Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Husz Béla

    botanikus, mikrobiológus, növénypatológus


    Született: 1892. február 3. Felka, Szepes vármegye
    Meghalt: 1954. július 15. Budapest
    Temetés: 1854. július 19. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Szepességi német anyanyelvű, evangélikus családból származott. Sz: Husz János községi tanító és evangélikus kántor, Koch Ludmilla. Testvére: Husz Ödön. F: Honétzy Lenke.

    Iskola

    Az eperjesi német nyelvű evangélikus kollégiumban éretts. (1910), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – biológia szakos középiskolai tanári okl. (1915) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1919), a mezőgazdasági növények gomba okozta betegségei tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1936). A mezőgazdasági tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

    Életút

    A budapesti tudományegyetemi Növénytani Intézet Laboratóriumának tanársegéde (1915–1917), a budapesti Nagymező utcai fiúiskola ideiglenes, majd r. tanára, egyúttal a budapesti felsőkereskedelmi iskola és középiskola r. tanára (1916–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani és Kórtani Intézete tud. munkatársa, kísérletügyi adjunktusa (1923–1929), a Kertészeti Tanintézet, a Kertészeti Akadémia, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszékének ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1929–1945). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Növénykórtani Tanszékének ny. r. tanára (1945–1949) és a Növényegészségügyi Intézet igazgatója (1945–1946), a Növényvédelmi Kutatóintézet Növénykórtani Osztályának tud. tanácsadója (1949–1954).

     

    A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi Kara magántanára (1936–1945). Rockefeller-ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett az USA-ban (1925–1926), Bajorországban és Csehszlovákiában (1927).



    Növényvédelmi, növénykórtani, kertészeti növénytani alapkutatásokkal és alkalmazott mikológiával, elsősorban a mikroszkopikus gombák rendszertanának és a kultúrnövények gombabetegségeinek kérdéseivel foglalkozott. Elsőként mutatta ki hazánkban a Colletotrichum atramentarium nevű kórokozó gombát, úttörő munkát végzett a mikroorganizmusok felhasználására a biológiai védekezés területén. Új, nemzetközileg is jelentős módszert dolgozott ki a búzafajták szabadföldi rozsdafertőzöttségének összehasonlítására, amely főként a magyarországi búzanemesítés számára bizonyult értékesnek. Vizsgálta továbbá kajszibarackfák gutaütéses betegségét, különböző ipari növények gyökérzetének golyvás megbetegedéseit, de tanulmányozta a magyarországi növénykórtan történetét is. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős, az első korszerű növénykórtani könyv szerzője. Fő műve, a konídiumos gombák (Fungi Imperfecti) nagymonográfiája részben kéziratban maradt. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Növényegészségügyi Tanács (1913–1914) és a Darányi Ignác Agrártudományi Társaság tagja (1935-től).

    Elismerés

    Nagy Rauger-díj (a Kir. Magyar Természettudományi Társaság díja A beteg növény és gyógyítása c. munkájáért, 1941).

    Főbb művei

    F. m.: Adatok a Magas-Tátra és a Szepesség mikroszkopikus gombaflórájának ismertetéséhez. Egy. doktori értek. (Bp., 1919; és Botanikai Közlemények, 1921)
    A burgonyarák. (Növényvédelem, 1925)
    A rozsdagombák heterothallismusa és a rozsdapycnidiumok feladata. Összefoglaló ismertetés. (Botanikai Közlemények, 1929)
    Néhány adata a gyümölcsfák gyökérgolyvájához. (Kertészeti Szemle, 1930)
    Baktériumos gyökérgolyva. (Növényvédelem, 1931)
    Adatok a magyar búzarozsda kérdéséhez. (Mezőgazdasági Kutatások, 1932)
    Mikroorganizmusok felhasználása a biológiai növényvédelemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
    Gyümölcsfáink permetezése. (Kertészeti Szemle, 1933)
    Növénykórtani jegyzet. H. B. előadásaiból összeáll. Medveczky Antal. (Bp., 1934)
    Gyümölcstermelési és gyümölcsfavédelmi útmutató. Összeáll. Mahács Mátyással. (Bp., 1934; 3. kiad. 1936)
    Néhány hervadásos növénybetegség hazánkból. (Botanikai Közlemények, 1935)
    Megemlékezés Schilberszky Károlyról. (Folia Crytogamica, 1936)
    A szilfavész. – Két újabb járványos növénybetegség hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
    Schilberszky Károly emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1938)
    Kertészeti növénytan. H. B. előadásai. (Bp., 1938)
    A hollandi szilfavész. (Természettudományi Közlöny, 1939)
    Virágbepermetezés és a méhek. – Nyúlrágta fák ápolása. – A fagyott alma felhasználása. – Gyümölcsfa-permetezéseink a réztakarékosság jegyében. – A bór jelentősége a növények táplálkozásában. – A cink jelentősége a növények táplálkozásában. (Természettudományi Közlöny, 1940)
    Megfigyelések az alma törpeszártaguságáról. (A Magyar Kir. Kertészeti Akadémia Közleményei, 1940 és külön: Pécs, 1942)
    A kajszibarackfa gutaütéséről. (Természettudományi Közlöny, 1941)
    A kajszi gutaütés egyik esete. – Egy új lenbetegség. (Köztelek, 1941)
    A beteg növény és gyógyítása. Monográfia. 32 táblával és 66 szövegképpel. (A Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1941)
    A rézgálichiány. – A gyümölcsfák terméketlensége. (Természettudományi Közlöny, 1942)
    A bimbólikasztóbogár leküzdése újabb megvilágításban. – 1942. évi kísérletek rézgálic-pótlószerekkel a gyümölcsösben. (Borászati Lapok, 1942)
    Gyümölcs-xeniák. (Természettudományi Közlöny, 1943)
    Előmunkálatok a meggy terméshozamának fokozásához. (A Magyar Kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1943)
    Kertészeti növénykórtan. H. B. előadásai. (Bp., 1943)
    Háborús permetezés. (Bp., 1944)
    A kolorádói burgonyabogár Ausztriában. – Kétszer termő körtefa. – Vavilov emlékezete. (Természettudomány, 1946)
    Mikológiai vizsgálatok pusztuló kajszifákon. (Magyar Gombászati Lapok, 1947)
    A vészes tulipánfoltosság Magyarországon. Podhraszky Jánossal. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Évkönyve. 1950. Bp., 1951)
    A növénybetegségeket okozó konídiumos gombák meghatározása és rendszere. Részlet-monográfia. (Bp., 1951)
    Honosítás alatt levő növényeink 1951-ben észlelt betegségei. – A rizs bruzonés barnulása. (Növényvédelem, 1951)
    A gabonafélék gombabetegségei. – Kapásnövények betegségei. – Ipari növények betegségei. (A növényvédelem gyakorlati kézikönyve. Szerk. Kerekes Lajos és Ubrizsy Gábor. Bp., 1951)
    A növénykórtan története. – A gombák életmódja, fertőzési viszonyai és járványtana. (Növénykórtan. I. köt. Szerk. Ubrizsy Gábor. Bp., 1952)
    Über die Colletotrichum-Welkekrankheit der Kartoffel in Ungarn. (Acta Agronomica, 1953). 

    Irodalom

    Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Moesz Gusztáv: H. B.: A beteg növény és gyógyítása. (Botanikai Közlemények, 1942)
    Wagner János: H. B.: A beteg növény és gyógyítása. (Debreceni Szemle, 1942)
    Ubrizsy Gábor: H. B. (Növénytermelés, 1954)
    Ubrizsy Gábor: H. B. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1957)
    Bognár Sándor: 100 éve született H. B. (Növénytermelés, 1992).

    Megjegyzések

    Lexikonok eltérő születési adata: febr. 2.!

    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu