Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Lükő Gábor

    etnográfus, muzeológus, szociálpszichológus

    1927-ig Becker Gábor


    Született: 1909. november 4. Komárom
    Meghalt: 2001. április 21. Budapest
    Temetés: 2001. május 4. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Becker Ádám (1874–1956) mérnök, Lükő Magdolna. F: Bede Anna (1926–2009) költő. Leánya: Ardai Gézáné Lükő Klára és Tamási Lászlóné Lükő Piroska; fia: Lükő Gábor János.

    Iskola

    Középiskoláit Gyulán és Budapesten végezte, a bp.-i Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban éretts. (1928). A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári okl. (1934), bölcsészdoktori okl. (1936), magántanári képesítést szerzett (1946).

    Életút

    A debreceni Déri Múzeum muzeológusa (1936–1945), egyúttal a debreceni Tisza István Tudományegyetem Társaslélektani Intézetében Karácsony Sándor munkatársa (1942–1945), a Debreceni Tudományegyetem intézeti tanára, ill. magántanára (1946–1950). A gyulai Erkel Ferenc Múzeum (1950–1958), a Bajai Múzeum igazgatója (1958–1965), a Kiskunfélegyházi Múzeum igazgatója, ill. tud. munkatársa (1965–1970).

    A népzene, a népköltészet és a népművészet, továbbá a finnugor és a török népek komplex, tudományok közötti (= interdiszciplináris) és interetnikus vizsgálatával foglalkozott. Munkásságára a legnagyobb hatást gimnáziumi tanára, Karácsony Sándor és az általa kidolgozott ún. társaslélektani szemlélet gyakorolta. Tudományos pályafutásának kezdetén, Gombocz Zoltán és Györffy István professzorai megbízásából, már egyetemi hallgató korában néprajzi és folklorisztikai gyűjtéseket végzett (1931-től). Első dolgozataiban, moldvai kutatásai során tisztázta a moldvai csángómagyarok és a moldvai székelyek közötti alapvető különbségeket (A moldvai csángók, 1936). Később a pentatónia ősiségét kutatva összehasonlító tanulmányait kiterjesztette a magyar népi kultúra csuvas és kínai összefüggéseire, így elsőként tárta fel a magyar nép ősi szimbólumrendszerét. Fő művében (A magyar lélek formái, 1942) a magyar néplélek különböző folklóralkotásokban tükröződő megnyilvánulásait a keleti, urál-altáji népek kulturális örökségével összefüggésben vizsgálta, összehasonlító anyagon szemléltetve a rokonságot és a kölcsönhatásokat. Munkáiban következetesen ragaszkodott az ősi „pogány” és egy későbbi európai „keresztény” szimbólumrendszer szétválasztásához, így próbálta meg rekonstruálni a magyarság történeti örökségét.

    Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában, megszervezte a Múzeumi Bizottság (a mai Múzeumbaráti Kör elődjét). Gyulai múzeumigazgatóként kezdeményezte a gyulai vár ásatásának megkezdését és megrendezte a Gyula és Körösköz története a honfoglalástól 1848-ig c. igen sikeres állami kiállítást (1956-ban).

    Emlékezet

    A magyar tudományos közélettől távol, elvonultan alkotott. Elméleteit a hivatalos szakmai körök támadták, tudománytalannak minősítették. Írásai többsége 1948-tól jórészt csak népszerű lapokban jelenhetett meg (1965-ben a Néprajzi Társasággal is megszakadt a kapcsolata). Munkásságát valójában csak a rendszerváltás idején fedezték fel, 2001-től megkezdték életművének teljes kiadását. Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét őrzi a tiszteletére létrejött Lükő Gábor Alapítvány.

    Elismertség

    A Magyar Néprajzi Társaság tb. tagja.

    Elismerés

    Kossuth-díj (2001), Bethlen Gábor-díj (2002), Magyar Örökség Díj (2002).

    Szerkesztés

    A Keleti Kapu – a Debreceni Magyar–Román Társaság lapja – szerkesztője (1946–1947).

    Főbb művei

    F. m.: Székely tűzhelyek – székely házak. (Néprajzi Értesítő, 1932)
    Moldvai csángók kendermunkája. – Régimódi méhészet Moldvában. (Néprajzi Értesítő, 1934)
    Havaselve és Moldva népei a X–XII. században. – A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói. (Ethnographia, 1935)
    Egy moldvai falu határnevei. (Magyar Nyelv, 1935)
    Egy havaselvi oláh falu viselete. (Néprajzi Értesítő, 1936)
    Moldva alapításának mondáihoz. (Ethnographia, 1936; és külön: Az Ethnographia füzetei. 2. Bp., 1936)
    A moldvai csángók. 1. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. (1–2. kiad. Bp., 1936; A magyar parasztzene történetéhez. (A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 9. Debrecen, 1937)
    Az urál-altáji népek primitív gyalujának magyarországi emléke. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1937)
    A debreceni pásztorrovás. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1938)
    A magyar hímzőművészet eredete és története. (Néprajzi Múzeum Értesítője, 1939; és külön: Bp., 1940)
    A hortobágyi pásztorművészet. 24 táblával. (A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 13. Debrecen, 1940)
    Az o, ő hangok érdekes fejlődése a debreceni nyelvjárásban. – Nádudvari fekete edények. – A debreceni fazekasipar emlékei a XVI–XVII. századból. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1940)
    Magyar népkutatás. (A másik ember. Az Exodus almanachja. Kolozsvár, 1940)
    Vezető a debreceni Déri György ezredes Néprajzi Múzeumában. Söregi Jánossal. 20 képpel. (Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumának kiadványai. 37. Debrecen, 1941)
    A lesiháló (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1941)
    Tanulmányutam a szatmári, a beregi és a máramarosi, továbbá a Közép-Tisza melléki községek temetőiben. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1942)
    Hortobágyon kivirult az ibolya. A pusztai ember élete nótákban. Vál., összeáll. (Kolozsvár, 1942)
    A magyar lélek formái. 40 táblával. (Bp., 1942; Pannónia Könyvek. 2. kiad. Pécs, 1987)
    Kossuth Lajos azt izente. A magyar katona nótái. Vál., összeáll. (Kolozsvár, 1942)
    A kibontakozás harmadik állomása. – Bihar megyei román népdalok. (Keleti Kapu, 1946)
    A Nap lakodalma. Román népballadák. Ford. Komjáthy István, a metszetek Pósafalvi István művei. Szerk., a balladákat vál. és a kísérő tanulmányt írta L. G. Bibliofil, számozott kiadásváltozatban is. (Magyar–román Könyvtár. Kétnyelvű sorozat. 1. Debrecen, 1947)
    A románok karácsonya. (Keleti Kapu, 1947)
    Gyula és a Körösköz története a honfoglalás korától napjainkig. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum állandó kiállítása. Kat. (Gyula, 1956)
    A magyar népdalszövegek régi stílusa. (Néprajzi Értesítő, 1957)
    Samanisztikus eredetű ráolvasások a románoknál. (Ethnographia, 1961)
    A jávorcsillag-mítosz ábrázolása az Urál vidéki sziklarajzokon. – A pentaton hangrendszer. (Ethnographia, 1962)
    Zur Frage der Musikkultur in der slawischen Urzeit. (Studia Slavica, 1964)
    A zagyvarékasi siratódallam. (Jászkunság, 1964)
    Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. (Ethnographia, 1965)
    Bartók tudományos öröksége. (Kortárs, 1970)
    Kiskunsági kopjafák. (Művészet, 1971)
    Régi porszaruink művészete. 1–2. (Művészet, 1972)
    Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken. (Orvostörténeti Közlemények, 1975)
    Tata és az ugor teremtésmítosz. (Új Forrás, 1976)
    A Medvecsillag mítosza. A szerző illusztrációival. (Forrás, 1981)
    Az eleven képek. (Kultúra és Közösség, 1982)
    Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Bemutatja L. G. A szerző rajzaival és fényképeivel. Az utószót Szabó László írta. (Kiskunság régi művészete. 1. Kecskemét, 1983)
    Keresztútnál. (Tartu, 1991)
    Gyökereink. 1–8. Tanulmányok a Debreceni Egyetem Társaslélektani Intézetének negyvenéves bujdosása idejéből. (A Társaslélektani Intézet dolgozatai. Debrecen, 1991–1998)
    Gyökereink. Két tanulmány. (Országépítő, 1995)
    Csontváry zarándokútja. – Gondolatok a személyiségről és a párbeszédről. (Országépítő, 1996)
    Moldvai emlékeim. (Honismeret, 2001)
    Moldva alapításának mondáihoz. – L. G. levele Lajtha Lászlóhoz. – Közmondások L. G. jugáni gyűjtéséből. („Ott hul éltek vala a magyarok…” Válogatás az észak-moldvai magyarságnépi emlékezetének kincsestárából. Szerk. Domokos Mária és Harangozó Imre. Újkígyós, 2001)
    A magyar lélek formái. 40 táblával. Szerk. Pozsgai Péter, az utószót írta Tánczos Vilmos. (L. G. művei. 1. 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 2001; 4. kiad. 2003)
    A moldvai csángók. 1. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. Szerk. és az utószót írta Heilig Balázs és Pozsgai Péter. 3 térképpel. (L. G. művei. 2. 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 2002)
    Zenei anyanyelvünk. Vál. zenei tanulmányok. – Our Musical Mother Tongue. Selected Music Studies. Szerk. Pozsgai Péter. A bevezető tanulmányt írta Leisiö, Timo és Zemtsovsky, Izaly. (L. G. művei. 3. Bp., 2002)
    Hímfi és a szarvas. Finnugor mítoszok és magyar emlékeik. – Hímfi and the Stag. Finno-Ugrian Myths and Their Hungarian Relics. Szerk. és az utószót írta Pozsgai Péter. (L. G. művei. 4. Bp., 2003)
    Adattár a moldvai magyarság térképéhez. Kétnyelvű kiad. (Bibliotheca Moldaviensis. Csíkszereda, 2008).

    Irodalom

    Irod.: Elekes Lajos: A moldvai csángók. (Századok, 1938)
    Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
    Virt László: L. G. vállalkozása. (Alföld, 1985)
    Andrásfalvy Bertalan: L. G.: A magyar lélek formái. (Janus, 1987)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    „Feltett szándékom volt, hogy Romániába megyek és ott is maradok…” Mirk Szidónia Kata beszélgetése L. G.-ral. (Székelyföld [folyóirat], 1999)
    Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Kikli Tivadar. (Szeged, 1999)
    Andrásfalvy Bertalan: Laudáció L. G. néprajzkutató munkásságának Magyar Örökségként való megnevezéséhez. (Magyar Iparművészet, 1999)
    Tűzcsiholó. Írások a 90 éves L. G. tiszteletére. L. G. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Pozsgai Péter. 16 táblával, kottával, CD-melléklettel. A CD-mellékleten L. G. 1932–1933-as moldvai népdalgyűjtése. A dallamokat vál. és gondozta Olsvai Imre. (Bp., 1999)
    Becze Márta: L. G. néprajzi öröksége. – Tánczos Vilmos: A kilencvenéves L. G. köszöntése. (Erdélyi Múzeum, 2000)
    Kríza Ildikó: L. G. 90. születésnapja alkalmából. (Néprajzi Látóhatár, 2000)
    Halálhír. (Népszabadság, 2001. ápr. 25.–Magyar Nemzet, 2001. ápr. 28.)
    Andrásfalvy Bertalan: L. G. emlékezete. (Pécsi Szemle, 2001 és Magyar Múzeumok, 2001)
    Halász Péter: L. G. emlékezete. (Honismeret, 2001)
    L. G. (Országépítő, 2001)
    Boér Hunor–Kodolányi János, ifj.: L. G. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Kríza Ildikó: L. G.: A magyar lélek formái. (Ethnographia, 2003)
    Kríza Ildikó: L. G.: Hímfi és a szarvas. Finnugor mítoszok és magyar emlékeik. (Ethnographia, 2004)
    Kríza Ildikó: L. G.: Zenei anyanyelvünk. Vál. zenei tanulmányok. (Honismeret, 2004)
    Kinda István–Peti Lehel: L. G. alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban. (Korunk, 2006). *Lexikonok téves halálozási adata: ápr. 1. Gyászjelentése szerint ápr. 21-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu