Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Kádár Jolán, borosjenői

    irodalom- és színháztörténész, könyvtáros

    Pukánszky Béláné


    Született: 1892. október 21. Temesvár
    Meghalt: 1989. augusztus 11. Budapest

    Család

    Sz: Kádár Lajos ipariskolai r. tanár Temesvárott, Nehoffer Matild Antónia. Anyja régi arad-hegyaljai bortermelő családból származott. A család 1908-ban költözött Budapestre. Testvére: Kádár Lehel (1884–1935) író, szerkesztő. F: 1924-től Pukánszky Béla (1895–1950) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Leánya: Pukánszky Jolán középiskolai tanár, 1947-től Varga Ottó (1909–1969) Kossuth-díjas akadémikus felesége. Fia: Pukánszky Béla (1926–1986) vegyészmérnök, a Műanyagipari Kutatóintézet osztályvezetője, Pukánszky Lajos (1928–1996) matematikus, a University of Pennsylvania egyetemi tanára. Unokája: Pukánszky Béla (1950–) vegyészmérnök, az MTA tagja.

    Iskola

    Tanulmányait Temesvárott kezdte, különbözeti vizsgával nyert felvételt a budapesti VI. kerületi állami leánygimnáziumba (1908), ahol éretts. (1910). A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1914), magyar–német–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1915); közben a bécsi egyetemen színháztörténeti tanulmányokat folytatott (1914–1915). Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (életművéért, 1983). A nemzeti színészet története a magyar művelődés keretében tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948).

    Életút

    A budapesti felsőkereskedelmi iskola helyettes tanára (1915–1917), r. tanára (1917–1920). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtára, ill. az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyakornoka (1920–1922), segédőre (1922–1923), a Kötelespéldány Osztály, majd az Ősnyomtatványtár főkönyvtárnoka (1923–1938), a Magyar Országos Levéltár (MOL) főlevéltárnoka (1938–1944). A Debreceni Tudományegyetem magántanára (1948–1952).

    19. sz.-i magyar színháztörténettel, a budai és pesti német nyelvű színjátszás kezdeteivel, Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) drámaírói és -fordítói munkásságával, a Nemzeti Színház történetével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az első magyar drámafordítások forrásainak feltárása terén. Könyvtárosként nevéhez fűződik az Országos Széchenyi Könyvtár régi magyar könyveinek, elsősorban a TodoreszkuHorváth-gyűjteménynek és gr. Apponyi Sándor (1844–1925) hagyatékának rendezése, katalógusának elkészítése. A régi magyar könyvek rendezése közben megszervezte a könyvtár színháztörténeti különgyűjteményét, összegyűjtötte az első magyar nyelvű színházakra, ill. a Nemzeti Színházra vonatkozó nyomtatványokat. Kezdeményezésére Németh Antal (1903–1968) elhelyezte a Magyar Országos Levéltárban, örök letétként a Nemzeti Színház levéltárát; nevéhez fűződik ezen iratanyag rendezése is. Vezető szerepet játszott a Csokonai kritikai kiadás munkáiban.

    Emlékezet

    Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Attila körút 19., majd Erzsébetváros, VII. kerület Csengeri utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben – férjével közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Elismerés

    A Pasquick-alap Pályadíja (1913), Akadémiai Pályadíj (1937 és 1940).

    Főbb művei

    F. m.: A budai és pesti német színészet története 1812-ig. Játékszíni és drámairodalmi szempontból. Függelék: a budai és a pesti német színházak műsora. 1783–1812. Egy. doktori értek. is. Német nyelvű kivonattal. (Új Élet, 1914; és külön: Németh Philologiai Dolgozatok. 12. Bp., 1914)
    Adatok a magyar drámafordítások forrásaihoz. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1914)
    Szigligeti „Szökött katoná”-jának forrásaihoz. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
    Shakespeare drámái a magyarországi német színpadokon. (Magyar Shakespeare Tár, 1916)
    Bécsi dráma a murányi Vénuszról. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1916)
    Német Shakespeare előadások Pesten és Budán. 1812–1847. (Magyar Shakespeare Tár, 1918)
    A budai és pesti német színház Shakespeare-súgókönyvei.(Magyar Shakespeare Tár, 1919)
    Bayer József. (Budapesti Szemle, 1921)
    A pesti és budai német színészet története. 1812–1847. Monográfia. 14 táblával. Függelék: 1–2. a budai és a pesti színházak műsora 1812. jan. 1-jétől 1824 húsvétjáig. 3. A budai színházakban előadott darabok jegyzéke. 1824 húsvétjától 1847 jan. 1-ig. 4. A budai és a pesti színházak szerződött tagjainak és vendégszereplőinek névsora. 1812–1847. (Németh Philologiai Dolgozatok. 29. Bp., 1923)
    Rakodczay Pál irodalmi hagyatéka a Nemzeti Múzeum Könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1923)
    Krecsányi Ignác hagyatéka a Nemzeti Múzeum Könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1925)
    A Bűvös vadász pesti bemutatója. (Zenei Szemle, 1926)
    Magyar Könyvesház. Adalékok Szabó Károly Régi magyar könyvtárának I.–III. kötetéhez. 1–3. (Magyar Könyvszemle, 1926–1927)
    Az Országos Széchényi Könyvtár színészettörténeti forrásanyaga. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1928)
    A színészettörténet tudományos rendszerének kialakulása és a magyar színészet története. (Budapesti Szemle, 1928)
    Adalékok Szabó Károly Régi magyar könyvtárának I.–III. kötetéhez. A Todoreszku–Horváth Könyvtár ismeretlen régi magyar nyomtatványai. 1–4. (Magyar Könyvszemle, 1929–1930)
    A magyar népszínmű bécsi gyökerei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930; és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. 38. Bp., 1930)
    Az Országos Széchényi Könyvtár színészettörténeti forrásanyaga. Az újonnan rendezett színlapgyűjtemény. (Magyar Könyvszemle, 1931)
    Goethes Dramen auf den ungarländischen Bühnen. 1774–1784. (Deutsch-ungarische Heimatsblätter, 1932)
    A magyar Goethe-előadások statisztikája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
    Geschichte des deutschen Theaters in Ungarn. I. Von den Anfängen bis 1812. (München, 1933)
    Petz Lipót és Fáy András levélváltása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933)
    A mai katolikus dráma Németországban és Ausztriában. 1–3. (Katholikus Szemle, 1934)
    Goethes Faust auf der ungarischen Bühne. (Ungarische Jahrbücher, 1934)
    Budai színészet. – Rédey, Kassainé ifjasszony. – A százéves Raimund és magyar kapcsolatai. (A színpad, 1936)
    Nemzeti Színházunk és a közvélemény a XIX. században. (Budapesti Szemle, 1937 és külön: Bp., 1937)
    A százéves Nemzeti Színház története. (A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Bp., 1938)
    Kemény Zsigmond drámabírálói működése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
    A Nemzeti Színház a törvényhozásban. (Budapesti Szemle, 1938)
    Magyar írók levelei a Nemzeti Színház levéltárában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
    A Nemzeti Színház levéltára. (Levéltári Közlemények, 1938)
    A Nemzeti Színház százéves története. I–II. köt. I. köt. Történet. Monográfia. II. köt. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1938–1940)
    A drámabíráló bizottság. 1–2. – Czuczor Gergely drámabíráló munkássága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1939)
    Hivatásos színjátszóink első előadásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
    Vörösmarty kiadatlan levele Bartay Endréhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Die Sendung des Ungarischen Nationaltheaters. (Gastspiel des Ungarischen Nationaltheaters in Deutschland, 1941. Bp., 1941)
    Bartók Lajos és gr. Festetics Andor levélváltása az Örvény előadása ügyében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
    Erdélyi színjátszás. – Kótsi Patkó János. (Erdélyi Helikon, 1942)
    A magyar dramaturgia haladó hagyományai. (Irodalomtörténet, 1954)
    Csokonai Varázsfuvola-fordítása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    A német és az osztrák bábjáték. (Bábszínpad. 22. Bp., 1955 és Bábtörténeti kalandozások. Szerk. Híves László és Tarbay Ede. Bp., 1990)
    A drámaíró Csokonai. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti füzetek. 5. Bp., 1956)
    Jászai Mari írásai. (Alföld, 1956)
    Csokonai Doctorandusa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
    A Varázsfuvola első magyar fordítása. (Zenetudományi tanulmányok. V. köt. W. A. Mozart emlékére. Bp., 1957)
    Csokonai-művek Balog István vándortársulatának műsorán. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Az első magyar énekes játék, a „Pikko hertzeg és Jutka Perzsi.” (Zenetudományi tanulmányok. IX. Bp., 1961)
    Az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tára. Berczeliné Monori Erzsébettel. (Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve, 1965/66. Bp., 1967)
    A színfalak között. Tanulmányok. Hegedűs Gézával, Staud Gézával. (Minerva Zsebkönyvek. Bp., 1967)
    Csokonai drámai kéziratainak problémái. (Irodalomtörténet, 1969)
    Az Országos Széchenyi Könyvtár Apponyi-gyűjteménye. (Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve, 1969)
    Az Országos Széchenyi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár” gyűjteménye a két világháború között. 1919–1939. (Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve, 1970)
    Le naissance du Théâtre National de Hongrie. (Revue d’Histoire du Théâtre, 1970)
    Ambrus Zoltán dramaturgiája. (Irodalomtörténet, 1971)
    A Todoreszku–Horváth-gyűjtemény. (Magyar Könyvszemle, 1972)
    A Budai Népszínház története. Monográfia. Sajtó alá rend. Staud Géza. 11 táblával. (A Magyar Színházi Intézet kiadványa. Bp., 1979)
    Gyermekkor, Temesvár. Visszaemlékezés. (Kortárs, 1986)
    Deutsche Theater in Pest und Ofen. 1770–1850. Normativer Titelkatalog und Dokumentation. I–II. köt. Szerk. Belitska-Scholtz Hedvig és Somorjai Olga. A bevezető tanulmányt írta P. K. J. szerk.: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Színművek. I. köt. 1793–1794. Színművek. II. köt. 1795–1799. Sajtó alá rend., a jegyzeteket írta. P. K. J. (Bp., 1978)
    Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. P. K. J. kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Sajtó alá rend. Berlász Piroska, szerk. Belitska-Scholtz Hedvig. P. K. J.: A Nemzeti Színház története. II. kötetének kiegészítése. (Bp., 1988).

    Irodalom

    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
    M. Császár Edit: P. K. J.: A Nemzeti Színház százéves története. I–II. köt. (Századok, 1942)
    Wéber Antal: P. K. J.: A drámaíró Csokonai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Staud Géza: P. K. J. köszöntése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1989. aug. 18.)
    Kerényi Ferenc: P. K. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu