Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József és az első népautó
    Görgei Artúr utóélete
    Görgey Arthur, görgői és toporczi

    Lovas István

    fizikus

    Lebonicki Tibor


    Született: 1931. október 1. Gyöngyöshalász, Heves vármegye
    Meghalt: 2014. március 30. Budapest
    Temetés: 2014. április 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Szülei Gyöngyöshalászon éltek. Sz: Lebonicki István gépkocsivezető, Kádár Mária földműves. F: 1958-tól Müller Erika, matematika–fizika szakos középiskolai tanár, az MTA KFKI Számítástechnikai Osztályának kutatómatematikusa. Fia: Lovas Gergely István (1959–) és Lovas Zsigmond (1964–). 

    Iskola

    Elemi iskoláit Gyöngyösön és Budapesten végezte, Budapesten éretts. (1950). Az ELTE Matematika–Fizikai–Kémiai Karán fizikus okl. szerzett (1955), az ELTE TTK-n doktorált (1962), a fizikai tudományok kandidátusa (1964), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1979. máj. 11.; r.: 1987. máj. 8.).

    Életút

    Az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) tud. segédmunkatársa (1954–1956). Az MTA KFKI Elméleti Magfizikai Osztálya tud. munkatársa (1956–1964), tud. főmunkatársa (1964–1972), tud. tanácsadója, ill. kutatóprofesszora (1972–1993) és főigazgatója (1990–1993); közben a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézete tud. főmunkatársa (1967–1968). A KLTE TTK, ill. a Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszéke egy. tanára (1986. júl. 1.–2002. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1986–1990). Emeritusz professzor (2003-tól). A koppenhágai Niels Bohr Intézet (1964–1965), a jülichi Magkutató Intézet (1973–1974), a darmstadi Nehézionkutató Intézete vendégkutatója, ill. -professzora (1980). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). 



    Tudományos pályafutása elején részt vett a dunántúli kőszénbányák és az észak-magyarországi ércbányák uránkoncentrációjának, valamint egyes bányák kőzeteiben rejlő uránvagyon összmennyiségének meghatározásában. Később érdeklődése az elméleti és kísérleti magfizika, elsősorban a magfizikai rezonanciajelenségek és a maganyag halmazállapot- és fázisátalakulásainak vizsgálata, ill. a magfizikai háromtestprobléma felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a pozitronszétsugárzás és a neutronbefogást követő gammasugárzás feltárása, ill. a gravitációs hullámok ún. kvantáltsága terén. Ádám Andrással (1924–1990) kidolgozott egy eljárást termikus neutronfluxus mérésére.

    Elismertség

    Az MTA Magfizikai Bizottsága és a Doktori Tanács tagja (1995–1998). Az MTA–TMB Fizikai és Csillagászati Szakbizottságának elnöke (1985–1995). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) választmányi tagja (1968-tól). Az Országos Műszaki Felügyelő Bizottság (OMFB) Tanácsának tagja (1990–1994), az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának tagja (1993–1994). Az Országos Köznevelési Tanács tagja (1996–2001) és elnökhelyettese (1997–1998).

     

    Az Európai Fizikai Társulat Magfizikai Bizottságának tagja (1970-től). A párizsi Európai Tudományos, Művészeti és Bölcsészeti Akadémia (1980-tól), az Ukrán Felsőoktatási Tudományos Akadémia (1999-től), a Nagyváradi Akadémia tagja (2001-től). 

    Elismerés

    A Nagyváradi Egyetem díszdoktora (1999).

     

    Munka Érdemrend (ezüst, 1969).

     

    Schmid Rezső-díj (1960), Akadémiai Díj (1978), Eötvös Loránd-emlékérem (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (2002), Wigner Jenő-díj (2010). 

    Szerkesztés

    Az Acta Physica főszerkesztője (1994–2000), az Acta Physica et Chimica Debrecina szerkesztője. A Romanian Journal of Physics szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Magerők. (Energia és Atomtechnika, 1957)
    Termikus neutronok fluxusának mérése aktivációs módszerrel. Ádám Andrással. – Belső fékezési sugárzás polarizációja. (MTA KFKI Közleményei, 1957)
    Heisenberg új egységes anyagelmélete. (A Pedagógiai Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1958)
    Rugalmasan szórt fotonok polarizációja. – A diffúziós és a lelassulási hossz mérése vízben. Ádám Andrással. (MTA KFKI Közleményei, 1958)
    A Cserenkov-effektusról. (Természettudományi Közlöny, 1958)
    Magyarország egyes fontosabb kőszénterületeinek átvizsgálása uránium-nyomelőfordulás szempontjából. Többekkel. (ATOMKI Közleményei, 1959)
    Polarizált pozitronok megsemmisülése mágnesezett anyagokban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960; angolul: Annihilation of Polarized Positrons in Magnetized Material. Nuclear Physics, 1960)
    Lassú neutronok befogását követő gammasugárzás energiájának mérése. Többekkel. (MTA KFKI Közleményei, 1960)
    A sűrűségi és az érzékenységi mátrix. (Fizikai Szemle, 1961)
    A fotonok szóródása Coulomb-térben. (Fizikai Szemle, 1962)
    A polarizált neutron mint a magfizikai kutatás eszköze. (Fizikai Szemle, 1963)
    A Cl36 atommag alap- és gerjesztett állapotainak vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1963; megjelent, kivonatosan: Magyar Fizikai Folyóirat, 1964)
    Pile Neutrons in Nuclear Physics. Zámori Zoltánnal. (Atomic Energy Review, 1965)
    Az atommagok kollektív rezgéseinek mikroszkopikus leírása. (Fizikai Szemle, 1965)
    Rugalmas neutronszórás a C12 atommagon. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965; angolul: Elastic Neutron Scattering on C12. Nuclear Physics, 1966)
    Properties of the Low-Lying States of 63Cu in the Single Particle Plus Quasi-Boson Scheme. Doleschall Pállal. (Physics Letters, 1966)
    Isobaric Analogue Resonances in Nuclei of Closed Neutron Shells. Beregi Péterrel. (Nuclear Physics, 1968)
    An Exactly Soluble Model for Resonance Scattering. Révai Jánossal. (Acta Physica, 1968)
    On the Interaction of Alpha Particles. (Acta Physica, 1970)
    An Exactly Soluble Three-Body Model of the Resonance Scattering. Beregi Péterrel, Révai Jánossal. (Annals of Physics [New York], 1970)
    Rezonanciajelenségek a magreakciókban. Doktori értek. (Bp., 1970)
    A neutron tulajdonságai. A magreakciókról általában. (Neutronfizika. Bp., 1971)
    W. Heisenberg a szépről és a harmóniáról. Egy fizikus megjegyzései. (Világosság, 1971)
    Rezonanciajelenségek a magreakciókban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1971)
    A magfizikai háromtestprobléma. (Fizikai Szemle, 1972)
    Léteznek-e szupernehéz elemek? (Természet Világa, 1976)
    Nagyenergiájú – p, p’ és d – reakciók és a rövidtávú nukleon–nukleon korrelációk. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1978)
    Szalay Sándor és a magyar kísérleti magfizika. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1979)
    Rezonanciajelenségek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. márc. 5.)
    Three-Component Fluid Dynamics for the Description of Energetic Heavy-Ion Reactions. Többekkel. (Physics Review, 1982)
    Is the Pion Condensate Isotropic? Németh Judittal, Sailer Kornéllal. (Physics Letters, 1984)
    A Coulomb-mérték. (Fizikai Szemle, 1984)
    Pion-kondenzált, normál állapotú, anizotrop maganyag fázisegyensúlya. Németh Judittal, Sailer Kornéllal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1984)
    Fizikusok a kutatásban, az oktatásban és a termelésben. – Miből áll az atommag? (Fizikai Szemle, 1985)
    A Dirac-egyenlet sajátértékei. Algebrai megoldás számítógéppel. Lovas Erikával, Sailer Kornéllal. (Fizikai Szemle, 1985)
    Heavy-Ion Collision in an Anisotropic Hydrodynamics. Wolf Gy.-vel, Balázs Nándorral. (Physics Review, 1987)
    Magerők és molekuláris erők. (Fizikai Szemle, 1987)
    A nagy kísérlet. Trócsányi Zoltánnal. (Fizikai Szemle, 1988)
    A maganyag halmazállapot-változásai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 13.)
    A radioaktív bomlás újabb fajtái. (Természet Világa, 1989)
    A Központi Fizikai Kutatóintézet átalakulása. (Magyar Tudomány, 1990 és Fizikai Szemle, 1992)
    Az atommagok kollektív gerjesztései. Szerk. (Bp., 1991)
    A részecskecsaládok száma. (Fizikai Szemle, 1991)
    Hogyan ne tanítsunk fizikát. (Iskolakultúra, 1992)
    A KFKI átalakítása. (Magyar Tudomány, 1993)
    Analog of the Peierls-Type Phase Transition in Nuclear Matter. Többekkel. (Physics Letters, 1994)
    Merre tartson a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás Magyarországon? (Magyar Tudomány, 1994)
    Generalized Rarita–Schwinger Equations. Többekkel. (Heavy-Ion Physics, 1998)
    Kvantáltak-e a gravitációs hullámok? (Fizikai Szemle, 1998)
    Squeezing and Quantization of the Gravitational Waves. Többekkel. (Heavy-Ion Physics, 1999)
    Emlékezés Szalay Sándorra. (Debreceni Szemle, 2000)
    Kvantált-e az elektromágneses tér? – Az idő nyila. (Fizikai Szemle, 2000)
    Az Acta Physica Hungarica sorsa – 1994–2000 – egy sikertörténet. (Magyar Tudomány, 2001)
    Györgyi Géza. (Természet Világa, 2001)
    Várható fejlődés a természettudományokban. (Várad [folyóirat], 2002)
    Miért szeretem a szénatomot? (Várad [folyóirat], 2002 és Debreceni Szemle, 2003)
    2002)
    Asztrofizika. (Bp., 2003)
    Az első tizenötmilliárd év. A világegyetem története. (Várad [folyóirat], 2003 és Fizikai Szemle, 2003)
    Balázs Nándor. (Fizikai Szemle, 2003) Út a Bolyai-geometria felé. (Természet Világa, 2003)
    Milyen lenne a világ, ha a fénysebesség végtelen, a Planck-állandó zérus lenne? (Természet Világa, 2003 és (Várad [folyóirat], 2005)
    A legősibb atommagok. (Fizikai Szemle, 2004)
    Miért nem kapott Nobel-díjat Teller Ede? (Debreceni Szemle, 2004 és Fizikai Szemle, 2008)
    Korlátozza-e a precessziós átmágnesezés sebességét a kvantummechanikai bizonytalanság? Kádár Györggyel. (Műszaki Szemle, 2005)
    Rend és szabadság a természet világában. (Várad [folyóirat], 2005)
    Szimmetriák. (Várad [folyóirat], 2006)
    A sötét anyag és a sötét energia „megvilágítása.” 1–2. (Firka, 2007)
    Betekintés az elemi részecskék világába. (Debreceni Szemle, 2009). 

    Irodalom

    Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
    Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (151), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (899), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (669), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu