Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Fitz József

    könyvtáros, művelődéstörténész


    Született: 1888. március 21. Oravicabánya, Krassó-Szörény vármegye
    Meghalt: 1964. szeptember 12. Budapest
    Temetés: 1964. szeptember 18. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Család

    Fia: Fitz Jenő (1921–2011) régész, numizmatikus. Unokája: Fitz Péter (1950–) művészettörténész és Fitz Andrea (1953–).

    Iskola

    Budapesten, Münchenben, Párizsban, Lausanne-ban tanult (1906–1911), a párizsi École du Journalisme hallgatója (1911), Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, majd bölcsészdoktori okl. szerzett (1913), a könyvismeret és könyvtártan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1932), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának segédőre, őre (1914–1930), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának őre és a könyvtár vezetője (1930–1934). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (= Országos Széchényi Könyvtár) főigazgatója és a múzeum tanácstagja (1934–1945), nyugdíjazták (1946). A Balkáni Intézet könyvtárosa (1948–1949), az Országos Könyvtári Központ (OKK) szaktanácsadója (1949–1952). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem c. ny. rk. tanára (1941-től).



    Pályafutásának kezdetén szépirodalommal próbálkozott (novelláskötete Az új levél címmel jelent meg, 1911-ben).

    Művelődéstörténészként nyomda- és könyvtörténeti kutatásokkal foglalkozott, az ősnyomtatványok nemzetközileg is elismert szakértője volt. Első munkáját az erdélyi polihisztorról, Brassai Sámuelről jegyezte (1911), majd alapvető jelentőségű monográfiát írt Hess Andrásról (1932) és Johannes Gutenbergről (1940), ill. számos népszerű könyv- és sajtótörténeti mű szerzője és szerkesztője. Fő műve, A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története (I–II. 1959–1967; a II. köt. posztumusz jelent meg!) a magyarországi könyvtörténet klasszikusa. Szinte valamennyi történeti munkája a magyarországi könyvművészet ízléses kiadványa: a könyvgyűjtők számára bibliofil példányokként, tipográfiailag igényes kivitelben is megjelentek. Könyvtárosként jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi könyvtárak fejlesztése érdekében, megreformálta a pécsi egyetemi könyvtárat és az OSZK-t. Újításai között szerepelt – többek között – a decimális szak- és sorozatkatalógus megindítása, nevéhez fűződik a numerus currens alkalmazása a raktárakban, a cédulasokszorosítás bevezetése a feldolgozó munkában. Fontos szerepet játszott a Magyar Nemzeti Bibliográfia újjászervezése terén is. Bibliográfusként összeállította Herczeg Ferenc (1863–1954) munkásságának könyvészeti adatait. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

     

    Születésének 100. évfordulóján, tiszteletére bibliofil emlékkötetet adtak ki (1988-ban), tovább emlékére, a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Fitz József-könyvdíjat alapított (szintén 1988-ban, először 1989-ben adták át). A díjat könyvtárak, könyvtárosok szavazatai alapján, az előző évben legértékesebbnek tartott három könyvnek ítélik oda.

    Elismertség

    A Magyar Bibliophil Társaság tagja.

    A berlini Nemzetközi Ősnyomtatvány-kutató Bizottság tagja (1924–1925), l. tagja és magyar referense (1925–1938).

    Szerkesztés

    A Keresztény Magyar Ifjúság (1907–1908), a Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából, a Magyar Könyvszemle c. periodikumok szerkesztője, a Könyvtáros és a Gutenberg-Jahrbuch állandó munkatársa (1927-től).

    Főbb művei

    F. m.: Az új levél. Novellák. (Bp., 1911)
    Brassai Sámuel. Monográfia és egy. doktori értek. is. B. S. bibliográfiájával. Aranyozott gerincű félműbőr kötésben. (Bp., 1911; 2. kiad. 1912; A műből különlenyomat is: Brassai Sámuel kritikai elvei. Bp., 1912)
    Les Bibliothèques de la Hongrie. (Revue des Bibliothèques, 1925)
    A bibliográfia. (A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927)
    Die Buchdruckerfamile Royer in Ungarn. (Gutenberg-Jahrbuch. 1927. Mainz, 1927)
    Georg Michaelis Cassai und seine Bibliothek. (Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts. Leipzig, 1927)
    A kódex története Magyarországon. (Magyarország történelme, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől napjainkig. I–V. köt. Bp., 1929)
    A könyv története. Kismonográfia. Aranyozott gerincű, kiadói bőrkiadásban, lapszéleken aranymetszéssel megjelent számozott, bibliofil kiadásváltozatban is. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kiskönyvtára. 53. Bp., 1930)
    A pécsi püspöki könyvtár egy eltűnt kódexe. (Pécs, 1931)
    Ungarische Buchdrucker des XV. Jahrhunderts im Auslande. (Gutenberg-Jahrbuch, 1931)
    Hess András, a budai ősnyomdász. Bibliofil, számozott kiadás. (A Magyar Bibliophil Társaság kiadványa. Bp., 1932; a német nyelvű kivonat külön: Andreas Hess. Der Erstdrucker Ofens. Auszug aus einer Monographie. Bp., 1932; a tömörítvény német nyelvű 2. bibliofil kiadása: Gyoma, 1937)
    XV. és XVI. századi röpiratok Pécsről. – A Nyírkállói kódex genetikus leírása. (Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából, 1932)
    Eingewanderte deutsche Buchdrucker in Ungarn im 18. Jahrhundert. (Gutenberg-Jahrbuch. 1934. Mainz, 1934)
    A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete célkitűzései. (Könyvtári Szemle, 1935)
    A Magyar Nemzeti Múzeum Korvin-kódexei. (Bp., 1936)
    A könyvtár gyűjtőköre. (Magyar Könyvszemle, 1937; és külön: Bp., 1937)
    Die Ausgaben der Thuroczy-Kronik aus dem Jahre 1488. (Gutenberg-Jahrbuch. 1937. Mainz, 1937)
    Könyvtári igazgatás. (Könyvtári előadások. Az 1937. évi febr. 1.–márc. 23. közt tartott könyvtárosképző tanfolyam előadásainak összefoglaló vázlata. Bp., 1937)
    Brassai Sámuel emlékezete. (Partium, 1938)
    A nyomtatott könyv benyomulása Magyarországra. (Búvár, 1939)
    König Mathias Corvinus und der Buchdruck. (Gutenberg-Jahrbuch. 1939. Mainz, 1939)
    Gutenberg. Bibliofil, számozott kiadás is. 1 táblával. (Hungária Könyvek. 7. Bp., 1940)
    A nyomdászat dícsérete. A könyvnyomdászat feltalálásának 500 éves emlékére. Összeáll. Bibliofil, számozott kiadvány. (A Nyomdaművészet Barátai kiadványa. Bp., 1940)
    Mátyás király, a könyvbarát. (Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. I–II. köt. Bp., 1940; és külön: Bp., 1940)
    A könyv sorsa Erdélyben. (Erdély. Szerk. Deér József. és külön: Bp., 1941; németül is)
    A kezdet. (Tíz írás a nyomdászatról. Hungária Könyvek 9. Bibliofil, számozott kiadás is. Bp., 1942 és külön: Bp., 1942)
    Mennyit olvashatunk? (Sorsunk, 1942)
    Herczeg Ferenc – 80 év. Szerk. Kornis Gyula, a bibliográfiát összeáll. F. J. (Bp., 1943)
    Bibliográfiai lexikon. A leggyakrabban előforduló görög és latin könyvtörténeti és bibliográfiai szakkifejezések kis szótára. Szerk. Szolnoki Ernő. Az előszót írta F. J. (Bp., 1943)
    Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése. Vezérfonal tudományos és kísérleti intézeti, műszaki, ipari üzemi, egyesületi és magánszakkönyvtárak szakszerű kezelésére. Kacziány Gézával. (A Technológiai Könyvtárak Barátainak Egyesülete kiadványa. Bp., 1943)
    Herczeg Ferenc irodalmi munkássága. Összeáll. (Bibliográfiai füzetek. 6. Bp., 1944)
    A magyar nyomdászat. 1848–1849. Az Országos Széchényi Könyvtár megbízásából írta F. J. 1 kihajtható melléklettel, hasonmásokkal gazdagon illusztrált bibliofil kiadvány. (Hungária Könyvek. 13. Bp., 1948)
    Bevezetés a katalogizálásba. (Az Országos Könyvtári Központ Könyvtárostanfolyama előadásai. 18. Bp., 1951)
    Régi könyvekkel való foglalkozás. (Az Országos Könyvtári Központ Könyvtárostanfolyama előadásai. 22. Bp., 1951)
    A könyv és a könyvtárak története. (Az Országos Könyvtári Központ Könyvtárostanfolyama előadásai. 30. Bp., 1951)
    A nyomdászattörténet korszakai. (Magyar Könyvszemle, 1958)
    Jacob Lucius der Ältere in Sibenbürgen. (Gutenberg-Jahrbuch. 1959. Leipzig, 1959)
    A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I–II. köt. Monográfia. I. köt. A mohácsi vész előtt. II. köt. A reformáció korában. Beragasztott képekkel. (Bp., 1959–1967)
    A magyar könyv története 1711-ig. A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története c. művének rövid összefoglalása. Kéki Bélával. (Bp., 1959)
    Die wanderdrucker Ungarns im XVI. Jahrhundert. (Gutenberg-Jahrbuch. 1961. Mainz, 1961)
    Wien als Druckert ungarländischer Schriften des XVII. Jahrhunderts. (Gutenberg-Jahrbuch. 1962. Mainz, 1962).

    Irodalom

    Irod.: Tordai Ányos: F. J.: Brassai Sámuel. (Katholikus Szemle, 1913)
    Kozocsa Sándor: F. J.: A könyv története. (Magyar Könyvszemle, 1930)
    Domanovszky Ákos: Hess András, a budai ősnyomdász. (Századok, 1934)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Hóman Bálint és F. J. előadása a Nemzeti Múzeum közgyűlésén. (Magyar Könyvszemle, 1938)
    A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Összeáll. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Dercsényi Dezső: F. J.: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. köt. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
    J. Hajdú Helga: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. köt. (Magyar Könyvszemle, 1960)
    Molnár József: F. J.: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. köt. (Magyar Tudomány, 1961)
    F. J. 75 éves. (Az OSZK Évkönyve. 1961/62. Bp., 1961)
    Klaniczay Tibor: F. J.: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Máté Károly: F. J. 75 éves. (Magyar Könyvszemle, 1963)
    Soltész Zoltánné: F. J. (Könyvtáros, 1963)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Jelenits István: A magyar könyv története 1711-ig. – Kókay György: F. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
    Kőhalmi Béla: F. J. emléke. (Magyar Könyvszemle, 1965)
    Borsa Gedeon: F. J.: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. II. köt. (Magyar Könyvszemle, 1967)
    F. J.: Boda Miklósné: F. J., a pécsi Egyetemi Könyvtár élén. (Pécsi Egyetemi Könyvtár. Jubileumi évkönyv. 1774–1974. Pécs, 1974)
    Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztési irányai F. J. főigazgatósága idején. (Az OSZK Évkönyve. 1982/83. Bp., 1983)
    Pogány György: F. J. és a Magyar Bibliophil Társaság. (Magyar Könyvszemle, 1988)
    F. J. köszöntése. F. J. válogatott írásai. Készült F. J. születésének 100. évfordulójára. Válogatás az OSZK Kézirattárában őrzött Írások a könyvről c. kéziratból és a hagyaték egyéb írásaiból. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Pogány György. Kiadói vászonkötésben, aranykoszorús borítóval. Bibliofil kiadvány. (A Magyar Bibliophil Társaság kiadványa. Bp., 1988)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek és műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Nyári Istvánné: F. J. élete és munkássága. Egy. szakdolgozat. (Bp., 2003)
    Besenyei Ágnes: F. J. élete és munkássága. Egy. szakdolgozat. (Bp., 2005)
    M. Mátrai Györgyi: „A magyar könyvtárügy úttörő mestere.” F. J. reformtörekvései az 1930-as évek Széchényi Könyvtárában. (Könyvtári Figyelő, 2006)
    Balogh Beáta: 120 éve született F. J. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008)
    Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. I–II. köt. (Pécs, 2010). 

    Megjegyzések

    Lexikonok téves születési adata: márc. 31.! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu