Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József és az első népautó
    Görgei Artúr utóélete
    Görgey Arthur, görgői és toporczi

    Jenei Ferenc

    irodalomtörténész, muzeológus


    Született: 1905. szeptember 18. Győr
    Meghalt: 1971. december 27. Budapest
    Temetés: 1972. január 3. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Jenei Alajos (1870–1941) pékmester, Neuberger Anna. Testvére: Jenei Alajos és Sudár Jánosné Jenei Alojzia. Nőtlen.

    Iskola

    A győri Révai Miklós Főreáliskolában éretts. (1925), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1929).

    Életút

    Tanulmányai befejezése után visszatért Győrbe, ahol állástalan diplomás, majd a polgármesteri hivatal közművelődési osztályának tisztje (1930-as évek, 1935-től a városi kultúrház gondnoka). A Győri Városi Levéltár levéltáros alkalmi munkatársa (1930–1937), ill. megbízták az időközben létrejött Győri Városi Képtár anyagának rendezésével (mint tb. alkönyvtárost, 1937–1945) és a felállítandó Győri Városi Múzeum mb. vezetője (1943–1944). Az ország német megszállása után megtagadta a múzeumi anyagok Nyugatra „mentését”, a muzeális anyag egy részének Sopronba evakuálását azonban nem tudta megakadályozni. Elhagyta az országot, hazatérése után népbíróság elé állították (a vádak alól felmentették: 1946. febr.). A Győri Püspöki Könyvtár könyvtárosa, egyúttal uo. a káptalan levéltárosa (1946–1953), a Tatai Múzeum igazgatója (1954–1956). Az MTA Irodalomtudományi Intézete (1957–1963), a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) muzeológus tud. főmunkatársa (1963–1971).

    Tudományos pályafutásának kezdetén régi magyar irodalommal és 18–19. sz.-i magyar irodalom- és művelődéstörténettel foglalkozott, később érdeklődése kiterjedt a politikatörténetre és a helyi intézmények és közigazgatás történetére. Kiemelkedő szerepet játszott Győr város és Győr-Sopron megye irodalmi emlékeinek és helytörténetének kutatásában, a magyar klasszikus irodalom képviselői győri kapcsolatainak feltárásában. Kezdeményezte az önálló Győri Városi Múzeum megalapítását (ami végül is az elsősorban a város vásárlásaiból összegyűlt képzőművészeti anyaggal nyílt meg, mint városi képtár, 1938-ban). Összegyűjtötte a győri városházán lévő – jórészt nem vagy alig ismert – muzeális értékű iratokat, metszeteket és könyveket, valamint igen sok középkori éneket fedezett fel a Győri Papnevelő Intézet Könyvtárában. Feldolgozta az egyházi énekköltészet korai emlékeit, a győri Mária-kultusz történetét, számos tanulmányt közölt a humanizmus kori Győr művelődéséről. Legértékesebb felfedezése Heltai Gáspár (1510–1574) Száz fabula c. műve kiegészítő része (amelyet egy régi kolozsvári korrektúratöredék táblájából áztatott ki és tett közzé,1954-ben).

    Emlékezet

    Győrött született (Rákóczi Ferenc utca 24.), munkássága is Győrhöz kötődött, élete végén, Dunakeszin (Kossuth Lajos utca 21.) lakott. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. A budapesti Győr Barátainak Köre kezdeményezésére hamvait Győrött újratemették (a Szentlélek-templom kriptájában, 1998. jún. 20-án).

    Elismertség

    A győri Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja (1934-től).

    Szerkesztés

    A Győri Szemle szerkesztője (1941–1944).

    Főbb művei

    F. m.: A világi irodalmi műfajok kéziratos énekeskönyveinkben. Egy. doktori értek. is. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete Kiadványai. 2. Bp., 1929)
    Kazinczy útja Pannonhalmára. (Győri Szemle, 1932)
    Irodalmi élet Győrött a XVIII. század végén. (Irodalomtörténeti Dolgozatok Császár Elemér hatvanadik születésnapjára. Szerk. Gálos Rezső. Győr, 1934)
    Adalék Balassi, Rimay és Beniczky Péter könyvészetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935)
    A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött. (Győri Szemle, 1937; és külön: Győr, 1937)
    Adalék az utolsó nemesi felkelés költészetének történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
    A győri Szent Ignác templom. (Győri Füzetek. 1. Győr, 1939)
    Pok Moric mester, győri főispán. (Dunántúli Hírlap, 1939)
    Pok nembeli Omode győri püspök emlékezete. (Győri Szemle, 1939)
    Régi magyar irodalmunk és a győri Streibig-nyomda. (A Győri Városi Közkönyvtár Évkönyve, 1939)
    Győr a magyar humanizmus korában. (Győri Szemle, 1940; és külön: A Győri Szemle Könyvtára. 14. Győr, 1940)
    Gúnyversek az 1790–1791. évi országgyűlés idejéből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Győr mindig magyar város volt. A Deutsche Zeitung cikkírójának figyelmébe. (Győri Nemzeti Hírlap, 1941. jún. 29.)
    Énekek gyűjteménye. (Győri Szemle, 1942; és külön: A Győri Szemle Könyvtára. 20. Győr, 1942)
    A legnagyobb magyar és Győr. (Győri Szemle, 1942; és külön: A Győri Szemle Könyvtára. 21. Győr, 1942)
    Ismeretlen Amade-nyomtatvány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944)
    Törvénykezési babonás eset 1682-ben. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 1947)
    Az első Balassi-kiadás történetéhez. (Irodalomtörténet, 1951)
    Győri Mária-imádságok. (Magyar Nyelv, 1953)
    Adalékok a győri képírás történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 1953)
    Dávid Ferenc és Heltai Gáspár ismeretlen munkái. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953–1954)
    Ady Endre és Juhász Gyula versei a Győri Hírlapban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    A tatai vár. Fotó: Czeizing Lajos. (Műemlékeink. Bp., 1956)
    Tata. Útikalauz. 8 táblával. (A TIT Komárom Megyei Szervezete kiadványa. Győr, 1957)
    Régi győri házak. Fotó: Bakonyi Béla, Glück József és Horváth Zoltán. (Műemlékeink. Bp., 1959)
    Adalék a „Régi Magyar Nyelvemlékek” történetéhez. (Magyar Nyelv, 1959)
    Jegyzetek a „Szigeti Veszedelem” szövegéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
    Győri élet a török hódoltság korában. (Arrabona, 1959)
    Ismeretlen irodalmi levelek a Batthyány-levéltárból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Fejezetek a győri vendégfogadók és kocsmák történetéből. (Arrabona, 1960)
    Ferenczffy Lőrinc nyomdájának történetéhez. 8 ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1961)
    Vásárhelyi Gergely Kempis-fordítása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    A kőszegi bíró levele a város 1620. évi elfoglalásáról. (Vasi Szemle, 1961)
    Janus Pannonius. – Kazinczy Ferenc. Képes Gézával. – Kisfaludy Károly. (Beszélő tájak. Bp., 1963)
    Pázmány Miklós veszprémi főkapitány. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1963)
    Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Lipsiai Pál levele Melith Péterhez. (Magyar Könyvszemle, 1963)
    Győr város történetének kérdései. Győr a XVII–XVIII. században. 1566–1743. (Levéltári Szemle, 1963)
    Győr. Koppány Tiborral. (Magyar Műemlékek. Bp., 1964)
    A szerelmes Zrínyi. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1964. Bp., 1964)
    Az utolsó magyar humanista főpap: Náprági Demeter. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965 és külön: Bp., 1965)
    Régi győri órásmesterek. (Arrabona, 1965 és külön: Győr, 1965)
    A XVII. századi magyar könyvillusztráció történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1965)
    A „Szigeti veszedelem” magyar hősei. (A Janus Pannonius Múzeum 1965. évi Évkönyve. Kaposvár, 1966)
    A Balassi-hagyaték történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Wittnyédy István ismeretlen levelei. 1–3. (Soproni Szemle, 1966)
    Ráth Károly levelei Ipolyi Arnoldhoz. (Arrabona, 1966)
    Az Angarane-ház gazdái. (Arrabona, 1967)
    Az ecsedi Báthoriakról. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1967. Nyíregyháza, 1968)
    Petrőczy Kata Szidónia. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1967/68. Bp., 1968)
    Ismeretlen Zrínyi-levél Zrínyi-Újvárról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Javaslat Pázmány imádságos könyvének kiadására. (Magyar Könyvszemle, 1968)
    Beniczky Péter és a manierizmus. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1969/70. Bp., 1970)
    Kisfaludy Károly. (Arrabona, 1970 és külön: Győr, 1970)
    Manierista elemek világi költészetünkben Beniczky Pétertől Petrőczy Kata Szidóniáig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    A középkori Győr. (Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr, 1971)
    Vázlat Rimay János ifjú éveiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
    Győr és régibb magyar irodalmunk emlékei. 8 táblával. (A Kisfaludy Károly Könyvtár Füzetei. 1. Győr, 1976)
    szerk.: Hét esztendő. A győri Kisfaludy Irodalmi Kör Évkönyve. 1934–1940. Szerk. Ujlaki Gézával. (Győr, 1940)
    Emlékkönyv Győr városa szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Szerk. (Győr Város Közönsége kiadványa. Győr, 1943)
    Emlékkönyv a győri Mária jubileumi ünnepségekről. 1697–1947. Szerk. (Győr, 1947)
    Magyar költők. XVII. sz. Rimay János, Wathay Ferenc, Nyéki Vörös Mátyás [et al.] versei. Vál., szerk., a szöveget gondozta J. F. (Magyar Könyvtár. Bp., 1956)
    Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Klaniczay Tiborral, Kovács Józseffel és Stoll Bélával. 24 táblával. (Régi Magyar Költők Tára XVII. század 2. Bp., 1962)
    Bártfay László naplójából. I–II. köt. Vál., szerk. J. F. (Irodalmi Múzeum. 4–5. Bp., 1969)
    Literátor politikusok levelei. J. F. gyűjtéséből. 1566–1623. Sajtó alá rend. Jankovics József, a mutatót összeáll. Hoffmann Gizella. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 5. Bp., 1981)
    kiállításai: Pandur József emlékkiállítása. Kat. (Győri Városi Múzeum, 1943)
    Zrínyi Miklós. Kat. (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1964)
    Heltai Gáspár emlékkiállítása. (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1966)
    Magyar Poesis-szépirodalmunk a XVI. században. Kat. (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1968).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Uzsoki András: A győri és a Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. (Arrabona, 1965 és külön: Győr, 1965)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    V. Kovács Sándor: J. F. (Magyar Könyvszemle, 1972)
    S. Sárdi Margit: J. F. (Irodalomtörténet, 1972)
    Tarnócz Márton: J. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
    In memoriam J. F. Csécs Teréz: J. F. munkáinak bibliográfiája. (Arrabona, 1999)
    Irodalmi muzeológusok kislexikona. Összeáll. S. Püski Anikó. (Bp., 2000)
    Tóth László: J. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (151), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (899), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (669), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu