Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Bellon Tibor

    etnográfus, muzeológus


    Született: 1941. január 1. Nyíradony
    Meghalt: 2002. szeptember 26. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok megye
    Temetés: 2002. október 3. Karcag

    Család

    Sz: Bellon Mihály bádogos mester, Gyarmati Anna. Testvére autószerelő szakmunkás. F: 1966-tól Imre Éva könyvtáros, a karcagi Csokonai Könyvtár igazgatója. Fia: Bellon Tibor (1969–), Bellon Tamás (1972–); leánya: Bellon Ágnes (1974–).

    Iskola

    A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1959), a KLTE BTK-n magyar szakos tanári és etnográfus okl. szerzett (1964), doktorált (1967), a néprajztudomány kandidátusa (1991), habilitált (1998).

    Életút

    A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója (1964–1989), a JATE BTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszék egy. adjunktusa (1989–1994), egy. docense (1994–2001) és a Tanszék mb. vezetője (1990–1992), vezetője (1998–2001).

    Az alföldi és elsősorban a nagykunsági mezővárosok paraszti gazdálkodásával, az ártéri gazdálkodás múltjával, a Tisza néprajzával és településtörténetével, hagyományos népi állattartással foglalkozott. Tiszazug és a mai kelet-szlovákiai Ung-vidék néprajzi kutatásának elindítója. Jelentősek a Nagykunsággal és Karcaggal kapcsolatos monografikus írásai. Muzeológusként nevéhez fűződik a karcagi múzeum jelenlegi épületébe – egy műemléki védelem alatt álló, klasszicista kúria – való költöztetése (1968-ban), az időszaki kiállítások folyamatosságának biztosítása, ill. a Nagykunsági Krónika c. történeti-néprajzi állandó kiállítás (1973) és a Györffy István munkásságát feldolgozó állandó kiállítás megrendezése (1984), valamint a helyben megőrzött nagykunsági tájház minden részletében hiteles berendezése (1984).

    Emlékezet

    Karcagon hunyt el, a Karcagi Déli Temetőben nyugszik. A Szegedi Tudományegyetemen emlékét őrzi a Bellon Tibor-terem (2003- tól).

    Elismertség

    Az MTA Néprajzi Bizottsága tagja és titkára (1999–2002). A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja (1980-tól), főtitkára (1994–1997). A Nemzetközi Kárpát–Balkán Bizottság tagja. A Népi Iparművészeti Zsűri tagja.

    Elismerés

    Szolnok Megyéért Díj (1977), a Magyar Néprajzi Társaság érdemes tagja (1978) és tájkutató díja (1985), Móra Ferenc-emlékérem (1992), Nagykunságért Díj (1995), Karcag város díszpolgára (2000).

    Szerkesztés

    A Nagykunsági füzetek szerkesztője (1974-től).

    Főbb művei

    F. m.: Határhasználat Nyíradonyban a jobbágyfelszabadítás után. (Ethnographia, 1965)
    Paraszti feljegyzések agrárnéprajzi tanulságai. (Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának huszadik évfordulójára. Szerk. Dankó Imre. Túrkeve, 1971)
    Karcag város gazdálkodása. Monográfia és részben egy. doktori értek. is. (Damjanich János Múzeum közleményei. Szolnok, 1973)
    Adalékok a karcagi csárdák történetéhez. (Szolnok Megyei Múzeum Évkönyve, 1973)
    A karcagi tanács gazdasági irányító szerepe a 18–19. században. (Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. I–III. köt. Tanulmányok. Szerk. Hofer Tamás, Kaposvári Gyula, Kisbán Eszter. Szolnok, 1974)
    Árokszállási tanyák. (Jász Múzeum. Jubileumi évkönyv a jászberényi Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Szerk. Tóth János. Jászberény, 1974)
    Nagykunság. (Néprajzi kismonográfiák. Bp., 1979)
    Szeghalom paraszti gazdálkodása. (Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc. Szeghalom, 1979)
    A Nagykunság történeti tudata. (A magyar nép tudósa. Györffy István-emlékülés Karcag, 1974. dec. 10. Tanulmányok. Szerk. is. Nagykunsági füzetek. 3. Karcag, 1980)
    A köles termesztése és keleti párhuzamai. 7 képpel. (Ethnographia, 1981)
    Gazdálkodás a Tiszazugban. (Tíz éves a Tiszazug kutatása. Kutatási beszámoló. Szerk. Szabó László. Szolnok, 1981)
    Adatok a csépai földműveléshez. Botka Jánossal. (Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I–II. köt. Szerk. Barna Gábor. Eger–Szolnok, 1982)
    Karcag és a Nagykunság. Írta és a fényképeket készítette. A térképeket Pakurár István rajzolta. (Bp., 1983)
    A Nagykunság néprajzi kutatása. (A Jászkunság kutatása. 1985. A Kiskunfélegyházán, 1985. okt. 4–5-én rendezett tanácskozás előadásai. Kecskemét, 1987)
    Építészeti rendszabályok a 18–19. században az Alföldön. (Építészet az Alföldön. Tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös, 1989)
    Legelők és legeltetési rend a Nagykunságban a 18–20. században. (A Jászkunság kutatása. Tanácskozás Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában, 1988. dec. 2–5-én. Szolnok, 1990)
    A nagykunsági mezővárosok önkormányzati tevékenysége. (Zounuk. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. 6. Szolnok, 1991)
    Ártéri gazdálkodás a Tisza mentén a 18–19. században. (Alföldi társadalom. II. köt. Békéscsaba, 1991)
    Túrkeve gazdálkodásának két évszázada. (Túrkeve földje és népei. I. köt. Szerk. Örsi Julianna. Túrkeve, 1992)
    A falu önigazgató gazdasága. (Kiút a válságból. 2. Falukonferencia. Szerk. Kovács Teréz. Pécs, 1993)
    Mesterszállás pusztahasználata a 18–19. században. (Mesterszállás. Fejezetek a község történetéből. Szerk. Barna Gábor. Mesterszállás, 1995)
    Népszokások. (Kiskundorozsma. Tanulmányok. Szerk. Kövér Lajos, Tóth Sándor László. Szeged, 1995)
    Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a 18–19. században. Történeti-néprajzi tanulmány. Monográfia és kand. értek. is. A térképeket Hangyási Attila rajzolta. (Karcag, 1996)
    A redemptióról. (Nagykun kalendárium az 1996-os szökőévre. Kisújszállás és vidéke. Kisújszállás, 1996)
    Az ártéri gazdálkodás emlékei. (Abádszalók. Tanulmányok. Szerk. Ujváry Zoltán. Abádszalók, 1996)
    Az alföldi mezővárosok fejlődésének gazdaság háttere. (Ethnographia, 1996)
    Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. (Ezer év a Tisza mentén. „A Tisza-völgy fajtánk bölcsője.” Tanulmányok. Szolnok, 2000)
    Gyümölcskultúra a Tisza völgyében. Surányi Dezsővel. (Acta Biologica Debrecina, 2000)
    Együttélés a természettel. Ártári gazdálkodás a Tisza völgyében. (Belügyi Szemle, 2001)
    A magyar szürkemarha. Kútvölgyi Mihállyal. (Megőrzött ízek. Bp., 2001; angolul és németül is)
    Hálószemek a nagykunsági halászathoz. (Merítés. Tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Bp., 2001)
    Kiskunhalas gazdálkodása a 18–19. században. (Kiskunhalas története. 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18–19. századból. Kiskunhalas, 2001)
    Áruszállítás az Alföld folyóin. (Számadó. Tanulmányok Paládi Kovács Attila tiszteletére. Szerk. Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Bp., 2001)
    Juhételek. Kútvölgyi Mihállyal. (Megőrzött ízek. Bp., 2002)
    „A szikbe kapaszkodó öreg fát nem lehet átültetni.” (Kulcsemberek. Az egyén helye, szerepe a változó társadalomban. Szerk. Örsi Julianna. Túrkeve, 2002)
    A Tisza- térképek tanulságai. Tudományos ülésszak 1999. nov. 22–23-án, Szolnokon. Szerk. Tolnay Gábor. Szolnok, 2002)
    Néprajzos szemmel vizeinkről. (A vízért, a víz ellen. A Tisza-völgy múltja, jelene és jövője. Tudományos tanácskozás a 100 éve született Nemes Gerzson emlékére. Szerk. Kertész Róbert. Szolnok, 2002)
    Egy sajátos paraszti életút a Kiskunságban. (Bács-Kiskun Megye múltjából, 2003)
    A Tisza néprajza: ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Sajtó alá rend. Ifj. Bellon Tibor, Szilágyi Miklós. (Bp., 2003)
    szerk.: Karcagi várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kaposvári Gyulával. (Nagykunsági füzetek. 1. Karcag, 1974)
    Karcagi krónika. Fejezetek a város legújabbkori történetéből. (Nagykunsági füzetek. 2. Karcag, 1976)
    Györffy István: Nagykunsági krónika. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Nagykunsági füzetek. 4. Karcag, 1984)
    Egy város várossá lesz. Karcag négy évtizede. (Karcag, 1985)
    Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma. Szerk. Szabó Lászlóval. A bibliográfiát összeáll. Rékasy Ildikó. (Nagykunsági füzetek 6. Karcag–Szolnok, 1987)
    Szolnok megye népművészete. Szerk. Szabó Lászlóval. Fotó Kozma Károly, ill. Tóth Lajos. (Népművészeti örökségünk. Bp., 1987)
    A Jászkunság összefogása. Tanulmányok a Jászkunság történetéből. Szerk. Örsi Juliannával. (Karcag, 1996)
    Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Fügedi Mártával, Szilágyi Miklóssal. (Jelenlévő múlt. Bp., 1998)
    Gyermekkorom faluja. Forgácsok Göncz János hetési képeiből, emlékeiből. Szerk., a bevezető szöveget írta. (Lendva, 2001)
    Györffy István: Nagykunsági krónika. Hasonmás kiad. Az utószót írta. (Kisújszállás, 2009).

    Irodalom

    Irod.: Társadalom–kultúra–természet. Tanulmányok a 60 éves B. T. tiszteletére. Szerk. Barna Gábor. Műveinek bibliográfiájával. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei. 57. Karcag–Szeged–Szolnok, 2001)
    Szilágyi Miklós: A 60 éves B. T. köszöntése. (Ethnica. III. Debrecen, 2001)
    Szilágyi Miklós: B. T. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Örsi Julianna: B. T. (Magyar múzeumok, 2002)
    Oroszi Sándor: B. T.: A Tisza néprajza. (Agrártörténeti Szemle, 2004).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu