Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József
    Galamb József és az első népautó
    Soós Imre emlékére

    Ádám György

    közgazdász, gazdaságpolitikus


    Született: 1911. augusztus 7. Nagykanizsa, Zala vármegye
    Meghalt: 1974. június 17. Budapest
    Temetés: 1974. július 1. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Sz: Leitner Jolán.

    Iskola

    A nagykanizsai gimnáziumban éretts. (1930), Bécsben kereskedelmi főiskolát végzett (1938 előtt), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1972).

    Életút

    Az illegális kommunista mozgalom tagja, többször letartóztatták (1933–1934), Bécsbe emigrált (1934–1939), majd Latin-Amerikában élt (1939–1946); ahol az Allied Labor News (1941–1942) és a mexikói Szabad Magyarság c. lapok tudósítója (1942–1946). 1946-tól ismét Magyarországon élt, a Gazdasági Főtanács munkatársa, a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (= MAORT) ügyeit vizsgáló tárcaközi bizottság titkára (1947. máj.–szept.). Az Új Magyarország szerkesztője (1947), a Szabad Nép külpolitikai újságírója (1947–1948), a Magyar Távirati Iroda (MTI) ún. közgazdasági kiadásának szerkesztője (1948–1949), az MKKE Nemzetközi Ismeretek Tanszéke tud. munkatársa (1954–1957). A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó felelős szerkesztője (1963–1973), az MTA Automatizálási Kutató Intézete (AKI) tud. munkatársa (1973–1974). A Rajk-per vádlottjaként letartóztatták, tízévi börtönre ítélték (1949–1954; rehabilitálták: 1954), az 1956-os forradalom aktív résztvevőjeként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1957–1963; az általános amnesztiával szabadulhatott: 1963).

    Közgazdászként elsősorban az automatizálás, a tudományos-technikai forradalom, a tudományos kutatás és fejlesztés gazdasági-társadalmi következményeivel, a műszaki haladás szociológiai vonatkozásaival foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az állammonopolista kapitalizmus új jelenségeinek leírása (különös hangsúllyal az amerikai nemzetközi vállalatoknak európai megjelenése, ill. az ezzel kialakult új versenyhelyzet elemzése) terén.

    Emlékezet

    Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Alsó erdősor utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Szerkesztés

    Ideológiai írásai a Társadalmi Szemlében (1947–1949); közgazdasági tanulmányai elsősorban a Közgazdasági Szemlében (1956–1970), az MTA Tudományszervezési Tájékoztatóban (1963–1970), a Valóságban (1964–1970), a Gazdaságban (1967), az MTA Automatizálási Kutató Intézet Közleményeiben (1968–1972), az Acta Oeconomicában (1972–1974) és az Automatizálásban jelentek meg (1974).

    Főbb művei

    F. m.: Az amerikai politika újabb jelenségei. (Társadalmi Szemle, 1947)
    A munkásosztály harca a nemzetközi reakció ellen. (4. átd. kiad. Bp., 1948)
    A nemzetközi helyzet 1948 küszöbén. – A német helyzet. – Az amerikai atomdiplomácia leleplezése. (Társadalmi Szemle, 1948)
    Az imperialista tábor belső ellentmondásai. – Kína győzelmes szabadságharcának világpolitikai jelentősége. – Az imperialisták kínai veresége. (Társadalmi Szemle, 1949)
    Atomenergia és automatizálás. – Az automatizálás néhány problémájáról. (Közgazdasági Szemle, 1956)
    A nyugat-európai atomenergia-program és integráció legújabb fejleményei – a szuezi válság tükrében. – A tudomány és a kutatás szerepe a második ipari forradalomban. (Közgazdasági Szemle, 1957)
    Az állam és a tudomány viszonya az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. (MTA Tudományszervezési Tájékoztató, 1964)
    A „különös” amerikai munkanélküliség. (Közgazdasági Szemle, 1964)
    Automatizálási irányzatok a fejlett tőkésországokban. (Valóság, 1965)
    Az automatizálás terjedése a főbb tőkésországokban. – Amerikai monopólium lesz-e Nyugaton a számítógépgyártás? (Közgazdasági Szemle, 1965)
    Új technika – új struktúra. A tudományos-technikai forradalom gazdasági társadalmi vetületei az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Bp., 1966)
    A tudományos kutatás új fejleményei a vezető tőkés országokban. (Bp., 1966)
    Új technika, struktúraváltozások és foglalkoztatottság a fejlett tőkésországokban. (Közgazdasági Szemle, 1966)
    A kutatás és műszaki fejlesztés „amerikai útjának” problematikus vetületei. – A gazdasági növekedés ellentmondásai az Egyesült Államokban. (Közgazdasági Szemle, 1967)
    Vállalatbirodalmak – „kettős hatalom” a világgazdaságban? (Bp., 1967)
    Új vonások a kelet–nyugati gazdasági kapcsolatokban. (Gazdaság, 1967)
    Vita az új technikáról és Nyugat-Európa jövőjéről. (Közgazdasági Szemle, 1968)
    Az automatizálás rohamos térhódítása. (MTA Automatizálási Kutató Intézet Közleményei, 1969)
    Amerika Európában. Vállalatbirodalmak a világgazdaságban. (Bp., 1970)
    A nyugatnémet tőkeexport-offenzíva. – Tudomány-fejlesztés és szerkezeti változások a mai világgazdaságban. 1–2. „Európai kihívás” vagy Európa kiárusítása. (Közgazdasági Szemle, 1970)
    The World Corporation Problematics. Apologetics and Critique. (Bp., 1971)
    Szökevény iparágak és elvándorló vállalatok a tőkés világgazdaságban. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1971)
    New Trends in International Business. Worldwide Sourcing and Dedomiciling. (Acta Oeconomica, 1971)
    A nemzetközi vállalatbirodalmak globális optimalizálásának újabb fejleményei. (Közgazdasági Szemle, 1972)
    Some Implications and Concomitants of Worldwide Sourcing. (Acta Oeconomica, 1972)
    A számítógépipar helyzete 1972 második felében. (Közgazdasági Szemle, 1973)
    Konjunktúra és struktúra – az amerikai és a nyugat-európai számítógépipar erőviszonyainak alakulása. (MTA SZTAKI Tanulmányok. Bp., 1972)
    Kelet–nyugati kapcsolatok a számítógépiparban. (MTA SZTAKI Tanulmányok. Bp., 1973)
    A világkonszernek új stratégiája a fejlődő országokban. (Közgazdasági Szemle, 1973)
    Some Reasons for Foreign Investment. – Contribution to the Study of Multinational Corporations. (Acta Oeconomica, 1974)
    Külföldi közvetlen beruházás vagy kivitel. (Gazdaság, 1975)
    szerk.: A műszaki fejlődés gazdasági és társadalmi hatása. Összeáll. Ford. Félix Pál. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., 1965)
    Történelmi materializmus. A marxizmus-leninizmus esti egyetemek tananyaga. Összeáll. (Bp., 1966)
    A műszaki haladás problémái. Szerk. Ford. Ferge Sándorné, Józsa Péter, Szalay Sándor. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., 1967)
    Munkaszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Összeáll. Ford. Forintos György, Józsa Péter, Kemény István. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., 1968)
    Üzemszociológia. Tanulmánygyűjtemény. Összeáll. Ford. Félix Pál, Forintos György. Józsa Péter. A bevezető tanulmányt Hegedűs András írta. (Bp., 1969)
    Műszaki fejlődés és világgazdaság. Összeáll. Ford. Soós Károly Attila, Tarafás Imre, Tényi György. A bevezető tanulmányt Simai Mihály írta. (Bp., 1972)
    Latin-Amerika, a viharsarok. Tanulmányok. Összeáll. és vál. Ford. Balázs Péterné, Sándor Jánosné, Tényi György. (Bp., 1972)
    Világkonszernek. Válogatás. Összeáll. és vál. Ford. Bolyi Istvánné, Boronkay Tamás. (Bp., 1974)
    ford.: Prager, Theodor: Gazdasági csoda, vagy sem? (Világgazdasági kérdések. Bp., 1964)
    Piac és vállalati árpolitika. Válogatás Robert Dorfman The Price System c. művéből. Szerk. Hoch Róbert. Ford. Müller Jánossal. (Bp., 1968).

    Irodalom

    Irod.: Becsky György: Á. Gy.: Amerika Európában. (Közgazdasági Szemle, 1970)
    Kéri József: Á. Gy.: Amerika Európában. (Magyar Tudomány, 1970)
    Halálhír. (Népszabadság, 1974. jún. 22.)
    György Ádám. (Acta Oeconomica, 1974)
    Szamuely László: 75 éve született Á. Gy. közgazdász. (Magyar Nemzet, 1986. 12.)
    Zalai életrajzi kislexikon. (Zalaegerszeg, 1994; 3. jav. és bőv kiad. 2005).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (900), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (670), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu