Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Dán Róbert

    irodalomtörténész, hebraista, filológus


    Született: 1936. július 25. Budapest
    Meghalt: 1986. március 27. Budapest
    Temetés: 1986. április 7. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Család

    Ortodox zsidó családban született, ahol a Jákób nevet kapta. Sz: Dán Dezső az egyik első magyar közel-keleti diplomata, aki részt vett a náci háborús bűnösök perében, Günser Katalin. F: 1963-tól Benedek Katalin, a Chemolimpex előadója.

    Iskola

    Az ELTE BTK-n arab–sémi filológia szakos előadó és könyvtáros okl. szerzett (1960), doktorált (1969), az irodalomtudományok kandidátusa (1972), a történelemtudományok doktora (1982).

    Életút

    Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tud. munkatársa (1960–1967); közben a koppenhágai Det Kongelige Bibliotek ösztöndíjas vendégkutatója (1965–1966); a Kiadói Főigazgatóság Könyvművészeti és Grafikai Gyűjteménye Könyvtárának vezetője és tud. főkönyvtárosa (1967–1971). Az ELTE BTK Egyetemes Történeti Tanszéke tud. főmunkatársa, egy. docense (1971–1980), a Könyvtártudományi Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1980. júl. 1.–1986. márc. 27.). Az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánszkutató Csoportjának tud. munkatársa és az OSZK keleti (héber nyelvi és filológiai) szakértője (1970–1986).

    A Budapesti Spartacus első osztályú játékosaként részt vett az I. budapesti asztalitenisz Európa-bajnokságon (férfi egyesben és férfi párosban, Rózsás Péterrel; Budapesten, 1958-ban).

    Középkori és koraújkori, elsősorban 16–17. századi magyar és egyetemes művelődés- és kultúrtörténettel, a humanizmus, az antitrinitarizmus és a reformáció magyarországi eszmetörténetével foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a 16. századi magyar irodalmi műveltség héber nyelvű forrásainak feltárása, a magyarországi héber nyelvtanítás és nyelvismeret fejlődésének vizsgálata terén. Különösen értékes filológiai munkáiban elsők között tisztázta Heltai Gáspár (1510–1574), Károli Gáspár (1529 k.–1591) és Sylvester János (1504 k.–1551) bibliafordításainak héber és posztbiblikus forrásait, majd kutatásait kiterjesztette a külföldön tevékenykedő magyar szerzőkre (pl. Dudith András) is. Később érdeklődése a hazai antitrinitárius mozgalmak radikális irányzatai, a magyarországi szombatosok, ill. Eőssi András (†1602) és Péchi Simon (1565 k.–1642) tevékenysége, művelődés- és kultúrtörténeti jelentőségük felé fordult. Sikerrel tárta fel a szombatos ideológia eszmevilágának összetevőit, az ószövetségi tanokhoz történő visszatérés fokozatait; kronológiai sorrendbe állítva a 16–17. századi szombatos alkotásokat, vizsgálva azok politikai, jogi és erkölcsi tanításainak alakulását. Munkásságával jelentősen hozzájárult a Biblia héber szövegével és annak értelmezésével kapcsolatos magyarországi reformáció korabeli ideológiai küzdelmek és azok nemzetközi összefüggéseinek tisztázásához. Megtalálta az Erdélyben menedéket találó szentháromság-tagadó szabadgondolkodó Matthias Vehe-Glirius (1545 k.–1590) elveszettnek hitt főművét, a Mattanjah-ot, Péchi Simon több bibliai kommentárját, továbbá nemzetközi szenzációt keltve felfedezte Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) grúz betűinek mintalapját az első grúz ábécével (Amszterdamban) és Martin Seidel (†1610) Origo et fundamenta religionis christianae c., a keresztény tanok eredetével foglalkozó nagyhatású műve kéziratát (a hamburgi Staatsbibliothekben). Élete utolsó éveiben a magyar könyvtárosképzés megreformálását szorgalmazta, nagyobb hangsúlyt fektetve a diszciplína művelődéstörténeti és informatikai jelentőségére. Scheiber Sándor (1913–1985) munkásságát folytatva, kezdeményezte továbbá egy judaisztikai kutatócsoport létrehozását is, tervei megvalósulását azonban már nem élhette meg.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Munkásságát Frank D. Dániel dolgozta fel.

    Elismertség

    Az MTA Könyvtudományi és Bibliográfiai Szakbizottsága tagja. Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a Közművelődési Tanács tagja. A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Könyvtáros-oktatási Bizottságának elnöke.

    Szerkesztés

    A Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja (1981–1986), a Bibliotheca Unitariorum főszerkesztője.

    Főbb művei

    F. m.: A magyarországi héber nyomdahelyek bibliográfiája a Kirját Sepherben. (Magyar Könyvszemle, 1962)
    Cursive Hebrew Alphabet from the XV. Century. (Studies in Bibliography and Booklore, 1964)
    Héber hungaricák a XVI–XVII. századból. (Magyar Könyvszemle, 1965)
    Újabb adatok a sárospataki nyomda történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1966)
    Kéziratos magyar nyelvű Talmud-recenzió a XVIII. századból. (Az OSZK Évkönyve. 1963/64. Bp., 1966)
    Samuel Bettelheim und seine „Judaica.” (Zeitschrift für die Geschichte der Juden, 1966)
    Benczédi Székely István Zsoltároskönyvének forrásaihoz. (Filológiai Közlöny, 1967)
    Apáczai héber nyelvtudásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Thury’s Hebrew Galatians and Ephesians. (The Journal of Jewish Studies, 1968)
    The Earliest Printing of Hebrew Text Books in Buda. Négy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1968)
    A pozsonyi héber nyomda. (Az OSZK Évkönyve, 1967. Bp., 1969)
    Héber források és hatások a XVI. századi magyar művelődésben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1969)
    Ismeretlen Sylvester-nyilatkozat Laziusnál. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
    Sylvester János héber betűi és forrásai. (Magyar Könyvszemle, 1969)
    Méliusz Péter héber tanulmányai és forrásai. (Filológiai Közlöny, 1970)
    A hazai antitrinitárius irányzatok hátteréhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    A nyomtatott héber könyv Magyarországon. (A MIOK Évkönyve, 1970)
    A szombatos kalendárium. (Az OSZK Évkönyve, 1968/69. Bp., 1971)
    Dudith András és a „lingua primigenia” kritikája. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1971; és külön: Reneszánsz füzetek. 9. Bp., 1971)
    Szombatos énekek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
    XVI. századi irodalmi műveltségünk és az antitrinitárius ideológia héber forrásai. Kand. értek. (Bp., 1971)
    A szombatos kódexirodalomhoz. – Szenci Molnár Albert ismeretlen levele. Stoll Bélával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    Péchi Simon Psaltériumának variánsa. (Magyar Könyvszemle, 1972)
    Szombatos szokások és legendák. (A MIOK Évkönyve, 1972)
    Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. Monográfia. (Humanizmus és reformáció. 2. Bp., 1973)
    Péchi Simon világképének elemei és forrásai. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1973; és külön: Reneszánsz füzetek. 19. Bp., 1973)
    Még egy könyv Apáczai könyvtárából. – Sylvester János Újszövetségének nyomdai és filológiai hátteréhez. (Magyar Könyvszemle, 1973)
    Scheiber Sándor köszöntése. (Magyar Könyvszemle, 1973)
    Az erdélyi szombatos történet vége. (A MIOK Évkönyve. 1973. Bp., 1974)
    Eőssi András és az erdélyi szombatosság genezise. – Péchi Simon letartóztatása 1621-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
    Péchi Simon két könyvbejegyzése. (Magyar Könyvszemle, 1975)
    Joszef Albó és az antitrinitárius vallásfilozófia. (A MIOK Évkönyve, 1975–1976. Bp., 1976)
    Bogáti Fazakas Miklós. (Keresztény Magvető, 1976; és külön: Cluj-Napoca, 1976)
    A „Pécsi Disputa.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976; és külön: Reneszánsz füzetek. 32. Bp., 1976)
    The Works of Vehe-Glirius and Early Sabbatarian Ideology in Transylvania. (Armarium, 1976)
    Források és adatok Bogáti Fazakas Messiás-képzetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
    Erdélyi könyvek és a pfalzi antitrinitáriusok. (Magyar Könyvszemle, 1977)
    The Age of Reformation versus „linguam sanctam hebraicam.” A Survey. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1977)
    Péchi Simon reverzálisa 1624-ből. (A MIOK Évkönyve, 1977–1978. Bp., 1978)
    Dávid Ferenc és Matthias Vehe-Glirius. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1978)
    Szenci Molnár Albert és Conrad Vietor. (Acta Historica Litteraria, 1978; és Szenci Molnár Albert és a késő reneszánsz. Szerk. Csanda Sándor és Keserű Bálint. Bp., 1978)
    Erdélyi könyvek és John Dee. – Nagyajtai Kovács István könyvajándéka a Manchester (New) College-nak. – Hungarica az oxfordi Bodleianaban. (Magyar Könyvszemle, 1979)
    Szenci Molnár Albert Angliában. Gömöri Györggyel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
    Az antitrinitárius ideológiai mozgalmak a XVI–XVII. században. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1980)
    Vehe-Glirius és Dávid Ferenc. (MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 1979; és külön: Reneszánsz füzetek. 43. Bp., 1980)
    Tótfalusi Kis Miklós grúz betűi. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1980)
    Matthias Vehe-Glirius. Life and Work of a Radical Antitrinitarian with His Collected Writings. Monográfia. (Studia Humanitatis. 4. Bp.–Leiden, 1982)
    Az egyetemi könyvtárosképzés programja. (Könyvtári Figyelő, 1982)
    Erazmus Johannis „Világos bizonyítékai.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983; és külön: Reneszánsz füzetek. 62. Bp., 1983)
    Klaniczay Tibor 60. születésnapjára. (Magyar Könyvszemle, 1983)
    Martin Seidel’s Origo et fundamenta religionis christianae and Simon Péchi. (Socinianism and Its Role in the Culture of the XVIth to XVIIIth Centuries. Bibliotheca Unitariorum. (Magyar Tudomány, 1984)
    Wolfgang Fugger: Scheibbücheln. 1553. (A magyar hivatali írásbeliség fejlődése. 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp., 1984)
    Disputatio nummorum. Héber betűs Jézus-érmék a XVI. századból. 13 ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1985)
    Egy korai szombatos vitairat. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985)
    The Bible and Hebrew Literature in Hungarian Culture. (Hungaria litterata, Europae filia. Szerk. Kurucz Gyula és Szörényi László. Bp., 1985)
    Jichák Troky „antitrinitárius” forrásai. (Filológiai Közlöny, 1985; angolul: Isaac Troky and His „Antitrinitarian” Sources. Occident and Orient. A Tribute to the Memory of Alexander Scheiber. Szerk. is. Bp.–Leiden, 1988)
    Az egyetemi könyvtárosképzés minőségi követelményei és változásai. (Könyvtári Figyelő, 1986)
    Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon. Monográfia. (Humanizmus és reformáció. 13. Bp., 1987)
    „Ismeretlen” szombatos ideológia a 16–17. századi Erdélyben. (Irodalom és ideológia a 16–17. században. Bp., 1987)
    Tótfalusi Kis Miklós és a héber filológia. (Magyar Könyvszemle, 1987)
    Mikor űzte ki I. Lajos a zsidókat? (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
    Dávid Ferenc és Matthias Vehe-Glirius. Újraközlés. (Keresztény Magvető, 2001)
    bibliográfiái: A Budai Egyetemi Nyomda hebraica bibliográfiája. 1814–1875. Egy. szakdolgozat. (Bp., 1960)
    A magyarországi hebraica bibliográfiái. Összeáll. (Az OSZK Évkönyve, 1961/62. Bp., 1963)
    Az ateizmus és a valláskritika nemzetközi cikkbibliográfiája. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1963–1965)
    Magyar irodalom – héberül. Önálló kiadványokban. Összeáll. (Helikon, 1964)
    Büchler Sándor irodalmi munkássága. Összeáll. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967)
    Pollák Miksa irodalmi munkássága. Összeáll. (Magyar–zsidó oklevéltár. 11. köt. Bp., 1968)
    Kecskeméti Ármin irodalmi munkássága. Összeáll. (Magyar–zsidó oklevéltár. 12. köt. Bp., 1969)
    Scheiber Sándor irodalmi munkásságának bibliográfiája. 1933–1983. Összeáll. (Sch. S.: Folklór és tárgytörténet. I–III. köt. Bp., 1974–1984)
    The Early Hebrew Prints in Buda. – 400 éves az Egyetemi Nyomda. Összeáll. (Bp., 1978)
    Accumulated Index of Jewish Bibliographical Periodicals. 1858–1944. Összeáll. D. R. Az előszót írta Scheiber Sándor. (Bp.–London, 1979)
    repertóriumai: Zeitschrift für die Geschichte der Juden in Deutschland. Repertorium. Összeáll. (Zeitschrift für die Geschichte der Juden, 1968 és külön: Tel-Aviv, 1968)
    Zwei Inhaltsverzeichnisse. Zeitschrift für die Geschichte der Juden in der Tschechoslowakei. – Jahrbuch der Gesellschaft für Geschichte der Juden in der Tschechoslowakischen Republik. Összeáll. (Zeitschrift für die Geschichte der Juden, 1968 és külön: Tel-Aviv, 1968)
    Juedisches Archiv. Repertorium. Összeáll. (Zeitschrift für die Geschichte der Juden, 1969 és külön: Tel-Aviv, 1969)
    Jahrbuch für jüdische Geschichte und Literatur. Repertorium. Összeáll. (Zeitschrift für die Geschichte der Juden, 1970 és külön: Tel-Aviv, 1970)
    szerk.: A nácik budapesti tevékenysége. Brand, Joél és Brand, Hansi könyve alapján ford. és összeáll. D. R. (Bp., 1961)
    Bogáti Fazakas Miklós: Psalterium. Magyar zsoltár. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Gilicze Gábor és Szabó Géza. A bevezető tanulmányt írta D. R. (Bp., 1979)
    Válaszuti György: Pécsi Disputa. Sajtó alá rend. S. Németh Katalin. A bevezető tanulmányt írta D. R. (Régi magyar prózai emlékek. 5. Bp., 1981)
    Matthias Vehe-Glirius and the Radical Reformation. (Studia Humanitatis. 5. Antitrinitarianism in the Second Half of the XVI. Century. Proceedings of the International Colloquium Held on the 400th Anniversary of Ferenc David’s Death. Siklós, May 15–19. 1979. Előadások. Szerk. is. Pirnát Antallal. Bp.–Leiden, 1982)
    Vehe-Glirius, Matthias: Istenismeret és más írások. Ford. Ruttner Tamás. Vál. D. R. (Prométheusz Könyvek. 3. Bp., 1984).

    Irodalom

    Irod.: Bán Imre: D. R.: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
    Bitskey István: D. R.: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. (Magyar Könyvszemle, 1975)
    Bán Imre: D. R.: Matthias Vehe-Glirius. Life and Work of a Radical Antitrinitarian with His Collected Writings. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
    Pákozdy László Márton: D. R.: Matthias Vehe-Glirius. Life and Work of a Radical Antitrinitarian with His Collected Writings. (Filológiai Közlöny, 1983 és angolul: Acta Litteraria, 1985)
    Ferencz József: D. R. (Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve, 1985–1991)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1986. ápr. 1.–Népszabadság, 1986. ápr. 4.)
    Raj Tamás: D. R. (Új Élet, 1986. 8.)
    Szabó György: D. R. (Reformátusok Lapja, 1986. 11.)
    Kókay György: D. R. (Magyar Könyvszemle, 1986)
    Szabó Sándor: D. R. (Könyvtári Figyelő, 1986)
    Komlovszki Tibor: D. R. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
    Demetrovics László–Frank D. Dániel: D. R. könyvhagyatéka. I–II. köt. (Bp., 2002)
    Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
    Frank D. Dániel: D. R. emlékére. 1–2. (Keresztény Magvető, 2006)
    Frank D. Dániel: In memoriam Prof. Dr. Dán Róbert. (Bp., 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2014

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu