6 táblával. (Komárom Megyei Honismereti Könyvtár. Tatabánya, 1982)
    Bergh Károly koraeklektikus műve. Gregersen Gulbrand Két Nyúl utcai egykori családi palotája. (Műemlékvédelem, 1982)
    Iparművészettörténet. A kezdetektől a barokk korig. Főisk. jegyz. (Az Iparművészeti Főiskola Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1984)
    Filmszakmai képző- és továbbképző tanfolyam. Általános művészettörténeti alapok. (Bp., 1984)
    A császárkori provinciák művészetének kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1984)
    Ókori üzenet. A kopt textilművészetről. (Múzsák, 1985)
    Pannonische Architekturelemente und Ornamentik in Ungarn. Monográfia és képeskönyv. 119 táblával. (Bp., 1987)
    Aynard várának tanulságai az Árpád-kori várak vitájában. (Műemlékvédelem, 1988)
    A historizmus művészete hangsúllyal a díszítő- és iparművészeti historizálásokra és társadalmi körülményeire. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1989)
    A soproni egykori Orsolya-rendi iskolaépület alatti császárkori épületmaradványok. (Arrabona, 1994)
    Adatok Fejér megye törökkor utáni történetéből. Miskey István alispán. (Alba Regia, 1998). 

    Irodalom

    Irod.: Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. (Bp., 1999–2001)
    Darkó Jenő: K. Á. emlékezete. (Magyar Múzeumok, 2000)
    Kópházi Ferencné: K. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu