Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Hornung Andor

    gépészmérnök


    Született: 1898. február 5. Budapest
    Meghalt: 1974. június 27. Budapest
    Temetés: 1974. július 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Hornung Jenő (†1906) kereskedősegéd, Bárány Julianna (†1928). Édesapját nyolcéves korában elvesztette, özvegy édesanyja három testvérével együtt, egyedül nevelte fel. Testvére: Hornung Gizella. F: Hennyey Aranka testnevelő tanár. Leánya: Arnóth Lajosné Hornung Zsuzsanna építészmérnök.

    Iskola

    A bp.-i Széchenyi István Főgimnáziumban éretts. (1916), érettségi vizsgája után az I. vh.-ban a bukovinai és az olaszországi harctereken szolgált (1916–1918), a bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1922). A BME-n doktorált (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).

    Életút

    A Ganz Waggongyár, ill. a Ganz Vagon- és Gépgyár gyakornoka, kutatómérnöke (1922–1926), a Motorszerkesztési Osztály vezetője (1926–1931), a gyár főmérnöke (1931–1938). Műszaki főtanácsosi rangban a Hadianyag Osztály vezetője (1938–1944) és a gyár cégvezetője (1941–1944), a II. vh. után uo. újra főmérnök (1945–1948). A Nehézipari Igazgatóság Korszerűsítési Osztály szerszámgép- és motorgyártási referens (1948–1949), a Vasipari Kutató Intézet Forgácsolási és Szerszámgép Osztályának vezetője (1949–1951), a Gépipari Technológiai Intézet Forgácsolási Osztályának vezetője (1951–1958). Az Állami Műszaki Főiskola (1950-től), a BME Gépészmérnöki Kar Gyártástechnológiai Tagozat mb. előadó tanára (1950–1952).

    Tudományos pályafutásának kezdetén vasúti kocsik benzinmotorjával, gáz- és dízelmotorok szerkesztési munkálataival foglalkozott. Magyarországon elsőként javasolta és vezette be az edzett köszörült fogaskerekek alkalmazását sínautó- és motorkocsi-hajtóműveknél (1923), majd a hazai iparban először vezette be a motorhengereknek dörzsköszörüléssel való megmunkálását (1927) és a motorcsapágyaknak a régebbi hántolás helyett finomfúrással történő megmunkálását (1936). Kidolgozta a gömbalakú belsőégésű motor égésterének elméletét, továbbá először készített ún. tömszelence nélküli nagypontosságú dízel nyersolaj-szivattyúkat, ezzel lehetővé vált Magyarországon a dízelszivattyúk gyártása. Később érdeklődése gyártástechnológiai kérdések, elsősorban motorhengereknek dörzsköszörüléssel, ill. csapágyaknak finomfúrással való megmunkálása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a nyersolajmotorok, a gyorsított forgácsolás és gyorsmarás vizsgálata terén. További kutatási területei: finomfelületi megmunkálások technológiai kérdései; forgácsolószerszámok és köszörűk éltartamvizsgálata; szerszámgépek ellenőrzése, termelékenységének hatékonysága stb. Számos népszerű technikai könyv szerzője és szerkesztője.

    Az MTA Gépgyártási Szakbizottsága tagja (1951-től). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) alapító tagja (1949-től), elnökségi tagja (1961–1974).

    Emlékezet

    Pattantyús Ábrahám Géza-díj (1959).

    Főbb művei

    F. m.: A turbulencia befolyása a motorok működésére. (Bp., 1927)
    A motorok térhódítása napjainkban. (Technika, 1928)
    Diesels with Precombustion Chamber Meet Broad Operating Problems. (Automotive Industries, 1932; kivonatosan, németül: Automobiltechnische Zeitschrift, 1932)
    A korszerű gépgyártás fejlődési irányai és a legújabb gyártási módszerek. 1–3. (Technika, 1936)
    Az illesztési szabványok alkalmazására vonatkozó megjegyzések. (Technika, 1941)
    A köszörülés mai állása (Technika, 1944)
    A forgácsolási megmunkálások rövid áttekintése. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1946)
    Keményfémbetétes marófejek és megválasztásuk. (Magyar Technika, 1947 és a Forgácsolás elemei. Bp., 1948)
    Fejezetek a megmunkálások köréből. I–II. köt.: I. Finomfelületi megmunkálások a legújabb megmunkálási módszerekkel. II. A forgácsolás elemei. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1947–1948)
    Esztergapad és működése. (A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezete könyvsorozata. Élmunkások Műszaki Könyvtára. Bp., 1948)
    Köszörülés. (Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezete könyvsorozata. Élmunkások Műszaki Könyvtára. Bp., 1949)
    Az autóépítés szempontjai. (Természet és Technika, 1949)
    Korszerű motorcsapágy. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1949)
    A marás kritikai áttekintése. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1949; kivonatosan: Gép, 1950)
    Korszerű szerszámgéphajtások. (Gép, 1950)
    Köszörülés. (Gyártástervezés. II. köt. Hidegmegmunkálás. Bp., 1950)
    Revolverek és automaták. Kisegítő egy. tankönyv is. (A Népszava Műszaki Könyvtára. Bp., 1950)
    Finomfelületi megmunkálás. Az Állami Műszaki Főiskola jegyzete. (Bp., 1950)
    Autó-kézikönyv. Szerk. Kihajtható melléklettel. (A Népszava Műszaki Könyvtára. Bp., 1950; 2. bőv. kiad. 1952)
    A korszerű marás technológiája. (A Népszava Műszaki Könyvtára. Bp., 1951)
    Gázüzemtan. I–II. köt. Egy. jegyz. A BME villamosmérnök hallgatói részére. (Bp., 1951)
    A forgácsolás elmélete. Egy. jegyz. A BME gépészmérnök hallgatói részére. (Bp., 1951)
    Spangestaltungen beim Schleifen. (Acta Technica, 1951)
    A gyorsforgácsolásról. (Természet és Technika, 1951)
    Gyorsmarási kísérletek tapasztalatai. (Magyar Technika, 1951)
    Gyorsesztergálási adatok a Skoda-SUR 350 esztergapad számára. – Forgácsolási teljesítménynövelés magasnyomású, alulról alkalmazott hűtkenő-folyadéksugárral. (Gép, 1952)
    A forgácsolásnál végbemenő jelenségek ismertetése a legújabb kutatások tükrében. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
    Egy- és többélű forgácsolószerszámok. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
    Esztergák teljesítménybehatárolási adatai és gyorsesztergálási táblázatok. (Gépipari Technológiai Intézet Közleményei, 1953)
    Esztergák jellemző adatai gyorsforgácsoláshoz. – Esztergapad teljesítmény-behatárolási adatai. – Teljesítménynövelési lehetőségek. Koleszov-kések. (Gép, 1953)
    V. Koleszov kése. A széles vágás. (Munkafogások a vasiparban. Bp., 1953)
    Széles vágás. Koleszov-módszer. (Népszava, 1953. márc. 12.)
    Finommegmunkálások motoralkatrészeknél. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
    Forgácsolás-elmélet és forgácsolási szerszámok. Egy. tankönyv és doktori értek. is. (Bp., 1953)
    A köszörülés teljesítményi kérdései. 1–2. (Gép, 1954)
    A forgácsolás-elmélet jelenlegi állása, különös tekintettel a forgácsolási adatok közötti összefüggésekre. (Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Die Möglichkeiten der Leistungsbestimmungen beim Schleifen. (Acta Technica, 1954)
    Köszörüléstechnológiai irányelvek. (Gépipari Technológiai Intézet Közleményei, 1955)
    A köszörüléssel kapcsolatos legújabb kutatások ismertetése. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
    Általános módszer a forgácsoló erő és teljesítmény meghatározására a fajlagos forgácsolási ellenállás alapján. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956; angolul: General Method for the Determination of Cutting Force and Required Power by Specific Cutting Resistance. (Acta Technica, 1955)
    Pontos dörzsölés, jó dörzsár-kihasználás. – Nagytermelékenységű alakmarás. – Pontos szögbeállítás szerszámgépeken. – Fúrórúd-kések méretre állítása. (Gépgyártástechnológia, 1961)
    Az élszögek változásának befolyása – egyélű forgácsolószerszámoknál – a fő forgácsolóerőre. – Köszörűszerszámok minőségi ellenőrzési módszerei. (Gépgyártástechnológia, 1962)
    The Influence of the Variation of Edge Angles. (Acta Technica, 1963)
    A marási éltartam meghatározásának kérdései. – A köszörülés és a köszörülőszerszámok fejlesztése. (Gépgyártástechnológia, 1963)
    Fémfelületek finom megmunkálása. (Gépipari Zsebkönyvek. 22. Bp., 1963)
    A gépi menetfúrásról. – Gyorsköszörülés. Szabvány. (Gépgyártástechnológia, 1964)
    A köszörűkorong éltartam-meghatározásának kérdései. (Gépgyártástechnológia, 1965)
    A köszörülési technológia alapjai. (A Gépipari Tudományos Egyesület kiadványa. Bp., 1965)
    A gazdaságos marás. Monográfia. (Bp., 1965; olaszul: La fresatura condizioni economice di lavorazione. Roma, 1969)
    Bugák, kovács- és öntvénydarabok gazdaságos köszörülése. – A köszörűkorong – A köszörűkorong éltartamának gyakorlati meghatározása. – A maró futáspontosságának befolyása a forgácsoló teljesítményre. és az éltartamra. – A köszörülés jelentősége a gépgyártásban. – A köszörülés fejlesztésének és kutatásának fontossága. (Gépgyártástechnológia, 1966)
    A köszörülés minőségének és gazdaságosságának növelése. – Az erőingadozás nélküli marás. (Gépgyártástechnológia, 1967)
    A forgácsoló él tompulásának befolyása maráskor. – A gyémántszerszámok. (Gépgyártástechnológia, 1968)
    Áttekintés a hazai finommegmunkálási technikák fejlődéséről. – A köszörűkorongok éltartamának változása a rezgésamplitúdó függvényében. (Gépgyártástechnológia, 1970)
    A köszörülés fontossága a gépiparban. (Gépgyártástechnológia, 1971)
    A szerszámgépek pontossági kérdései. (Gépgyártástechnológia, 1972)
    A köszörűgép pontosságának növelése. (Gépgyártástechnológia, 1973)
    A marás termelékenységének növelése lépcsős előtolással. – Tangenciális köszörülés. (Gépgyártástechnológia, 1974)
    Marás. 227 fekete–fehér ábrával. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., 1974)
    A köszörülés termelékenységének növelése a köszörűgép teljesítményének kihasználásával. – Finomfelületi megmunkálások helye és szerepe a gépgyártásban. (Gépgyártástechnológia, 1975).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. júl. 6.)
    H. A. (Gépgyártástechnológia, 1974)
    Füzi Jenő: H. A.: Marás. (Gépgyártástechnológia, 1975)
    Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesület történetében? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: jún. 26.! Gyászjelentése szerint jún. 27-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu