Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Szádeczky-Kardoss Samu, szádecsnei és kardosfalvi

    klasszika-filológus


    Született: 1918. január 21. Kolozsvár
    Meghalt: 2004. november 9. Szeged

    Család

    Sz: Szádeczky-Kardoss Béla (1871–1940) könyvtáros, Hamza Gabriella (1886–1976). Testvére: Szádeczky-Kardoss Géza (1920–1955) vegyészmérnök és Szádeczky-Kardoss Béla (1922–) mérnök. F: 1. Horváth Piroska (1920–1961). Özvegy. 2. Olajos Terézia (1941–) klasszika-filológus.

    Iskola

    A szegedi Dugonics András Gimnáziumban éretts. (1935), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen latin–görög–történelem szakos középiskolai tanári okl. (1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), az irodalomtudományok doktora (1963).

    Életút

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Ókori Történeti Tanszék gyakornoka (1938–1939), a Klasszika-filológiai Intézet ösztöndíjas gyakornoka (1939–1940), a szentesi Állami Gimnázium ún. próbaszolgálatos tanára (1941). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézete és Ókori Történeti Intézete gyakornoka (1941–1942), tanársegéde (1942–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetem Ókori Történeti Tanszékének tanársegéde (1944–1945). A szegedi Állami Gyakorlógimnázium r. tanára (1945–1949), a szegedi Árpád téri Általános Iskola tanára (1949–1950); közben hosszú ideig a mátraházi tüdőszanatóriumban kezelték (1948–1949). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Ókori Történeti Tanszékének intézeti tanára (1950–1952), egy. docense (1952–1957) és a Tanszék vezetője (1952–1957). A Klasszika-filológiai Tanszék egy. docense (1957–1962), egy. tanára (1962. júl. 28.–1988. júl. 31.), emeritusz professzora (1992-től) és a Tanszék vezetője (1957–1988).

    Klasszikus ókori görög és római irodalommal és történelemmel, elsősorban a korai görög lírával, Mimnermosz költészetével, Polübiosz munkásságával, ill. a római császárkor szociális megmozdulásaival foglalkozott. Klasszika-filológiai tevékenysége mellett különösen értékesek a magyar őstörténettel kapcsolatos dolgozatai és forráskiadásai. Alapvetően új eredményeket ért el a déli orosz sztyeppe, a Kárpát-medence és a Balkán népeinek, különösen az avar népek és néptöredékek történetének vizsgálata terén (elsősorban a magyar honfoglalást megelőző két–három évszázadot tanulmányozta korabeli bizánci görög források alapján). Ókortörténeti egyetemi jegyzete harminc év alatt harminc kiadást ért meg (1965-től 1996-ig).

    Elismertség

    Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága (1954-től) és Bizantinológiai Bizottsága tagja (1991-től). A Szegedi Akadémiai Bizottság alapító tagja (1965-től), Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága elnöke (1974–1992). A Budapesti Philologiai Társaság tagja (1942-től).

    Elismerés

    1300 Éves Bulgária Emlékérem (1982), Ábel Jenő-emlékérem (1985), Munka Érdemrend (arany, 1988).

    Szerkesztés

    Az Auctores Latini c. egyetemi tankönyvsorozat főszerkesztője (I–XXIII. Bp., 1966–1992). Az Acta Antiqua szerkesztőbizottságának tagja (1967-től).

    Főbb művei

    F. m.: A kolophoni Mimnermos és hazája, Smyrna. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1941)
    Áttelepítés és áttelepedés a görögök történelmében. A történeti idők kezdetétől 362-ig Kr. e. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1941; németül: Kolozsvár, 1942)
    Mikor élt Mimnermos? (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1942)
    A korynthosi gyarmatbirodalom szerkezete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943)
    Szövegkritikai és magyarázó jegyzetek Mimnermos 1. és 2. töredékéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1944–1946)
    Themistokles elítélése hazaárulásért. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1947)
    Avar sírok Baktóban. (Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1947; és külön: Szeged, 1948)
    Őstörténet, a keleti és görög rabszolgatársadalom története. Egy. jegyz. (Szeged, 1950/51)
    The Name of the River Tisza. (Acta Antiqua, 1954)
    Egy archaikus kylux. (Antik Tanulmányok, 1954)
    A Tisza legrégibb elnevezéseire vonatkozó megjegyzések. (Magyar Nyelv, 1954)
    Burdurellus, az utolsó bagauda vezér? Czúth Bélával. (Antik Tanulmányok, 1955)
    A vandál–alán vándorlás előtörténetéhez. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956)
    Iuliobona és Maternus felkelése. (Archaeologiai Értesítő, 1956)
    Bagauda mozgalmak Hispaniában. Czúth Bélával. (Antik Tanulmányok, 1956)
    Bagaudák az Alpokban. Czúth Bélával. – Mommsen végakarata. (Antik Tanulmányok, 1957)
    A klasszika-filológia helye felsőoktatásunkban. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
    Ein ausser Acht gelassenes Mimnermos-Testimonium und -Fragment. (Acta Antiqua, 1959)
    A Tisza nevének története a honfoglalásig. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1959/60 és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 12. Szeged, 1960)
    Kisázsia gyarmatosítása és a pylosi táblák. (Antik Tanulmányok, 1961; franciául: La colonisation grecque de l’Asie mineure et les tablettes de Pylos. Acta Antiqua, 1961)
    A fiatalság és öregség Mimnermos költészetében. (Antik Tanulmányok, 1961)
    Az Ilias XIX. 83–84. sorának értelmezéséhez. (In memoriam Gedeon Mészöly. Emlékkönyv. Szeged, 1961)
    Perczel Mór portréjához. (Világosság, 1961)
    Mimnermos. Monográfia és doktori értek. is. (Szeged, 1962)
    Nova testimonia de carminibus Mimnermi. (Acta Antiqua, 1962)
    Az ókor története. 3. Görög történelem. Egységes jegyz. (Bp., 1965; 8. kiad. 1973; 10. kiad. 1976; 19. kiad. 1988; 23. kiad. 1993; 30. kiad. 1996)
    Solón legtöbbet idézett pentameteréhez. (Antik Tanulmányok, 1966)
    Avarok és griffek Priskosnál, Hérodotosnál és a régészeti leletanyagban. (Antik Tanulmányok, 1967)
    Kuvrat fiának, Kubernek a története és az avarkori régészeti leletanyag. (Antik Tanulmányok, 1968)
    Ein Kapitel aus dem Nachleden des Mimnermos. Philetas und Mimnermos. (Acta Antiqua, 1968)
    Hitvalló Theophanész az avarokról. A korai avarkor történetének vázlata. (Antik Tanulmányok, 1970)
    A kettős honfoglalás kérdéséhez. (Az Ókortudományi Társaság Szegedi Csoportjának előadásai. Szeged, 1971)
    Egy figyelmen kívül hagyott forráshely a Gracchusok apjának és a keltiber–római kapcsolatoknak történetéhez. (Antik Tanulmányok, 1973)
    A magyar őstörténet görög és latin forrásainak néhány problémájáról. (Antik Tanulmányok, 1975)
    Bemerkungen zur Geschichte – Chronologie und Topographie – der sassanidisch–byzantinischen Kriege. In den siebziger Jahren des sechsten Jahrhunderts. (Acta Antiqua, 1976)
    Zur Textüberlieferung der „Homilia de obsidione Avarica Constantinopolis auctore ut videtur Theodora Syncello.” (Acta Antiqua, 1976)
    Nouveau fragment de Polybe sur l’activité d’un proconsul romain, distributeur de terres en Hispanie. (Oikumene, 1976)
    Görög és bizánci források. Makk Ferenccel, Olajos Terézzel. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. I/2. Bp., 1976)
    Adalék a szavárd magyarság problematikájához. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
    Az avar történelem forrásai. 1. Közép-Ázsiától az Al-Dunáig. (Archaeologiai Értesítő, 1978)
    Kiadatlan prológus a Konstantinápolyt az avar–perzsa ostromtól megszabadító Mária csodájának elbeszéléséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1978)
    A történelmi materializmus a periódusváltásokról a görög–római történelemben. Egy szempont az antik világ eseményeinek és jelenségeinek értékeléséhez. (Antik Tanulmányok, 1978)
    Az avar történelem forrásai. 2. Az avar honfoglalás előzményei, lefolyása s feltételezhető elismerése Bizánc részéről. 3. Az avar–bizánci kapcsolatok alakulása a honfoglalás lezáródásától Sirmium elfoglalásáig. (Archaeologiai Értesítő, 1979)
    A magyar őstörténet bizánci forrásai. (Magyar Tudomány, 1980)
    A görög írás. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. III. Bp., 1980)
    Az avar történelem forrásai. 4/1–2. A balkáni és alpesi nagy avar–szláv előretörés első évtizede. 582–592. Olajos Teréziával. (Archaeologiai Értesítő, 1980)
    Az avar történelem forrásai. 5. A 6–7. század fordulóján kelt híradás az avarok hadművészetéről. – 6/1. Az 594 előttre datálható eseményekről. (Archaeologiai Értesítő, 1981)
    A Közép-Duna medence népei Árpád előtt. (Fejezetek a régebbi magyar történelemből. Szerk. Makk Ferenc. Bp., 1981)
    Két széljegyzet a Dél-Alföld korai történetéhez. 1. Megjegyzések az agathürszosz nép nyelvének és lakóhelyének kérdéséhez. 2. Szent Demeter csodáinak második könyve a Dél-Alföld avarkori lakóiról. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1982)
    Az avar történelem forrásai. 6/2. Az avarellenes bizánci hadakozás megélénkülésétől a másfél esztendős harci szünet végéig. 592–597. Olajos Teréziával. (Archaeologiai Értesítő, 1982)
    Az avar történelem forrásai. 7. Thessaloniké első avar ostroma. Csillik Évával. (Archaeologiai Értesítő, 1983)
    Kőkor. – Az avarok története. (Szeged története. I. köt. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1983)
    Egy elhanyagolt forráshely a VI. század végének protobolgárairól. (Acta Universitatis Szegediensis. Dissertationes Slavicae. XIV. Szeged, 1983)
    Az avar történelem forrásai. 8. Az avarok Maurikios császárságának utolsó éveiben. 597 végétől 602 őszéig. Farkas Csabával, Olajos Terézzel. (Archaeologiai Értesítő, 1984)
    Az avar-türk hatás Bizánc hadművészetére, 600 körül. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 18. Nomád társadalmak, nomád államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1984)
    Picti Agathyrsi. Vergilius, Aeneis, 4, 146. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1984)
    Avarica. Über die Awarengeschichte und ihre Quellen. Olajos Teréziával. (Opuscula Byzantina. 8. és Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, Szeged, 1986)
    Az avar történelem forrásai. 9. Az első avar kaganátus hatalma csúcsán. Csillik Évával. (Archaeologiai Értesítő, 1986)
    Die awarisch–türkische Einfluss auf die byzantinische Kriegskunst um 600. Anmerkungen zum Strategikon des Maurikios. – Über etliche Quellen der awarischen Geschichte des neunten Jahrhunderts. – Über die Wandlungen der Ostgrenze der awarischen Machtsphäre. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1986)
    Megjegyzések a magyarországi népvándorláskor görög–latin kútfőinek feldolgozásához a „Magyarország története” 1984-ben megjelent első kötetének olvasása kapcsán. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1987)
    Egy balkáni szláv invázió emlékezete Isidorus Hispalensisnél és gót történelme hispániai folytatójánál. (Tanulmányok Karácsonyi Béla hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kulcsár Péter, Máder Béla, Monok István. Szeged, 1989)
    The Avars. (The Cambridge History of Early Inner Asia. Szerk. Sinor, Denis. Cambridge, 1990 és Taipei, 1990)
    Vernachlässigte Quellenangaben zur Geschichte des ersten awarischen Khaganates. (Varia Eurasiatica. Festschrift für Professor András Róna-Tas. Szeged, 1991)
    Még egyszer. Regino és a korabeli magyarság. (Az Alföld a 9. században. Az 1992. nov. 30.–dec. 1-jén elhangzott előadások írott változatai. Szerk. Lőrinczy Gábor. Szeged, 1993)
    Menandros Protéktór és az onogurok. (Antik Tanulmányok, 1995)
    A 9. századi bolgár történetre vonatkozó görög források a magyar honfoglalás szempontjából. (A honfoglalásról sok szemmel. A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László és Veszprémi László. Bp., 1995)
    Adalék a Marcus Aurelius korabeli Pannonia társadalomtörténetéhez. Szökés a provinciából a barbaricumba. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995)
    Az avarok története Európában. (Szeged Könyvek. 2. Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc. Szeged, 1996)
    Az avarok története Európában. (Szeged [folyóirat], 1996)
    Histoire des Avars et leur héritage en Europe. (Les Hongrois et l’Europe. Conquête et intégration. Szerk. Csernus Sándor és Korompay Klára. Paris–Szeged, 1999)
    Paralipomena Avarica. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc és Szabados György. Szeged, 2000)
    Picti Agathyrsi. Vergilius, Aeneis, 4, 146. (Kultúrák találkozása. Ünnepi tanulmányok Olajos Terézia professzornő tiszteletére. Szerk. Makk Ferenc és Galántai Erzsébet. Szeged, 2002)
    szerk.: Varro, Marcus Terentius: Rerum rusticarum libri tres. – A mezőgazdaságról. Ford. Kun József, sajtó alá rend. Sz.-K. S. A bevezetést Maróti Egon írta. (Görög és latin írók. Scriptores Graeci et Latini. 14. Bp., 1971)
    Commentationes historico-hagiographicae Hungaricae scriptae summariis Latinis adornatae. Szerk. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1978)
    Az avar történelem forrásai. – Die Quellen der Awarengeschichte. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Magyar Őstörténeti Könyvtár. 5. és 12. Szeged, 1992 és 1998)
    Szöveggyűjtemény a régi római irodalomból. Összeáll. Tegyey Imrével. (Agatha. Debrecen, 1998).

    Irodalom

    Irod.: Dér Terézia: Sz.-K. S. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1987)
    Olajos Terézia: Sz.-K. S. szakirodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1988)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
    Studia varia. Tanulmányok Sz.-K. S. nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Makk Ferenc, Tar Ibolya, Wojtilla Gyula. Műveinek bibliográfiájával. (Szeged, 1998)
    Makk Ferenc: Sz.-K. S. (Századok, 2005)
    Nótári Tamás: Emlékezés Sz.-K. S. professzorra. (Jogtörténeti Szemle, 2005)
    Olajos Terézia: Sz.-K. S. szakirodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája. (Aetas, 2005)
    Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. (Bp., 2006)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu