Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Éber Ernő

    agrárpolitikus, gazdaságtörténész, állattenyésztő

    1886-ig Ellenberger Ernő 


    Született: 1874. október 9. Budapest
    Meghalt: 1968. szeptember 7. Budapest
    Temetés: 1968. szeptember 16. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Éber Károly, Murányi Ilona (1850–1935). Testvére: Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus, Éber István (1877–1944), a Stadler Mihály Sodronyszövet-, Fonat- és Vasárugyár Rt. vezérigazgatója, Éber László (1871–1935) művészettörténész, az MTA tagja és Éber Emánuella Eugénia (= Emy; 1880–1974) középiskolai tanár, Passuth László (1900–1979) író édesanyja. F: Pitroff Ilona (1883–1963).

    Iskola

    A Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1895), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1907), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (életművéért, 1962).

    Életút

    Gr. Károlyi László derekegyházi uradalmának gazdasági segédtisztje (1895–1897), gr. Károlyi Sándor fóti birtokának titkára (1897–1899). A kolozsvári Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára (1899–1907), a Sopron Megyei Gazdasági Egylet titkára (1907–1917), ügyvezető igazgatója (1917–1920), egyúttal Sopron vármegye tb. főjegyzője. A Soproni Tejszövetkezet és a csermajori földművesiskola megalapítója.



    Az I. világháború után Budapesten telepedett le (1920), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tanácsosa (1920–1927), tud. munkatársa (1927–1938), a Magyar–Olasz Bank Rt. gazdasági tanácsosa (1938), nyugdíjazták. A II. világháború után az Angyalföldi Sodronyfonat- és Szövetgyár tisztviselője (1945–1950), az MTA akadémiai státuszú kutatója (1950–1952), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tud. munkatársa (1952–1957), nyugdíjas szakértője (1957-től).



    Mezőgazdasági szervezéssel, takarmányozási, üzemszervezési, gazdaságtörténeti kérdésekkel, majd az FM munkatársaként a tej és a tejtermékek tápláló értékének kutatásával foglalkozott; nevéhez fűződött az iskolatej-akció megindítása. Jelentős munkát fejtett ki a paraszti gazdaságok állattenyésztése érdekében, tevékenységének köszönhető az I. világáború előtt a Sopron megyei szarvasmarha-tenyésztés és tejgazdaság fellendülése. Alapvetőek a magyarországi kivándorlással (Munkabér és kivándorlás, 1902) és a magyarországi földbirtokmegoszlással kapcsolatos megállapításai (Nagybirtokkisbirtok, 1930). Már a 20. század elején demokratikus földreformot követelt (A magyar mezőgazdaság átalakulásának föltételei, 1906), továbbá vizsgálta Erdély nemzetiségi viszonyait is (Fajok harca, 1905). Nyugdíjaztatása, majd reaktiválása után elsősorban gazdaságtörténeti dolgozatokat írt. Élete utolsó éveiben jelent meg főműve: monográfiában dolgozta fel a magyarországi állattenyésztés történetét a finnugor őskortól napjainkig (A magyar állattenyésztés fejlődése, 1961). A Mezőgazdasági Múzeum nyugdíjas szakértőjeként két agrártörténeti emlékkiállítást rendezett (Cserháti Sándorról, 1959-ben és Istvánffy Gyuláról, 1960-ban). Műfordítóként elsősorban angol közgazdasági szakirodalmat tolmácsolt. Ő fordította le Adam Smith (1723–1790) klasszikus kétkötetes nagymunkáját (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól, 1940).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Szerkesztés

    A kolozsvári Erdélyi Gazda (1899–1907), az Állattenyésztők Lapja (1924–1939) és az Állattenyésztők Naptára szerkesztője (1932–1939).

    Főbb művei

    F. m.: A mezőgazdasági válság és annak okai. (Magyar Gazdák Szemléje, 1897)
    Munkabér és kivándorlás. A pozsonyi gazdakongresszus alkalmából írta É. E. (Magyar Közgazdaság, 1902 és külön: Bp., 1902)
    Magyar agrárpolitika. (Bp., 1902)
    Fajok harca. Adatok az erdélyi nemzetiségi kérdéshez. Monográfia. (Bp., 1905)
    A magyar mezőgazdaság átalakulásának föltételei. (Bp., 1906)
    Homestead törvényjavaslat Franciaországban. (Magyar Gazdák Szemléje, 1906)
    A birtokreformtörvény. Az 1920. évi XXXVI. tc. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről. Függelékül a háztelek- és kishaszonbérletek-, valamint a vitézi telkek- és hadi telkekről szóló rendeletek. Magyarázatokkal ellátta Fabriczius Endrével, Östör Józseffel. (Bp., 1920)
    Magyarország tejgazdaságáról. (Közgazdasági Szemle, 1928)
    A mezőgazdaság helyzetének tárgyalása a német bankárnapon. – A nemzeti vagyon alakulása haszonállat-állományunkban. – Szovjet-Oroszország mezőgazdasága 1930-ban. (Közgazdasági Szemle, 1929)
    A hitbizományi kérdés egyes gazdasági és szociális szempontjai. (Köztelek, 1929)
    Nagybirtok – kisbirtok. A földbirtokmegoszlás jelentősége mezőgazdasági termelésünkben. (Közgazdasági Szemle, 1930 és külön: Bp., 1930)
    A kedvezményes vámok kérdése a Brit Birodalomban. (Közgazdasági Szemle, 1930)
    A magyar mezőgazdaság bajforrásainak kutatása. (Magyar Szemle, 1932)
    Ésszerű birtokpolitika. (Közgazdasági Könyvtár. 17. Bp., 1935)
    Abraktakarmányok viszonylagos tápláló- és pénzértéke, szavatoltatás vásárlásuknál. Szerk. Weiser Istvánnal. (Bp., 1936)
    Die neuesten besitzpolitischen Gesetze in Ungarn. (Ungarisches Wirschaftsjahrbuch, 1936 és külön: Bp., 1936)
    Román törvény a mezőgazdaság szervezéséről. – A világtermelés és az árak alakulása 1936/37-ben. (Közgazdasági Szemle, 1937)
    Mezőgazdasági termelésünk fejlődésének iránya. – Az önellátási törekvés eredményei és határai Németországban. – Az Egyesült Államok mezőgazdasági termelésének helyzete 1938-ban. (Közgazdasági Szemle, 1938)
    A mezőgazdaság belterjességének jelentősége. (Közgazdasági Szemle, 1939 és külön: Bp., 1939)
    A mezőgazdasági üzemnagyságcsoportok része a piac ellátásában. – Új állattenyésztési törvény. – Földárak és földhaszonbérek 1939-ben. – Mezőgazdasági hitelforrások az Egyesült Államokban. (Közgazdasági Szemle, 1940)
    A búzakérdés szempontjai. (Közgazdasági Szemle, 1942 és külön: Bp., 1942)
    A czenki földesúr. Kismonográfia gr. Széchenyi Istvánról. (Bp., 1942)
    Mi a magyar paraszt és mi lehetne? (Szeged, 1944)
    Gazdaságos takarmányozás. Monográfia. Weiser Istvánnal. 1 táblával. (Szeged, 1947; 2. átd. és bőv. kiad. 1948)
    Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. – Montesquieu a demokráciáról. (Huszadik Század, 1948)
    A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti vonatkozásai. (Agrártörténeti Szemle, 1957)
    A törpebúzától a bánkúti búzáig. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 1. Bp., 1959)
    Széchenyi, a gazda és az agrárpolitikus. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 12. Bp., 1960)
    A magyar állattenyésztés fejlődése. Monográfia. 20 táblával. (Bp., 1961)
    A magyar állattenyésztés fejlődése. Monográfia. 20 táblával. Hasonmás kiad. Szerk. Rácz Jenő. Az utószót Gunst Péter és Kralovánszky U. Pál írta. Bibliofil, számozott kiadvány. (Bp., 1996)
    írásai a Nyugatban: Egy elzüllött francia és a magyar akadémia. (1914)
    A magyar mezőgazdaság átalakítása. (1917)
    A magyar föld jövője. (1918)
    Parasztsors. (1927)
    Tragédiák a magyar rögön. (1933)
    ford.: Smith, Adam: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. I–II. köt. Ford. (A Magyar Közgazdasági Társaság kiadványa. Bp., 1940)
    Marshall tábornagy: Így győztünk… George Marshall amerikai vezérkari főnök jelentése a hadügyminiszterhez az 1943. júl. 1-től 1945. jún. 30-ig terjedő kétéves időszakról. A romba dőlt és újjászületett Franklin Társulat 119. sz. kiadványa. Térképekkel. (Bp., 1946; 2. kiad. 1947)
    Smith, Adam: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. I–II. köt. Ford. Hasonmás kiad. Az előszót Erdős Tibor írta. (Bp., 2011).

    Irodalom

    Irod.: Szabadfalvi József: É. E.: A magyar állattenyésztés fejlődése. (Ethnographia, 1962)
    Horn Artur: É. E.: A magyar állattenyésztés fejlődése. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
    Regiusné Mőcsényi Ágnes: É. E.: A magyar állattenyésztés fejlődése. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1996)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu