Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Uray Gézáné Kőhalmi Katalin

    történész, etnográfus, könyvtáros

    Kőhalmi Katalin


    Született: 1926. március 11. Bécs
    Meghalt: 2012. február 17. Budapest
    Temetés: 2012. március 13. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kőhalmi Béla (1884–1970) könyvtáros, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár igazgatója, Christianus Janka. F: 1949-től Uray Géza (1921–1991) nyelvész, orientalista, tudománydoktor. Fia: Uray Gáspár (1951. jan. 2.); leánya: Uray Piroska (1953. máj. 24.).

    Iskola

    Gyermekkorát Bécsben töltötte, apja a Tanácsköztársaság alatt kifejtett tevékenysége miatt Ausztriába emigrált (1934-ben tértek vissza Magyarországra). A budapesti Deák téri Evangélikus Leánygimnáziumban éretts. (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1948), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1969).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Kelet-ázsiai Intézete gyakornoka (1948–1949). A Nyelvtudományi Intézet, ill. az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. segédkutatója (1949–1950), könyvtárosa, a könyvtár vezetője (1950–1952), az Értelmező Szótári Osztály tud. munkatársa (1952–1954), az Akadémiai Kiadó szerkesztője (1954–1958); közben hosszabb tanulmányúton járt Mongóliában (Kara Györggyel, Róna-Tas Andrással, 1957. ápr. 25.–júl. 27.). Az MTA Könyvtár Folyóiratosztályának tud. munkatársa (1958–1987). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1963–1966). Az ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszék és a Bécsi Egyetem Tibetológiai Tanszékének vendégprofesszora. A Szegedi Tudományegyetem c. egy. docense.

    A sztyeppei nomád népek anyagi kultúrájával, szókészletének vizsgálatával, ill. különböző mongol, török és mandzsu-tunguz nyelvek kölcsönhatásával foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel a lovasnomád népek íj- és nyílkultúráját, annak társadalmi rendszerükben, művelődéstörténetükben és folklórjukban betöltött szerepét. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a mandzsu-tunguz népek mitológiájának vizsgálata, annak interetnikus kapcsolatainak feltárása terén.

    Budapesten (Lipótváros, V. kerület Vadász utca 17.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére az ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszéke emlékülést rendezett (2013. márc. 11-én). Halála után hagyatéka az MTA Könyvtárába került.

    Főbb művei

    F. m.: Egy uráli eredetű vándorszó a mandzsu-tunguzban és a mongolban. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Bp., 1956)
    Mongol népek és nyelvek. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1956)
    Der Pfeil bei den innerasiatischen Reiternomaden und ihren Nachbarn. (Acta Orientalia, 1956)
    Jelentés mongóliai tanulmányutunkról. Kara Györggyel, Róna-Tas Andrással. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1958)
    Nyelvészeti és néprajzi tanulmányúton Mongóliában. Kara Györggyel, Róna-Tas Andrással. (Magyar Tudomány, 1958)
    Fakengyel és egyéb fatárgyak egy nyugat-mongóliai múzeumban. (Folia Archaeologica, 1958)
    Der mongolisch-kamniganische Dialekt von Dadal Sum und die Frage der Tungusen in der Nordmongolei und in Transbajkalien. (Acta Orientalia, 1959)
    Zwei Systeme der Altersbezeichnungen des Viehes bei den Mongolen. (Studia Mongolica, 1959)
    Über die Wörter qurlug und sadag der chakassischen Folklore. (Acta Orientalia, 1960)
    Der Abschnitt der Waffenbehälter und des Waffengürtels in den polyglotten Wörterbüchern der Ch’ing-Epoche. (Acta Orientalia, 1962)
    A mandzsu lószínnevek. (Altájisztikai napok. Bp., 1965; németül: Acta Orientalia, 1966)
    A steppei nomádok íjászfelszerelése. Kialakulása, története, szerepe a hagyományban és a folklórban. Kand. értek. (Bp., 1968)
    Two Saddle Finds from Western Mongolia. (Acta Archaeologica, 1968)
    Sibirische Parallelen zur Etnographie der Geheimen Geschichte der Mongolen. (Mongolian Studies. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1970)
    A tunguz nép költészete. (Nagyvilág, 1971)
    Drei alte innerasiatische Benennungen des Waffengürtels. (Studia Turcica. Bp., 1971)
    A szteppék nomádja lóháton, fegyverben. Monográfia. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 12. Bp., 1972)
    Griechisch–sibirische mythologische Parallelen. (Acta Orientalia, 1972)
    Kísérőszó öt szibériai énekhez. (Alföld, 1972)
    A honfoglaló magyarság fegyverzetének nomád háttere. (Keletkutatás, 1974)
    Geser Khan in tungusischen Märchen. (Acta Orientalia, 1980)
    Nomádok várai földművesek földjén. Egy nomád törzsszövetség szerveződésének útja. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. 2. bőv. kiad. Bp., 1982)
    Bemerkungen zu Ge-sar-Illustrationen. Uray Gézával. (Documenta Barbarorum. Festschrift für Walther Heissig zum 70. Geburtstag. Wiesbaden, 1983)
    Berichte der Geheimen Geschichte der Mongolen und Altan Tobci über Cingis Qan’s Politik gegenüber den östlichen Jürcen. (Acta Orientalia, 1984)
    Honfoglaláskori lószerszámok. – Jurták lakói. (Magyar lovaskönyv. Szerk. Ernst József, Fehér Dezső, Ócsag Imre. Bp., 1988)
    Über mongolische Elemente in tungusischen Erzählungen. (Gedanke und Wirkung. Festschrift zum 90. Geburtstag von Nikolaus Poppe. Wiesbaden, 1989)
    Das traditionelle Weltbild in der epischen Dichtung der Mongolen, Tungusen und sibirischen Türken. (Specimena Sibirica. III. Gedankschrift für Irén N. Sebestyén. Pécs, 1990)
    Der Burhan Haldun. (Die heiligsten Berge der Welt. Szerk. Gratzl, Karl. Graz, 1990)
    Zwölf Lieder der Kamniganen. (Acta Orientalia, 1995)
    Sámánimák. (Barátosi Balogh Benedek: Távoli utakon. Szerk. Hoppál Mihály. Bp., 1996)
    Die Sonne und ihre Familie in der Mythologieder tungusischen Völker. (Historical and Linguistic Interaction between Inner-Asia and Europe. Szerk. Berta Árpád, Horváth Eszter. Szeged, 1996)
    A steppei nyereg, kengyel és fék. – Nomád szállások és erődítések. (A honfoglalásról több szemmel. 4. Honfoglalás és néprajz. Szerk. Kovács László és Paládi Kovács Attila. Bp., 1997)
    Die Mythologie der mandschu-tungusischen Völker. (Wörterbuch der Mythologie. I. Abteilung. Die alten Kulturvölker. Szerk. Schmalzriedt, Egidius és Haussig, Hans-Wilhelm. Stuttgart, 1997)
    Nemzetközi kapcsolatok énekkel és tánccal. – Szubjektív emlékezés László Gyulára. (Új Keleti Szemle, 1998)
    Nanai Shaman Songs from Benedek Baráthosi Balogh’s. (Shaman, 1999)
    A jó nővér, a rossz nővér és a fehér nyúl. (Démonikus és szakrális világok határán. Szerk. Benedek Katalin és Csonka-Takács Eszter. Bp., 1999)
    A mandzsuk nyolczászlós serege. (Új Keleti Szemle, 2000)
    A búcsú fokozatai – nanai anyag alapján. (Lélek, halál, túlvilág. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2001)
    Tungusen in der Geheimen Geschichte der Mongolen? (Acta Orientalia, 2002)
    Der Fuchs und seine Doppelgänger in der Folkore der tungusischen Völker. (Der Fuchs in Kultur, Religion und Folklore Zentral- und Ostasiens. Teil 1. Wiesbaden, 2002)
    Őzből ház, lóból palota. (Mikrokozmosz – makrokozmosz. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2002)
    The Myth of Nishan Shaman. (Rediscovery of Shamanic Heritage. Szerk. Hoppál Mihály és Kósa Gábor. Bp., 2003)
    Varázslatos hős a mongol és tibeti epikában. (Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2004)
    szerk.: Sámándobok, szóljatok! Szibéria őslakosságának népköltészete. Ford. Bede Anna. Vál., az utószót írta K. K. Ill. Urai Erika. (Bp., 1973; 2. kiad. 1974)
    Chrestomathia Sibirica. Auswahl aus der Volksdichtung der sibirischen Urvölker. I–II. köt. Vál., szerk. (Studia Uralo-Altaica. 9–10. Szeged, 1977)
    Ajbek, Musza Tasmuhammedov: Rózsáskert dalosa. Alisir Nevái életregénye. Ford. Brodszky Erzsébet. Az utószót írta. (Századok – emberek. Bp., 1978)
    Manasz. Kirgiz hősének. Ford. Bede Anna. Vál., az utószót írta. Ill. Kass János. (Bp., 1979)
    Rásidov, Sáraf: Kasmíri rege. Ford. K. K. Az előszót Siklósi Norbert írta. Bibliofil kiad. (Miniatűr Könyvek. Bp., 1980)
    Höllmann, Thomas O.: A selyemút. Ford. és a magyar nyelvű szakirodalmat összeáll. (Tudástár. GEO Könyvek. Bp., 2006)
    A mongol népek hősepikája, történelmi és kulturális környezetük vonatkozásaiban. (A világ eposzai. 4. Bum erdene. Mongol hősi eposz. Ford. Kádár László. Bp., 2012).

    Irodalom

    Irod.: Birtalan Ágnes: Lebenslauf und Bibliographie der achtzigjährigen Käthe Uray-Kőhalmi. (Acta Orientalia, 2006)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu